A gazdaságátadási együttműködés támogatása

„A Gazdaságátadási együttműködés támogatása című KAP-RD07-1-25 felhívás alapvető célja a gazdaságátadás ösztönzése, a sikeres utódlási szakaszokon alapuló családi gazdaságok társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának elősegítése a gazdaságátadó támogatásával.”
A jogi szabályozás alapját elsődlegesen az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (Gazdaságátadási tv.) adja. Az ebben előírtakat a jogalkotó 2025. január 15-én hatályba lépő módosítása, illetve az ugyanezen a napon életbe lépett végrehajtási rendelet pontosította, kiküszöbölve ezzel a kiinduló jogszabály 2023. évben történt hatálybalépését követően tapasztalt jogértelmezési problémákat.

Miért nehéz a gazdaságátadás?

A könnyítő szándék ellenére változatlanul igaz ugyanakkor, hogy a gazdaságnak mint komplett egésznek az átadása, jellegéből adódóan sokkal összetettebb feladat, mint mondjuk egy adásvételi szerződés megkötése.

Az első és legkeményebb feladat a gazdaság felmérése. 

Sajnos nincs olyan közhiteles nyilvántartás, ami a gazdaság egészét (mint vagyont, annak elemeit) tételesen rögzítené, így a feleknek kell összeírniuk azokat az ingatlan és ingó vagyontárgyakat, szerződéses állományt és egyéb vagyoni értékű jogokat, amelyek az átadni kívánt gazdasághoz tartoznak.
Kétségtelen, hogy a gazdák rendelkeznek a tevékenységükhöz kapcsolódó vagyonról nyilvántartással, hiszen könyvvezetési, és ehhez szorosan tartozó nyilvántartási kötelezettségük nekik is van. Viszont a vagyonelemek könyvelésben kimutatott értéke nem feltétlenül pontos – és itt nem arról van szó, hogy hiba van a könyvelési adatokban –, mivel a számvitel (és ez igaz a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt adózó őstermelőkre, családi gazdaságok tagjaira is) nem az eszközök forgalmi (piaci) értékét követi nyomon.
Emiatt a Gazdaságátadási tv. lehetővé teszi, hogy a gazdaságátadó kérelmezze a tulajdonában lévő valamennyi ingatlanelem megállapítása, ingatlan-nyilvántartásból való teljes körű lekérdezése érdekében az adatszolgáltatást, illetve a földhasználati összesítő kiállítását.

Tudástárunkban valamennyi gazdaságátadási szerződés megtekinthető, letölthető.

Vagyonelemek értékmeghatározása

A felsorolt dokumentumok egyfajta leltárként is segítik a gazdálkodókat,  akik ezek nélkül esetleg megfeledkeznének egyes kisebb területekről a vagyon összesítésekor, és ez később a jóváhagyási eljárásban problémát okozna.

Fontos tudniuk a gazdáknak, hogy minden vagyonelem, így az ingatlanok esetén is kötelező az értékmeghatározás, akkor is, ha az átadásra ellenérték nélkül kerül sor!

Az ingó vagyon esetében a gépjárműveket, erőgépeket és munkagépeket egyedi azonosításra alkalmas módon (rendszám, alvázszám) kell feltüntetni a szerződésben, míg az állatállomány esetében a tenyészállatokat egyedenként, azonosító számuk feltüntetésével, egyéb állat esetében fajonként az összlétszám megadásával kell abban szerepeltetni.
A vagyon összeírásakor természetesen fontos a pontosság, de az észszerűség határain belül. Így nincs szükség arra, hogy a gazdaságátadó valamennyi, a gazdaságba tartozó ingó vagyontárgyról (például metszőolló, kézi permetező) rendelkezzen. Ezekről nyilvántartása a kormányhivatalnak nincs, ezért részükről sem várható ezekkel kapcsolatban érdemi felülvizsgálat. Az ingó vagyont érintően támpontokat adnak az előbb már említett könyvelési adatok, nyilvántartó lapok. Viszont arra figyelni kell, hogy az adott eszköz forgalmi értékét akkor is meg kell határozni, ha könyv szerinti értéke nulla (értékcsökkenési leírását már elszámolták).

A szerződéses állomány felülvizsgálata a következő lépés, és ez sem kellemesebb, mint az előző. 
Ebbe körbe tartoznak különösen a gazdaságátadó mint munkáltató által kötött munkaszerződések és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt tartalmazó szerződések, a gazdaság működését szolgáló megbízási, bérleti szerződések, de a termeltetési, illetve mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződések is részét képezhetik, amennyiben a gazdaság átszállásának időpontjáig a szerződésben vállaltak még nem teljesültek.
A szerződéseket az alábbiak szerint, az alábbi adatokat rögzítve kell nyilvántartásba venni a jogviszony keletkezésének dátumát, tárgyának megnevezését, illetve, ha rendelkezésre áll, a szerződés egyéb azonosító adatát, továbbá a szerződéskötéskor érvényes forgalmi értékét (ha az rendelkezésre áll).

E körön belül, a hitel-és kölcsönszerződések szükséges adatai:

• a hitelező vagy egyéb jogosult megnevezése,
• a szerződés keltezése,
• a jogviszony tárgya,
• a kötelezettségvállalás szerződéskötéskori összege,
• a fennálló kötelezettségek, valamint
• ha rendelkezésre áll, a szerződés száma, futamideje, vagy lejárati dátuma.

Az előzőeken belül kiemelten fontosak a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések. A Gazdasági tv. végrehajtási rendelete értelmében, a gazdaságátadási szerződéshez csatolni kell a finanszírozási célú jogviszonyban érintett hitelező, a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő által aláírt háromoldalú dokumentumot, amely tartalmazza, hogy

a gazdaságátvevő megismerte a gazdaságátadási szerződésben szereplő finanszírozási célú jogviszony szerinti kötelezettségeket és

tudomásul veszi azok jogutódlás keretében a gazdaságátvevőre történő átszállását, valamint

a hitelező tájékoztatását a gazdaságátadási szerződés szerinti jogutódlás következményeiről és a finanszírozási célú jogviszonyra vonatkozó kötelezettségekről.

FIGYELEM!
Tudástárunkban valamennyi gazdaságátadási szerződés megtekinthető, letölthető.

A gazdaságátadási szerződés megkötését, jóváhagyását megelőzően be kell a fenti, háromoldalú megállapodást szerezni, így ennek időigényességével is számolniuk kell a feleknek.

(Összefoglalónkat teljes terjedelmében a Mezőgazdasági Kisvállalkozói Tanácsadó szeptemberi számában olvashatják)