Ha saját védjegyet szeretnénk…

Védjegyoltalomban fő szabály szerint lényegében bármi (betű, szám, szóösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, szín, színösszetétel, hologram, hangjelzés, illat stb.) részesülhet. Az egyedüli lényeges szempont, hogy legyen grafikai úton ábrázolható, és legyen alkalmas áruk vagy szolgáltatások egymástól való megkülönböztetésére. 
Ebből következik, hogy ami nem ábrázolható grafikai úton, nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, megtéveszti a fogyasztót, felségjel vagy vallási jelkép jogellenes használatából ered stb., abszolút módon ki van zárva a védjegyoltalomból. Relatív kizáró ok esetén – például, ha egy újonnan bejegyzendő védjegy más személy korábban benyújtott és jóváhagyott védjegy-kérelmével ütközik – a bejegyzési akadály megszüntethető, ha a védjegyoltalmat korábban megszerző fél írásban hozzájáruló nyilatkozatot tesz arra nézve, hogy a védjegyet a bejegyeztetést kérő másik fél használhassa. 
Fogyasztóvédelmi okok miatt, ha egy korábban bejelentett védjeggyel összetéveszthetőségig hasonló megjelölésről van szó, amely a fogyasztó megtévesztésére alkalmas lehet, akkor sem részesülhet oltalomban, ha a korábbi bejelentésű védjegy tulajdonosa ehhez hozzájárult. Bármely természetes és jogi személy védjegyoltalmi eljárás útján lajstromoztathatja a védjegyét a SZTNH előtt. 

Egy árun akár több védjegy is alkalmazható. A védjegyoltalom megszerzéséhez a bejelentési kérelem mellett szükséges a védjegy leírásának és grafikai ábrájának, valamint az ún. árujegyzéknek a benyújtása is. Ez utóbbi azon áruk (áruosztályok) és szolgáltatások felsorolását tartalmazza, amelyeken a védjegyet használni kívánják. Az SZTNH a bejelentést megvizsgálja és kutatási jelentést készít arról, hogy vannak-e a bejegyzést gátló tényezők. Emellett nyilvánosan is közzéteszik az adott ábrát a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben, mely alapján abszolút kizáró ok miatt bárki, relatív kizáró ok miatt pedig egy korábbi elsőbbségű jogosult felszólalással élhet.

Tulajdonjoghoz hasonló erős védelmi jogviszony

A védjegyoltalom tulajdonjog-szerű jogviszony. 

Ebből következik, hogy a védjegyjogosultnak kizárólagos használati joga van, mely alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében azt használja. 

A kizárólagos használati jog csak a levédetett teljes grafikai megjelölésre vonatkozhat, és csak a benyújtott árujegyzékben szereplő termékeken alkalmazható. A magyar szabályozás a védjegyet személyi vagyonnak tekinti, így nem kizárt a védjegy megterhelése (pl. hitel fedezetéül való felajánlása), a védjegy tulajdonjogának szerződéses átruházása, illetve használatának átengedése védjegylicencia-szerződés útján. Fontos szabály, hogy ha egy védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűri egy, az általa levédetett védjegyhez képest későbbi bejelentésű azonos, vagy azzal megtévesztésig hasonló védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi bejelentésű védjegy használójával szemben.

Az agrártermékek speciális eredetvédelméről

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022-ben elfogadott törvény abban tér el a korábban elfogadott jogszabályoktól, hogy kizárólag az agrártermékekre vonatkozik, illetve egységes keretek között szabályozza a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok eredetmegjelölésével, földrajzi jelzésével, valamint a hagyományos-különleges termékekkel kapcsolatos szabályokat. 

Ezeken kívül rendezi az oltalom alatt álló elnevezések védelmének speciális kérdéseit, továbbá ezen elnevezések használatának ellenőrzését, és a jogsértés esetén kiszabható követelményeket. 
A tagállami eljárás ügyintézési határideje 9 hónap, míg a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos eljárásé „csak” 4 hónap. A benyújtott kérelmeket közzé kell tenni annak érdekében, hogy a benyújtó csoportosuláson kívüli gazdasági szereplő azzal kapcsolatban felszólalást nyújthasson be, illetve megjelölhesse azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek a kérelem nem felelt meg. A kérelmet – leegyszerűsítve – térképmelléklettel együtt szükséges benyújtani. Ha a miniszter a kérelmet kedvezően bírálja el, azt továbbítja az Európai Bizottságnak, amely döntéséig átmeneti nemzeti oltalom keletkezik majd. A Bizottság észrevételeire figyelemmel a tagállami eljárás során elfogadott termékleírást a miniszternek ismét közzé kell tennie, hogy Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, illetve telephellyel rendelkező jogi személy 30 napon belül felszólalást nyújthasson be. A „csoportosulások” nem pusztán a védelem megszerzésében, hanem annak fenntartásában, biztosításában is fontos szerepet kell, hogy játsszanak. 
Gyakorlatilag az elnevezést jogszerűen használók (termelők, előállítók) valamennyien jogosultak a bitorlókkal szemben fellépni, de természetesen az egyéni fellépés a kollektívval szemben mindig gyengébb, nehezebb. A jogszabály a kollektív fellépés lehetőségének előmozdítására ösztönzi kezelő szervezetek létrehozását is, amelyek ráadásul megfelelő gazdasági, anyagi háttérrel (védelmi alap) is kell rendelkezzenek. Borászati termékek esetén végső soron a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségek lehetnek kezelő szervezetek. A védelmi alapba a kezelő szervezet és az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítására jogosult gazdasági szereplő fizethet hozzájárulást. Bitorlás esetén azonban nem pusztán csak a jogosultak, kezelő és érdekképviseleti szervezetek léphetnek fel, hanem a fogyasztóvédelem, vagy akár végső soron a mindenkori agrárminiszter is. Bitorlás esetén indított per esetén az eljárási előírásokat e törvény tartalmazza azzal, hogy az ügyben – miként a tagállami eljárásban hozott döntésekkel szemben indított perek esetén is – kizárólag a Fővárosi Törvényszék járhat el.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Mezőgazdasági KKV Tanácsadó márciusi számában olvashatják)