Könnyítik a kis mennyiségű helyi élelmiszer-előállítás feltételeit

A 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet célja egy egységes jogszabály megalkotása volt. A rendelkezések a kis mennyiségű helyi élelmiszer-előállítás feltételeit könnyítik, ezáltal segítve a hazai kistermelőket, valamint a kisüzemi élelmiszer-előállítókat.

A 2023. november 15-i 161. számú Magyar Közlönyben jelentek meg a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit összefoglaló rendelkezések, melyek november 23. napjával hatályba is léptek. A 60/2023. (XI.15.) AM rendelet célja egy egységes jogszabály megalkotása volt a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet, valamint az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V. 26.) VM rendelet helyett.

Kistermelő

A rendelet értelmében módosult a kistermelő fogalma. Mindezek alapján kistermelőnek minősül az a FELIR azonosítóval rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az alább meghatározottak szerinti tevékenységet végez.

Ezután már jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást.

A kis mennyiség fogalmát a rendelkezések pontosan meghatározzák. Termékenként, élelmiszerenként kategóriákhoz rendelik a kapcsolódó mennyiségeket. A rendelet két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kívánnak alapterméket, illetve élelmiszert előállítani. A kistermelő tevékenységét több élelmiszer-előállítási helyen és gazdasági udvaron is végezheti. A kistermelő termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert – kivéve az egyetlen gyógynövényösszetevőből álló terméket – nem állíthat elő. A kistermelő gyógynövényt a kistermelői élelmiszer előállítása során ízesítőként felhasználhatja.

A II. kategóriában a maximális értékesíthető mennyiségek bővültek, és ebben az esetben bővített higiéniai követelményeket határoz meg a rendelet, többek között egyszerűsített HACCP dokumentációt kell vezetni. Mikrobiológiai vizsgálat is szükséges a közvetlen fogyasztásra szánt állati eredetű és a nem állati eredetű élelmiszerek esetében.

A II. kategória szerinti kistermelőnek a 34/2018. (XII.  3.) AM rendeletben legalább a mikrovállalkozás méretű élelmiszer-vállalkozásra az adott tevékenységhez előírt minimális élelmiszeripari szakképesítés, szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakma, szakképzettség vagy rész-szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettséget a bejelentést követő egy éven belül kell teljesítenie.
a. I. kategóriába sorolt kistermelő, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. A megtermelt alaptermékből, illetve összegyűjtött vadon termő alaptermékből, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből, amelynek kistermelő általi megtermelése észszerűen nem elvárható, élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti.
b. II. kategória szerinti kistermelő kis mennyiségben a saját maga által megtermelt alaptermékből vagy a saját maga által megtermelt alaptermékből és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti.
c. Kistermelő a kis mennyiségű, általa a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján jogszerűen értékesíthető hal értékesítését végezheti.
d. A kistermelő az a) pont szerinti alaptermékek és élelmiszerek, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával falusi vendégasztal üzemeltetését is végezheti.
e. Mindezek mellett a kistermelő a végső fogyasztók és más kistermelők részére a rendeletben meghatározott szolgáltatásokat nyújthatja. Ezen szolgáltatások közé tartozik például a füstölés, aszalás, szárítás, őrlés, terménytisztítás, olajos magvak préselése (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása.

Kis mennyiségek vonatkozásában a jogszabály pontosan meghatározza a kategóriák szerinti mennyiségeket.

Kistermelői termékek értékesítése

A kistermelő a kistermelői élelmiszert
a) a végső fogyasztónak
aa) gazdasága helyén,
ab) Magyarország területén működő helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen,
ac) csomagküldő kereskedelem útján, a hűtést igénylő élelmiszerek kivételével,
ad) átadóponton és
ae) automatából, a baromfi és nyúlféle húsa, valamint a hal kivételével, továbbá
b) kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítménynek
értékesítheti.
Fentiektől eltérően a gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon,
ideértve a kisvágóhidat is, levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly, bölény, ló, szamár, öszvér, strucc és emu húsát kizárólag a gazdasága helyén a végső fogyasztónak, valamint a gazdasága helyével azonos vármegyében lévő vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő, valamint budapesti kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítménynek értékesítheti  a kistermelő.

