Kistermelő és őstermelő saját készítésű élelmiszer árusítása

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.05.01

Olvasási idő: 12 perc


Egy kistermelő, kiskereskedelmi tevékenység keretében, saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett húskészítményt kíván egy tulajdonában lévő garázsban árusítani. Hasonló kérdés merül fel egy termelői bort előállító és árusító őstermelő vonatkozásában is. A fő dilemma mindkét esetben az, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenysége során előállíthatja és árusíthatja-e az általa készített élelmiszereket?

Egy kistermelő, kiskereskedelmi tevékenység keretében saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertéshúsból készített húskészítményt (füstöltárut) kíván – egy, a családja tulajdonában lévő garázsban – árusítani. Az árusítás helyszínéül szolgáló garázs a húskészítmények előállításának helyével szomszédos településen található. A kistermelő egyeztetett a Vármegyei Kormányhivatal illetékes Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetőjével, ahol a kistermelői élelmiszer-termelés, – előállítás és – értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (továbbiakban kistermelőkről szóló R.) 2. § 16. pontjában foglaltakra hivatkozva azt javasolták, hogy a kereskedelmi hatóságnál kezdeményezze az engedélyezett ideiglenes árusító helyen végzett tevékenységként történő nyilvántartásba vételét.

A kereskedelmi tevékenységet a hatóság a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban Ker. törvény) valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.rendelet) alapján veszi nyilvántartásba. Mivel sem a Ker. törvény sem a Korm. rendelet nem tartalmazza a tevékenység ideiglenes árusító hely kereskedelmi formában történő folytatását, így azt a kereskedelmi hatóság nem tudja nyilvántartásba venni.

A Ker. törvényben és a kistermelőkről szóló rendeletben foglaltak alapján a kistermelő által folytatott tevékenységet vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés vagy közvetlen értékesítés kereskedelmi formák valamelyikében lehetne nyilvántartásba venni. A Korm.rend. 5. sz. melléklete alapján a kistermelő által értékesíteni kívánt termékkör közterületi értékesítés kereskedelmi formában nem forgalmazható. A közvetlen értékesítés keretében történő nyilvántartásba vétel lehetséges lenne, de a kereskedelmi tevékenység folytatása nem az előállítás helyén lenne, így azt is ki kell zárni.

A kistermelőkről szóló R. 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti élelmiszert – utalva az 1. § (1) bek. b) pontjára, mely szerint „a kistermelő az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény”) látja el – a kistermelő saját gazdaságának helyén, illetve a Magyarország területén működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

A felvetés szerint, a kistermelőkről szóló R. 1. melléklet A. részének 8. pontja szerinti mennyiségű húskészítményt (pl. füstölt kolbász, füstölt szalonna, füstölt sonka) a kistermelő, a kistermelőkről szóló R. 2. § 16. pont szerint az árusítóhely tulajdonosának engedélye alapján – a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettség nélkül is – értékesítheti a garázsban. Az ideiglenes árusító helyen történő értékesítéshez további hatósági, kereskedelmi hatósági bejelentési kötelezettségről szóló jogszabályi előírást vagy utalást nem találtunk. Kérjük, hogy szíveskedjenek a fent részletezett, a kistermelő kereskedelmi nyilvántartásba vételével kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatni.

Bor értékesítésével foglalkozó őstermelők

Egy másik ügyben borászati üzemengedéllyel rendelkező, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján őstermelőként nyilvántartásba vett, saját termelésű szőlőből előállított bor értékesítésével foglalkozó őstermelők, miután a Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályán bejelentették és nyilvántartásba vetették a tevékenységüket, bejelentkeznek a kereskedelmi hatósághoz és kérik a kereskedelmi nyilvántartásba vételüket, mely eljárás a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, véleményünk szerint nem egyértelmű.

A Korm.rendelet a kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés és nyilvántartás kötelező adattartalmának részletezésében (Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete) a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók és a kistermelők adatainak megadását rögzíti. Sem az Önkormányzati ASP Ipar-és Kereskedelmi Szakrendszerében vezetett nyilvántartás, sem Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer (OKNYIR) felületen rögzített nyilvántartás nem tartalmaz az őstermelőkre vonatkozó bejelentési lehetőséget. Az említett felületeken – a Korm. rendeletben foglaltak alapján - az üzemeltető típusa gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó vagy kistermelő lehet, az őstermelő mint lehetőség sehol sem szerepel. A fent részletezett őstermelőként folytatott borértékesítés kereskedelmi hatóságnál történő nyilvántartásba vétele helyes-e, illetve mi a megfelelő eljárás az adott ügyben?

Értékesíthet-e a saját készítményt a kistermelő és őstermelő?

Kiindulási pont az, hogy 2021-től megszűnt a kistermelői jogviszony, amely korábban az őstermelői pozícióhoz kötődött. Jogszabályhelyi oldalon valószínűsíthetően ez okozhatja a zavart, hogy

már nem létezik kistermelő, legalábbis olyan kistermelő, aki elsősorban őstermelő.

Ezért első lépésben annak a pontosítása szükséges, hogy a nevezett személy adójogi szempontból hova sorolható be. A kérdésből következtetve a nevezett személy őstermelő lehet, ebből következően viszont már (2021-től) nem lehet kistermelő.

Az őstermelőket illetően (ugyancsak 2021. január 01.-től) a következő az irányadó: az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5. § 14. és 18. pont előírásai tekintetében kell eljárni, mely a következőket rögzíti:

Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Ha a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja az őstermelői bevétel 25%-át, akkor a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenységként fog ezen árbevétel adózni. Ebben az esetben a 10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai az irányadóak. Tehát a kérdés az, hogy kiegészítő tevékenység esetén belefér-e az adózó a teljes árbevétel 25%-ba vagy nem. Ha igen, akkor őstermelőként kell elszámolni a teljes bevételt, ha nem, akkor a kiegészítő tevékenység bevétele elválik az őstermelés bevételéből és az önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles.
Irányadó továbbá a kérdésben is hivatkozott törvényhely a Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, melynek 2. § 5a. pontja a következőket rögzíti:
5a. helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;

A hivatkozott törvényhely pontatlan a kistermelőt illetően, mivel az már nem létezik. Mivel a törvényhely más megközelítést nem ad a „kistermelő” jogállását illetően, ezért alaposan feltételezhető, hogy a kistermelő esetében a nevezett jogszabályhely az őstermelői státusz alapján, a korábban még valóban létező kistermelő, vagyis az őstermelői jogálláshoz kapcsolódó kitermelői jogviszonyra gondolhat, azonban ez a jogállás már két éve nem létezik.

A leírtak mindkét esetre vonatkoznak, tehát az őstermelő a kiegészítő tevékenysége során előállíthatja és árusíthatja az általa készített élelmiszereket.

A kérdés szerinti piaci, illetve garázsban történő árusítás (nyugtaadási kötelezettség mellett) élelmiszer higiéniai és mennyiségi oldalon már viszont már a NÉBIH-hez, illetve a piacfelügyelethez tartozik, ezért kérjük ezen két szervezettel egyeztetni szíveskedjenek.