A helyi adókról szóló törvény módosítása 2025-től

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Hetv.) egyes rendelkezéseit. A módosítások egy része már a törvény kihirdetését követően hatályba lépett, míg más rendelkezések csupán 2025. január 1-től alkalmazandók.

A törvénymódosításnak a kihirdetést követő napon hatályba lépő rendelkezése pontosítja azon adatok körét, amelyeket az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküld az adózó székhelye szerinti, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette. 2024. november 29-től ezek az adatok a következők: az adózó
a)    neve (elnevezése), rövidített cégneve,
b)    természetes személy adóazonosító jele,
c)    külföldi vállalkozás esetén a külföldi adóazonosító száma,
d)    címe, székhelye, telephelye vagy telephelyei,
e)    cég elektronikus elérhetősége
f)    létesítő okiratának kelte, száma, képviselőjének neve, elnevezése, lakóhelye, székhelye, adóazonosító száma, a képviselői jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontja,
g)    gazdálkodási formája, tevékenységeinek felsorolása,
h)    az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapja,
i)    a statisztikai számjele,
j)    jogelődje és jogelődjének adóazonosító száma,
k)    a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja,
l)    közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétele,
m)    külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma, nyilvántartási száma
n)    magyarországi tényleges üzletvezetési helye, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg,
o)    bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási száma, főtevékenysége.

2025. január 1-től lép hatályba a Hetv-nek az építményadó alóli mentességgel kapcsolatos módosítása. Ez alapján mentes lesz az építményadó alól a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben (Hetv. 13. § (1) bekezdés d) pont). Ezzel kapcsolatban viszont azt is előírja a Hetv., hogy a mentesített összegnek az önkormányzati rendeletben megállapított mértékkel számított értéke – a természetes személy tulajdonos kivételével – ingatlanonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél (Hetv. 13. § (1) bekezdés e) pont).

Jelenleg is mentes az építményadó alól az ingatlan-nyilvántartás szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény és az ilyen jellegű tevékenységekhez kapcsolódó tárolásra szolgáló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) is, amennyiben az építményt rendeltetésszerűen ezeknek a tevékenységeknek a folytatására használják. Előfordulhat viszont, hogy egy épület nincs megfelelően nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban, de ténylegesen mezőgazdasági célokat szolgál. Ezért a jövőben mentes lesz az építményadó alól az ingatlan-nyilvántartásban nem a fenti rendeltetéssel feltüntetett, de a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági igazolása alapján állattartásra, növénytermesztésre, vagy ezekhez kapcsolódó tárolásra használt építmény is. Tehát a mentesség nem csupán az ingatlan-nyilvántartási besorolás alapján illeti meg majd az adóalanyt, hanem a mezőgazdasági hatóság igazolása is megalapozhatja a mentességet, amennyiben az építmény ténylegesen a fenti funkciók valamelyikét tölti be (Hetv. 13. § (1) bekezdés e) pont).

Szintén 2025. január 1-től kiegészül a vagyoni értékű jogok Hetv. szerinti köre. 

A kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, a földhasználat és a lakásbérlet mellett vagyoni értékű jognak minősül az építményi jog is (Hetv. 52. § (3) pont). Az építményi joggal, mint új jogintézménnyel 2023-ban egészült ki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). A Ptk. 5:159/A. §-a alapján az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat, ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére. Az építményi jogot alapító szerződést írásba kell foglalni.

Itt említjük meg a Hetv. 2024. október 1-től hatályos módosítását is, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében pontosította a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség szabályait. 

A felújításra kiadott engedély véglegessé válását követő három egymást követő adóévben mentes az építményadó alól az önkormányzati rendelet alapján helyi emléknek vagy nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alatt álló épület. 

A korábban hatályos fogalmak alapján a mentesség a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületetekre vonatkozott (Hetv. 13/A. § (1) bekezdés). Itt tehát csupán a törvényi meghatározás módosult, az adómentes adótárgyak köre ténylegesen nem változott.