Hegyközségi járulék könyvviteli elszámolása
Olvasási idő: 3 perc
Erről a témáról 2026-01-08 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adó és Tb változások 2026-tól
Adott egy szőlőbor termeléssel foglalkozó kft., akinek a felvásárolt szőlő mennyisége után hegyközségi járulékot kell fizetnie. A hegyközség határozata többnyire jóval később, a mérleg fordulónap után, sok esetben mérlegkészítés után érkezik csak meg. Többféle számviteli megközelítés is felmerülhet.
Vannak, akik 86-os egyéb ráfordításként, vannak akik 53-as egyéb szolgáltatásként kezelik, de felmerülhet, hogy a fizetendő járulékot a szőlőbor önköltségének részeként 51-es anyagköltségként könyvelik le. Mi a helyes?
Mind a 86. számlacsoportban, mind az 53. számlacsoportban való elszámolás számviteli törvénynek „tetsző” elszámolásának feltételei megteremthetőek, bár utóbbi összetettebb feladat.
A könyvelés módjának eldöntéséhez a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 47. §-ában előírtakból célszerű kiindulnunk.
Ennek alapján, a hegyközség bevétele – többek között – a hegyközségi járulék.
A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját (...) minden év május 31. napjáig – a közgyűlés határozza meg (a hivatkozott paragrafus (3) bekezdésében részletezettek szerint).
A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el.
Az előzőekből következően, a hegyközségi járulék mértékét a közgyűlés május 31-ig határozza meg, az előző évi járulékalapot képező tételek figyelembevételével.
A május 31-ig meghatározott hegyközségi járulékot viszont nem lehet a május hónapot megelőző évre könyvelni, csak a május hónapot magában foglaló évben (a határozatok a mérlegkészítés után állnak rendelkezésre).
A hivatkozott jogszabály azon előírása, mely szerint a hegyközségi járulékot a tag adózási szempontjából költségként számolhatja el, azt jelenti, hogy az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak, költségnek minősül. Ugyanakkor, ebből nem (feltétlenül) következik az, hogy a számviteli elszámolásban is a hegyközségi járulék a költségnemek közé tartozó költségnek minősül.
A hegyközségekről szóló törvény 3. § (1) bekezdése alapján a hegyközség valójában a termelők által létrehozott köztestület, amelynek legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés. Ezért a hegyközségi járulékot – amelynek felhasználása nem kapcsolódik közvetlenül a vállalkozás termékeihez, szolgáltatásaihoz – az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a közgyűlési határozat jogerőre emelkedése időpontjával:
T 8673. Elkülönített alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
K4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek
Amennyiben a társaság folyamatos készletnyilvántartást vezet(ne), a feldolgozás egészét átfogó önköltségszámítás mellett, akkor az megoldást ad(na) arra, hogy a hegyközségi járulék ne a határozat jogerőre emelkedésének évét terhelje, különösen akkor, ha a tárgyévben megtermelt, felvásárolt, feldolgozott termék a tárgyévben nem vagy csak részben kerül értékesítésre, illetve évenként változó ennek az aránya.
Az említett, a feldolgozás egészét átfogó önköltségszámítás keretében a hegyközségi járulék a közvetlen önköltség részeként válna elszámolhatóvá, mint az egyéb szolgáltatások értéke:
T 539. Különféle egyéb szolgáltatások költségei
K4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek
