Az átalányadózás rejtélyei és lehetőségei 2023-tól

Óriási érdeklődés mellett, közel 8000 fő részvételével zajlott le idei első adókonferenciánk, melynek keretében Ruszin Zsolt könyvvizsgáló, igazságügyi adó- és járulékszakértő azt a kérdést járta körbe, hogy a 2023-tól hatályos jogszabályok szerint mely adózási formák lehetnek kedvezőek a vállalkozások számára. 
A régi KATA megszűnése következményeként 2022. november végére csökkent az egyéni vállalkozók száma. Kormányzati közlésből tudható, hogy jelenleg 135 ezer új katás, kb. 200 ezer átalányadózó és 83 ezer kivás vállalkozó van nyilvántartva. A szüneteltetők száma nem ismert. 
Előadónk beszélt arról, hogy a KATA törvény tavaly nyári módosítását követően milyen speciális rendelkezések léptek életbe, mire kell figyelni, hogy lehet az átalányadózásra visszamenőlegesen áttérni. Elmondta, hogy a korábban kedvezőnek gondolt átalányadózás az új szabályozás és a megnövekedett adóterhek mellett mikor lehet mégis jó alternatíva, valamint hogy a bejelentett vállalkozóknak az EKHO milyen feltételekkel biztosíthat kedvező adózást. Megtudtuk, hogy lehet-e EKHO-s az átalányadózó vagy az új katás vállalkozás, és milyen szabályozás vonatkozik a nyugdíjas vállalkozókra? 
Szakértőnk beszélt arról, hogy ki lehet átalányadózó, tágítható-e az alanyi adómentes határ azzal, ha az egyéni vállalkozó vagy őstermelő megszünteti majd újraindítja a gazdasági tevékenységét, hogyan befolyásolja a főtevékenység a fizetendő járulékok összegét, mennyi most a maximális bevételi határ.
Sok más fontos téma mellett szó esett még az átalányadó mértékének 2023-as változásáról, a költséghányadok minimálbér miatti módosulásáról, az előnyt élvező vállalkozásokról, a 2023-as negyedéves járulékbevallásról, a túladóztatás elkerülésének lehetőségéről, a fizetendő adókról. Megismertük az új bevallási rendet, a határidőket és nyomtatványokat, valamint a NAV ellenőrzési terveit.