Módosultak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer szabályai

A mezőgazdasági termelők számára fontos változást hozott a 41/2025. (IX. 11.) AM rendelet, amely a Magyar Közlöny 103. számában jelent meg. A jogszabály a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendeletet, valamint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV. 9.) AM rendeletet módosítja. A cél a termelőket érintő adminisztrációs terhek mérséklése és a szabályozási környezet egyszerűsítése.

A módosítás fő elemei

A most elfogadott jogszabály-módosítás két kulcsterületet érint:

1. A határidők meghosszabbítása

Korábban az agrotechnikai műveletek – például vetés, permetezés vagy betakarítás – elvégzését rövid, sokszor nehezen tartható határidőn belül kellett bejelenteni. Az új szabályozás meghosszabbítja ezeket a határidőket, így a termelők nagyobb mozgástérrel rendelkeznek. Ez különösen fontos olyan években, amikor az időjárási körülmények miatt a munkálatok ütemezése előre nem tervezhető.

2. A bejelentési szabályok egyszerűsítése

A jövőben kevesebb adminisztrációs kötelezettség hárul a termelőkre. A gazdáknak kevesebb adatot és dokumentumot kell benyújtaniuk, valamint a bejelentések folyamata is átláthatóbbá és gyorsabbá válik. Ez csökkenti a hibázás lehetőségét, és tehermentesíti azokat a kisebb gazdaságokat is, ahol nincs külön adminisztratív személyzet.

Miben segítenek az új szabályok

Szőlőtermesztők esetében például egy hirtelen bekövetkező jégverés után a gazdának eddig nagyon rövid időn belül kellett jeleznie a káreseményt és az agrotechnikai lépéseket. Az új szabályozás több időt ad a bejelentésre, így a termelő elsőként a károk enyhítésére koncentrálhat.
Gabonatermelők számára a vetési időszakban a gyakori esőzések könnyen késleltethetik a munkálatokat. A hosszabb határidőnek köszönhetően nem szükséges kapkodva jelezni a változásokat, hanem a tényleges munkavégzéshez igazodva lehet megtenni a bejelentést.
Állattenyésztők esetében például, ha takarmányhiány vagy állatbetegség miatt változik a gazdálkodási rend, az egyszerűsített adminisztrációval könnyebben nyomon követhető lesz a helyzet, így gyorsabban juthatnak támogatáshoz.

Várható hatások

Elsődleges hatás az adminisztrációs teher csökkenése, hiszen a gazdálkodók számára kevesebb papírmunka és egyszerűbb eljárások várhatók. Említendő a nagyobb rugalmasság: az időjárási körülményekhez és a munkaszervezéshez jobban igazítható lesz a bejelentési folyamat.
Mindezek mellett, a könnyítések várhatóan növelik a krízisbiztosítási rendszerben való részvételi hajlandóságot, ami hosszú távon a rendszer pénzügyi stabilitását is erősítheti, valamint az adminisztratív terhek enyhítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé váljon az uniós piacon.

Európai Uniós kitekintés

A magyar krízisbiztosítási rendszer módosításai összhangban állnak az Európai Unió közös agrárpolitikájával (KAP), amely a tagállamok mezőgazdasági jövedelmének stabilizálását és a fenntartható gazdálkodást támogatja. 

Az EU a következő eszközöket ajánlja a tagországoknak:

• Kockázatkezelési eszközök: biztosítási és kockázatmegosztási programok a termelők bevételeinek védelmére.
• Egyszerűsített adminisztráció: a tagállamok számára támogatott digitális rendszerek és könnyített bejelentési szabályok.
• Fenntarthatósági elvárások: a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó környezetbarát és gazdaságilag fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

A magyar módosítás tehát nemcsak a hazai termelők érdekeit szolgálja, hanem megfelel az EU elvárásainak is, elősegítve a versenyképes, fenntartható és biztonságos agrárgazdálkodást.