A földrajzi árujelzőket valamely táj, helység, illetőleg egy ország területéről származó és ott feldolgozott, illetve előállított olyan termékek megjelölésére használnak, amelyek – különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője alapján – más hasonló termékektől egyértelműen megkülönböztetik.

Mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából fontos az egyes áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése, beazonosíthatósága. Adott termelő választása szerint termékein feltüntethet egy már lajstromozott, legtöbbször tanúsító védjegyet, vagy maga alakíthat ki egyet.

Adott egy szőlőbor termeléssel foglalkozó kft., akinek a felvásárolt szőlő mennyisége után hegyközségi járulékot kell fizetnie. A hegyközség határozata többnyire jóval később, a mérleg fordulónap után, sok esetben mérlegkészítés után érkezik csak meg. Többféle számviteli megközelítés is felmerülhet.

A drónok, a robotika és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése forradalmasítja a mezőgazdaságot. De vajon milyen jogszabályok szabályozzák a permetező drónok használatát? Milyen előnyei vannak a drónokkal végzett permetezésnek, és milyen módon térülhet meg a beruházás? Ezekről a kérdésekről is szó esett a Prega 2024 konferencia előadásain.

Magántulajdonban van egy szőlős, zártkerti ingatlan, ahol egy borturisztikai épületet (pincészet) szeretnének létrehozni és kistermelőként termelnének rajta. Egy ilyen építkezési beruházás esetén az áfa-visszaigénylésre jogosultság fennállhat-e valamilyen módon és mint kistermelő lehet-e áfaalany?

A kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés elsősorban az ún. falusi vendégasztal révén ismert a szélesebb nyilvánosságban. A tavalyi év végén életbe lépő új szabályok további lehetőségeket nyitnak a kis mennyiségű házi élelmiszer forgalmazása körében.

Július 1-étől lépnek hatályba a hegyközségi törvény módosításának főbb változásai. A módosítás bevezeti a nyilvántartott adatszolgáltató fogalmát, emellett egyszerűsödik a hegyközségi járulék alapjának számítása, valamint egységesítik a hegyközségek járulékbevételi szabályait.

Egy kistermelő, kiskereskedelmi tevékenység keretében, saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett húskészítményt kíván egy tulajdonában lévő garázsban árusítani. Hasonló kérdés merül fel egy termelői bort előállító és árusító őstermelő vonatkozásában is. A fő dilemma mindkét esetben az, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenysége során előállíthatja és árusíthatja-e az általa készített élelmiszereket?