Az őstermelői és turisztikai tevékenységet egyaránt érintő vállalkozás, amikor falusi vendégasztal szolgáltatás keretében a saját őstermelői gazdaságban megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből készítenek feldolgozott termékeket, melyeket helyben kínálnak a vendégeknek és csomagolt formában elvitelre is értékesítenek. Milyen formában végezhetők az említett tevékenységek?

Őstermelő termőföldet ajándékozna lányának, amely 1/1-es tulajdon, és 2031-ig haszonbérbe van adva. Akadályozhatja-e bármilyen feltétel a tulajdonszerzést?

Mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából fontos az egyes áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése, beazonosíthatósága. Adott termelő választása szerint termékein feltüntethet egy már lajstromozott, legtöbbször tanúsító védjegyet, vagy maga alakíthat ki egyet.

A cég tulajdonában álló tárgyi eszközt árát beszámítanák egy megvásárolni kívánt traktor árába. Ilyen esetben , hogy kell eljárnia a cégnek az Áfa és számviteli törvénynek megfelelően?

A mezőgazdasági kisüzemek, vadgazdálkodók és vidéki vállalkozások számára jelentős támogatások állnak majd rendelkezésre a 2025-ös évben. A programok célja a gazdaságok technológiai fejlesztése és a klímaváltozás okozta kihívásokra adott válaszok elősegítése, ideértve az öntözési rendszerek fejlesztését és a fenntartható vízgazdálkodást.

2025. január 1-től lép hatályba a helyi adókról szóló törvény az építményadó alóli mentességgel kapcsolatos módosítása. Ugyancsak a jövő év elejétől egészül ki a vagyoni értékű jogok törvény szerinti köre.

Saját termék feldolgozásához engedéllyel rendelkező őstermelő, kispiacon, 40 km-en túl árulhatja-e a termékét? A kérdéses termék feldolgozott terméknek minősül.

Az érintett magánszemély húsz éve vásárolt termőföldjét már korábban kivonatta a művelési ág alól. Idei évben értékesítené a földet, de több részletben, több vevőnek. Földhivatalnál bejegyeztetné, a helyrajzi szám ennek megfelelően változik majd. Ebben az esetben is fennáll az adómentesség, hiszen öt évnél korábban szerezte a teljes területet vagy az átminősítéstől, esetleg a „feldarabolástól” kell számolni?

Milyen hatással lesz a gazdálkodók mindennapjaira a zöldítési előírások könnyítése? Miben rejlik az új szabályozás előnye, és hogyan igazodik az időjárási viszontagságokhoz? A most bejelentett jogszabály-módosítás jelentős változásokat hoz a magyar mezőgazdaság számára.

Adott egy szőlőbor termeléssel foglalkozó kft., akinek a felvásárolt szőlő mennyisége után hegyközségi járulékot kell fizetnie. A hegyközség határozata többnyire jóval később, a mérleg fordulónap után, sok esetben mérlegkészítés után érkezik csak meg. Többféle számviteli megközelítés is felmerülhet.