A kistermelő értékesítési lehetőségei bővültek a rendelkezések értelmében házhozszállítással, csomagküldő kereskedelem, átadó pont vagy automata útján is eljuthatnak a termékek a fogyasztóhoz. Fontos viszont kiemelni, hogy az élelmiszer csomagküldő kereskedelem útján való értékesítése esetén az élelmiszer csomagolásának biztosítania kell a szállításhoz szükséges élelmiszer-biztonsági követelményeket, és a kistermelőnek jeleznie kell a szállító felé, hogy a csomag élelmiszert tartalmaz. Átadó ponton hűtést igénylő élelmiszer abban az esetben értékesíthető, ha a végső fogyasztónak történő átadásig folyamatosan biztosított a hűtési lánc. Csomagküldő kereskedelem és automatából történő értékesítés esetén a kistermelőnek be kell tartania az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet előírásait. A kistermelői élelmiszereket a szállítás, tárolás és értékesítés során megfelelő hőmérsékleten, szennyeződéstől védve kell tartani.

Falusi vendégasztal

A falusi vendégasztal a kistermelő gazdaságának helyén falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben, a hazai hagyományokhoz köthető, illetve helyi alapanyagokra épülő élelmiszerek és az elkészítésükhöz kapcsolódó tevékenységek nem rendszeres bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint – az állatvágásból származó friss hús kivételével – értékesítése a falusi vendégasztal helyén. A kistermelő vendégasztalt saját, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával üzemeltethet.
Kistermelő a saját gazdaságában nevelt sertést, szarvasmarhát, bivalyt, juhot vagy kecskét  falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében levághatja, és a húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon – az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül – évente 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel. A kistermelő falusi vendégasztal helyén vagy a gazdaság helye szerinti település alkalmi rendezvényén végzett vágást és az ahhoz kapcsolódó ételkészítést az állatvágás előtt 48 órával írásban köteles bejelenteni a járási hivatalnak. A kistermelő a falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében 100 kg halat ölhet le és dolgozhat fel. A falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében készített, a helyszínen el nem fogyasztott vagy aznap nem értékesített ételt a kistermelő kizárólag magánfogyasztásra használhatja fel, vagy gondoskodnia kell annak megfelelő módon történő megsemmisítéséről.

Darált hús és előkészített hús előállítása

Újdonságok a rendeletben, hogy megfelelő higiéniai feltételek rendelkezésre állása esetén darált hús és előkészített hús előállítása és forgalmazása is lehetővé válik.
A darált hús elkészítésére a határidő a vágást követő legfeljebb 3. nap baromfi, legfeljebb 6. nap a többi állat esetében. Hústerméket fagyasztott húsból előállítani tilos. Húskészítményt lefagyasztani szintén tilos. A darált húst és az előkészített húst az előállítást követően azonnal egyedi csomagolással kell ellátni, és darált hús esetében +2 °C vagy az alatti, előkészített hús esetében pedig +4 °C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lehűteni, vagy -18 °C vagy az alatti maghőmérsékletre kell lefagyasztani. Ezeket a hőmérsékleti feltételeket a tárolás, a szállítás és az értékesítés során is fenn kell tartani. A darált hús és az előkészített hús felengedés után nem fagyasztható újra.

Adományozás

A rendelkezések kiegészültek az adományozás céljából, kiskereskedelemben történő friss hús lefagyasztására vonatkozó rendelkezésekkel. Mindezek értelmében a kiskereskedelmi tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó élelmiszer-adományozás céljából lefagyaszthatja a háziasított patás állatok, a baromfi és a nyúlfélék friss húsát, a kiolvasztott hús kivételével. A fagyasztás kizárólag sokkolóhűtőben végezhető.

Az élelmiszer-adományozás lefagyasztott hús jelölésén fel kell tüntetni
a) a „Fagyasztva adományozás céljára” feliratot,
b) a fagyasztás dátumát,
c) az előállító által megadott fogyaszthatósági időt, valamint
d) az állatfaj és a testtáj megnevezését.
Az élelmiszer-adományozás céljára lefagyasztott húst tilos ellenérték fejében értékesíteni, és a lefagyasztástól számított legfeljebb 30 napon belül lehet adományozni.

Kiskapacitású vágóhidak és mobil vadfeldolgozók

A rendelet hatálybalépésével ismét lehetőség nyílik a kiskapacitású vágóhidak működtetésére és igénybevételére, valamint a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések is megtalálhatók a hivatkozott rendeletben. Kisvágóhídon az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett hetente legfeljebb összesen 100 darab sertés, juh, kecske, 20 darab szarvasmarha, illetve 250 000 darab baromfi és nyúlféle vágható. A kisvágóhídon az ott levágott állatok esetében darabolási tevékenység is végezhető a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet betartásával. A kistermelő részére a kistermelő gazdaságának helyétől 100 km-es sugarú kör által határolt körzeten belül lévő kisvágóhíd vághat le az előbb említett állatfajokból.