A közúti közlekedés szabályainak átfogó megújítását célzó új KRESZ-tervezet számos ponton érinti a mezőgazdasági szereplőket. A tervezet külön fejezetekben és új szemlélettel nyúl a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez is. A módosítások jelentős része nem pusztán szigorítást, hanem egyértelműsítést és jogértelmezési viták lezárását célozza – különösen a traktorok, lassú járművek, mezőgazdasági munkagépek, valamint a földutak és magánutak használata kapcsán.

Cégtulajdonos és ügyvezető egyben egy őstermelői családi gazdaság tagja is, aki őstermelőként fizeti saját járulékait. Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya, ha a cégben (kft.) is személyes közreműködést vállal?

2026-ban az átalányadózás továbbra is fontos lehetőség marad az őstermelők és egyéni vállalkozók számára, ám a szabályok változása – különösen a költséghányadok emelkedése és a megnövekedett minimálbéren alapuló bevételi határok – miatt tudatos tervezést igényel. 2026. február 9-i díjmentes szakmai napunkon előadónk, Sándorné Új Éva az átalányadózás választásának feltételeit, a bevételi értékhatárok alkalmazását, a költséghányadok helyes kezelését, valamint a NAV ellenőrzések során visszatérően vizsgált kockázati pontokat tekinti át.

A januártól életbe lépő minimálbér-emelés 2026-tól módosította az átalányadó bevételi keretét és az átalányaddó választási szabályait. További fontos változás az elszámolható költséghányad növekedése

A mezőgazdasági őstermelő és a jövedelemelszámoló egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése helyett – függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti használata címén.

A 2025. évben és 2026-ban több lépésben is változtak, illetve változnak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok. Az újdonságok főként a foglalkozás keretében megszerzett bérekre, közteher mértékére, a bejelentés menetére, valamint az idénymunkák jogi meghatározására irányulnak.

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert szabályozó jogszabály módosításának célja a termelőket érintő adminisztrációs terhek mérséklése és a szabályozási környezet egyszerűsítése.

Két mezőgazdasági őstermelő között szarvasmarha adás-vétel történik: mindketten alanyi mentesek, kompenzációs felárra jogosultak. A vevő mezőgazdasági őstermelő alanyi mentes számlát állított ki az eladó mezőgazdasági őstermelőnek. Kérdés, hogy megfelelő-e az ügyletről kiállított bizonylat és az áfa mérték? Ha nem, akkor mit és milyen adómértékkel kell kiállítani?

Az EPR és a környezetvédelmi termékdíj rendszere a csomagolószerek esetében elválik egymástól: míg a termékdíj a csomagolóanyagot adóztatja, addig az EPR a tényleges csomagolást. A 80/2023. Korm. rendelet alapján a fogyasztó számára megtöltésre szánt egyszer használatos csomagolószer után az EPR-kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli, így a belföldön beszerzett csomagolóanyagokat felhasználó egyéni vállalkozónál nem keletkezik EPR-fizetési kötelezettség.

Őstermelő termőföldet ajándékozna lányának, amely 1/1-es tulajdon, és 2031-ig haszonbérbe van adva. Akadályozhatja-e bármilyen feltétel a tulajdonszerzést?