Tárgyi eszköz beszámítása
Olvasási idő: 4 perc
A cég tulajdonában álló tárgyi eszközt árát beszámítanák egy megvásárolni kívánt traktor árába. Ilyen esetben , hogy kell eljárnia a cégnek az Áfa és számviteli törvénynek megfelelően?
A cég tulajdonában lévő könyvekben 686.633 Ft értékű traktort számítanák be a cég által vásárolni kívánt traktor árába. Magánszeméllyel történne az üzlet. A cégnek 800.000 Ft-ot kellene a beszámítás után fizetnie az újonnan beszerzendő traktorért.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:49. § szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a felek közötti kölcsönös kötelezettségek megszűnnek.
A beszámítás szabályai érvényesek azokban az esetekben is – a Ptk. 6:52. § alapján –, amikor a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a tartozásába beszámítja.
A számvitelről szóló törvény 2000. évi C. törvény (Szt.) 29. § (1) bekezdése értelmében, követeléseken a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket értjük.
Fentieket együttesen figyelembe véve, a kérdés szerinti esetben a társaságnak a magánszemély számára – a tőle vásárolt eszköz ellenértéke részeként – átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint (ideértve az általános forgalmi adó felszámítását is) ki kell számláznia a magánszemélynek.
Mivel utóbbi nem folytat rendszeres gazdasági (vállalkozói) tevékenységet, adószámmal nem rendelkezik, a cégnek eladni szándékozott traktorról számlát nem állíthat ki, és általános forgalmi adót sem számolhat fel.
Az eszköz értékesítésének dokumentuma az adásvételi szerződés lesz. A beszámítás Ptk. szerinti szabályainak alkalmazásában is megegyeznek, célszerűen az említett szerződéstől eltérő, adott esetben későbbi időpontban írásba foglalt megállapodásban (jognyilatkozat). Lényeges, hogy legyen a feleknek „papírja” erről. Ez esetben is fontos ugyanis, hogy a követelések állományba vétele során a partner (jelen esetben a vevő) általi elfogadás, elismerés elengedhetetlen feltétel.
Ennek megfelelően dokumentálnia kell a társaságnak, hogy
- a vevő (magánszemély) nem kifogásolja a teljesítést igazoló számlát, az abban rögzített értékesítést, és a kapcsolódó megállapodásokat, és
- részéről sem minőségi, sem mennyiségi kifogás nem merül fel, és
- ugyanezeket a másik fél, mint értékesítő esetében is dokumentálni kell (a társaságnak nincs kifogása az adásvételi szerződésben írtakkal, az eladott eszköz minőségével kapcsolatban).
Hangsúlyozni kell tehát, hogy beszámítás esetén számviteli bizonylat kiállítása is szükséges, nem elegendő csak a szóbeli megállapodás, mivel a beszámítás során pénzügyi rendezésre nem kerül sor.
Számviteli bizonylat esetén az alapdokumentum a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat lesz, az Szt. 166. § (1) bekezdése, valamint az Áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pont alapján.
Fentiekkel „felvértezve” a társaság könyveli az átadott traktor értékesítésével kapcsolatos bevételt, mint az említett magánszeméllyel mint vevővel szembeni követelést. Ezzel párhuzamosan könyvelnie kell az adásvételi szerződés szerint a magánszeméllyel mint szállítóval szembeni kötelezettségét.
A számviteli törvény (Szt.) a beszámítást a követelések rendezésének egyik lehetséges változataként említi, melynek a lényege, hogy a követelést könyv szerinti értéken kell nyilvántartani mindaddig, amíg a követelés a Ptk. beszámításra vonatkozó szabályai szerint nem került lerendezésre az Szt. 68. § (5) bekezdése alapján.
Mivel a lejárt követelésekre vonatkozik a beszámítás lehetősége a Ptk. szerint, lehetséges, hogy az ügylet áthúzódik a következő üzleti évre. Ekkor az Szt. 65. § (1) bekezdését kell figyelembe vennie a cégnek: a mérlegben a követelést az elfogadott (elismert) összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, valamint az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A beszámítás figyelembevételével a magánszemélynek még járó pénzösszeget a társaság kifizetheti a fizetési határidőt megelőzően is (banki utalás esetén a banki kivonat, készpénz esetén pénztári kifizetési bizonylat igazolja), de a beszámítás a fennmaradó követelés-kötelezettség lejártát követően számolható el.
