Vállalkozások EPR- és termékdíj-kötelezettségei 2025-ben
Olvasási idő: 5 perc
Az EPR és a környezetvédelmi termékdíj szabályai 2025-ben is megkövetelik a pontos termékbesorolást, a jogszabály szerinti díjtételek alkalmazását, a mennyiségi adatok nyilvántartását és a határidők betartását. A hibák bírságot és pótlólagos díjfizetést vonhatnak maguk után, ezért a jogkövetés érdekében elengedhetetlen a belső folyamatok szabályozása és a változások figyelemmel kísérése.
Az EPR és a termékdíj-rendszer átalakulása – új kihívások a vállalatok számára
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) 2023-ban bevezetett szabályozása a környezetvédelmi termékdíjjal párhuzamosan, de azzal összehangoltan határozza meg a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket. A vállalkozásoknak kötelező a termékeket jogszabály szerint besorolni, meghatározni a díjtételeket, nyilvántartani az anyagmennyiséget és az előírt adatszolgáltatásokat időben teljesíteni.
Új kötelezettségek és változások 2025-ben
2025-től a külföldi adóalanyoknak magánszemélyek részére történő értékesítéskor EPR- és termékdíjat kell fizetniük. A mezőgazdasági termelők számára megszűnik az átalányfizetés lehetősége, így minden érintettnek a tényleges anyagmennyiség alapján kell elszámolnia. A növényvédőszerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek után megszűnik a termékdíj-visszaigénylés. Változnak az elektromos és elektronikai berendezések besorolási szabályai, valamint egységesítik a csekély mennyiségű kategóriák meghatározását.
Vállalkozások EPR- és termékdíj-kötelezettségei 2025-ben
2025. október 7-én Kelemen István, a Green Tax Consulting vezető tanácsadója tart szakmai előadást a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a környezetvédelmi termékdíj aktualitásairól. Az előadás középpontjában a 2025-ben hatályos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek, valamint a leggyakrabban előforduló gyakorlati hibák állnak. Előadónk választ ad többek között az alábbi kérdésekre:
- A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) előírásai hogyan hatnak a vállalati kötelezettségekre?
- Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a termékdíj számításban és az EPR-adatszolgáltatásokban?
- Hogyan és milyen szempontok alapján ellenőrizheti a hatóság a hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségek teljesítését?
- Milyen új kötelezettségek vonatkoznak a külföldi adóalanyokra, akik magánszemélyeknek értékesítenek?
- Milyen nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeknek kell megfelelni 2025-ben, és milyen határidőkkel?
- Mit jelent a mezőgazdasági termelőket érintő átalányfizetés lehetőségének megszűnése a gyakorlatban?
- Hogyan változott a visszaigénylés szabályozása a növényvédőszerrel közvetlenül érintkező csomagolószerek esetében?
- Milyen módosítások történtek az elektromos, elektronikai berendezések besorolása és a csekély mennyiségű kategóriák összehangolása terén?
A leggyakoribb hibák a gyakorlatban
Az EPR- és termékdíj-kötelezettségek teljesítése során gyakori hiba a termékek téves jogszabályi besorolása, amely helytelen díjtételezést és utólagos fizetési kötelezettséget eredményezhet. Problémát okoz az anyagmennyiségek pontatlan nyilvántartása, valamint az adatszolgáltatások hibás adattartalommal történő benyújtása. Gyakran előfordul a határidők elmulasztása is, ami mulasztási bírsággal és pótlólagos adminisztrációval jár.
Nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek 2025-ben
A vállalkozásoknak termékkategóriánként és anyagmennyiség szerint tételes nyilvántartást kell vezetniük. Az adatszolgáltatást a jogszabályban meghatározott formátumban, elektronikus úton kell benyújtani, jellemzően negyedéves gyakorisággal, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.
Hatósági ellenőrzés és jogkövetkezmények
A hulladékgazdálkodási és EPR-kötelezettségek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed a dokumentáció pontosságára, a termékek helyes besorolására, és a jogszabályban meghatározott EPR- vagy termékdíj mértékére. A mulasztási bírság, pótlólagos díjfizetési kötelezettség és egyéb szankciók mértéke a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függ.
Felkészülés és megelőzés
A kötelezettségek teljesítésének biztosításához szükséges a belső folyamatok és felelősségi körök egyértelmű kijelölése, a nyilvántartások rendszeres frissítése, valamint a jogszabályi változások folyamatos nyomon követése. Az adatszolgáltatás és díjfizetés előkészítését célszerű ellenőrzési pontok beiktatásával végezni, szükség esetén külső szakértő bevonásával.
