Kistermelő és őstermelő saját készítésű élelmiszer árusítása

Egy kistermelő, kiskereskedelmi tevékenység keretében saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertéshúsból készített húskészítményt (füstöltárut) kíván – egy, a családja tulajdonában lévő garázsban – árusítani. Az árusítás helyszínéül szolgáló garázs a húskészítmények előállításának helyével szomszédos településen található. A kistermelő egyeztetett a Vármegyei Kormányhivatal illetékes Járási Hivatala Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának vezetőjével, ahol a kistermelői élelmiszer-termelés, – előállítás és – értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (továbbiakban kistermelőkről szóló R.) 2. § 16. pontjában foglaltakra hivatkozva azt javasolták, hogy a kereskedelmi hatóságnál kezdeményezze az engedélyezett ideiglenes árusító helyen végzett tevékenységként történő nyilvántartásba vételét.

A kereskedelmi tevékenységet a hatóság a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban Ker. törvény) valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.rendelet) alapján veszi nyilvántartásba. Mivel sem a Ker. törvény sem a Korm. rendelet nem tartalmazza a tevékenység ideiglenes árusító hely kereskedelmi formában történő folytatását, így azt a kereskedelmi hatóság nem tudja nyilvántartásba venni.

A Ker. törvényben és a kistermelőkről szóló rendeletben foglaltak alapján a kistermelő által folytatott tevékenységet vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi értékesítés vagy közvetlen értékesítés kereskedelmi formák valamelyikében lehetne nyilvántartásba venni. A Korm.rend. 5. sz. melléklete alapján a kistermelő által értékesíteni kívánt termékkör közterületi értékesítés kereskedelmi formában nem forgalmazható. A közvetlen értékesítés keretében történő nyilvántartásba vétel lehetséges lenne, de a kereskedelmi tevékenység folytatása nem az előállítás helyén lenne, így azt is ki kell zárni.

A kistermelőkről szóló R. 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti élelmiszert – utalva az 1. § (1) bek. b) pontjára, mely szerint „a kistermelő az 1. melléklet A. része szerinti kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény”) látja el – a kistermelő saját gazdaságának helyén, illetve a Magyarország területén működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet.

A felvetés szerint, a kistermelőkről szóló R. 1. melléklet A. részének 8. pontja szerinti mennyiségű húskészítményt (pl. füstölt kolbász, füstölt szalonna, füstölt sonka) a kistermelő, a kistermelőkről szóló R. 2. § 16. pont szerint az árusítóhely tulajdonosának engedélye alapján – a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettség nélkül is – értékesítheti a garázsban. Az ideiglenes árusító helyen történő értékesítéshez további hatósági, kereskedelmi hatósági bejelentési kötelezettségről szóló jogszabályi előírást vagy utalást nem találtunk. Kérjük, hogy szíveskedjenek a fent részletezett, a kistermelő kereskedelmi nyilvántartásba vételével kapcsolatos álláspontjukról tájékoztatni.

Bor értékesítésével foglalkozó őstermelők

Egy másik ügyben borászati üzemengedéllyel rendelkező, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján őstermelőként nyilvántartásba vett, saját termelésű szőlőből előállított bor értékesítésével foglalkozó őstermelők, miután a Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályán bejelentették és nyilvántartásba vetették a tevékenységüket, bejelentkeznek a kereskedelmi hatósághoz és kérik a kereskedelmi nyilvántartásba vételüket, mely eljárás a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, véleményünk szerint nem egyértelmű.

A Korm.rendelet a kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés és nyilvántartás kötelező adattartalmának részletezésében (Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete) a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók és a kistermelők adatainak megadását rögzíti. Sem az Önkormányzati ASP Ipar-és Kereskedelmi Szakrendszerében vezetett nyilvántartás, sem Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer (OKNYIR) felületen rögzített nyilvántartás nem tartalmaz az őstermelőkre vonatkozó bejelentési lehetőséget. Az említett felületeken – a Korm. rendeletben foglaltak alapján - az üzemeltető típusa gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó vagy kistermelő lehet, az őstermelő mint lehetőség sehol sem szerepel. A fent részletezett őstermelőként folytatott borértékesítés kereskedelmi hatóságnál történő nyilvántartásba vétele helyes-e, illetve mi a megfelelő eljárás az adott ügyben?

Értékesíthet-e a saját készítményt a kistermelő és őstermelő?

Kiindulási pont az, hogy 2021-től megszűnt a kistermelői jogviszony, amely korábban az őstermelői pozícióhoz kötődött. Jogszabályhelyi oldalon valószínűsíthetően ez okozhatja a zavart, hogy

már nem létezik kistermelő, legalábbis olyan kistermelő, aki elsősorban őstermelő.

Ezért első lépésben annak a pontosítása szükséges, hogy a nevezett személy adójogi szempontból hova sorolható be. A kérdésből következtetve a nevezett személy őstermelő lehet, ebből következően viszont már (2021-től) nem lehet kistermelő.

Az őstermelőket illetően (ugyancsak 2021. január 01.-től) a következő az irányadó: az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5. § 14. és 18. pont előírásai tekintetében kell eljárni, mely a következőket rögzíti:

Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Ha a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja az őstermelői bevétel 25%-át, akkor a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenységként fog ezen árbevétel adózni. Ebben az esetben a 10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai az irányadóak. Tehát a kérdés az, hogy kiegészítő tevékenység esetén belefér-e az adózó a teljes árbevétel 25%-ba vagy nem. Ha igen, akkor őstermelőként kell elszámolni a teljes bevételt, ha nem, akkor a kiegészítő tevékenység bevétele elválik az őstermelés bevételéből és az önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles.
Irányadó továbbá a kérdésben is hivatkozott törvényhely a Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, melynek 2. § 5a. pontja a következőket rögzíti:
5a. helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;

A hivatkozott törvényhely pontatlan a kistermelőt illetően, mivel az már nem létezik. Mivel a törvényhely más megközelítést nem ad a „kistermelő” jogállását illetően, ezért alaposan feltételezhető, hogy a kistermelő esetében a nevezett jogszabályhely az őstermelői státusz alapján, a korábban még valóban létező kistermelő, vagyis az őstermelői jogálláshoz kapcsolódó kitermelői jogviszonyra gondolhat, azonban ez a jogállás már két éve nem létezik.

A leírtak mindkét esetre vonatkoznak, tehát az őstermelő a kiegészítő tevékenysége során előállíthatja és árusíthatja az általa készített élelmiszereket.

A kérdés szerinti piaci, illetve garázsban történő árusítás (nyugtaadási kötelezettség mellett) élelmiszer higiéniai és mennyiségi oldalon már viszont már a NÉBIH-hez, illetve a piacfelügyelethez tartozik, ezért kérjük ezen két szervezettel egyeztetni szíveskedjenek.