A vállalatokat érintő legfontosabb EPR és termékdíj módosítások 2025-ben

2025. október 7-én Kelemen István, a Green Tax Consulting vezető tanácsadója tartott részletes szakmai előadást a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) és a környezetvédelmi termékdíj szabályozásáról. Az elmúlt két évben az EPR vált a hazai vállalatok egyik legnagyobb adminisztratív és jogértelmezési kihívásává, miközben a termékdíj területén is komoly változások történtek. Az előadás célja az volt, hogy a résztvevők gyakorlati példákon keresztül lássák, hogyan alkalmazhatóak ezek a mindennapi működésben.

2025-ös újdonságok a környezetvédelmi termékdíjban

2025. január 1-jétől minden olyan termék kikerült a termékdíj hatálya alól, amely az EPR rendszerben is megjelenik, ezáltal megszűnt a kettős adminisztráció. Így már nem kell külön termékdíjat fizetni például akkumulátorokra, gumiabroncsokra, csomagolószerekre vagy irodai papírra. Előadónk jelezte, hogy ennek ellenére maradtak átfedések: a műanyag hordtasakok és a nedves törlőkendők továbbra is termékdíj-kötelesek, miközben az EPR-ben is szerepelnek. 

Az EPR rendszer változásai és értelmezési kérdései

Az EPR rendszerben kiemelten fontos a csomagolás és a csomagolószer megkülönböztetése. A díjat ugyanis nem a csomagolóanyag gyártója, hanem a legtöbb esetben a tényleges csomagolást végző gazdálkodó viseli. A gyakorlatban ez olyan kérdéseket vet fel, mint a bércsomagolás felelőssége vagy az eladás helyén megtöltött csomagolások. Példaként az előadó a háztartási fólia esetét említette, amelyet a jogszabály eladás helyén történő megtöltésre alkalmasnak minősít, noha jellemzően otthoni használatra kerül forgalomba.

Újrahasználható és használt csomagolások

Az újrahasználható csomagolószerek külön figyelmet kaptak. Az előírások szerint a díjat csak az első belföldi forgalomba hozatalnál kell megfizetni, az ismételt megtöltés már nem díjköteles. Ez egyszerűnek hangzik, de a gyakorlatban számos problémát vet fel. Kelemen István példaként az EUR (fa) raklapokat emelte ki: ha újként kerülnek forgalomba, díjkötelesek, de ha egy vállalat saját forgalmában újra felhasználja őket, már nem. Ugyanakkor a belföldről vásárolt használt EUR raklap csak akkor mentes az EPR-díj alól, ha a számlán szerepel az EPR-díj korábbi megfizetését igazoló felirat.

Kiemelt termékkörök az EPR-ben

Előadónk részletesen bemutatta az EPR-köteles termékköröket is. Az egyszer használatos műanyag termékeknél például már a legkisebb műanyagtartalom elegendő ahhoz, hogy díjfizetési kötelezettség keletkezzen, ide sorolhatók például az italos papírpoharak Az elektromos és elektronikus berendezések esetében fontos változás, hogy számos nagy ipari gép és jármű mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, akkor is, ha elektromos működésű. Az akkumulátoroknál 2026-tól a jelenlegi három helyett öt kategóriát különböztetnek majd meg, ami új díjstruktúra kialakítását vetíti előre.

Speciális jogszabályi eszközök

A speciális jogszabályi eszközök közül a nyilatkozati lehetőség nagy segítséget nyújthat a vállalatoknak. Ha a vevő igazoltan exportálja a megvásárolt termék 60%-át, a gyártó mentesül a díjfizetés alól. Szintén fontos új elem a kötelező visszaváltási díj (DRS), amely a legtöbb italcsomagolásra kiterjed, és külön adminisztrációs, regisztrációs kötelezettséget hozott a kibocsátók számára.

Díjszámítás és díjtételek

Az EPR-díj alapját továbbra is a forgalomba hozott termék nettó tömege képezi, azonban a díjszámítás során figyelembe kell venni a termékkörönként eltérő díjtételeket, a beépített és önállóan forgalomba kerülő alkotórészek megkülönböztetését, így a gyakorlati elszámolás jelentősen összetett. Például a gépjárművek esetében két módszer közül lehet választani: a teljes jármű tömegét veszik alapul, vagy az egyes EPR-köteles alkotórészeket külön-külön kell kimérni. 2025. október 1-jétől emelkedtek a díjtételek, például a gépjármű EPR-díja 21 Ft/kg-ról 36 Ft/kg-ra nőtt, míg a reklámhordozó papír esetében a 94 Ft/kg-os díj több mint duplájára, 204 Ft/kg-ra emelkedett.

Adminisztratív kötelezettségek

Az adminisztratív kötelezettségek körében a bejelentés, a nyilvántartás és a bevallás továbbra is a legnagyobb terhet jelentik a cégeknek. Különösen bonyolult a helyzet a bércsomagolásnál, ahol nem mindig egyértelmű, hogy ki számít az első forgalomba hozónak. Az előadő tanácsa az volt, hogy a vállalatok próbáljanak olyan beszerzési forrásokból dolgozni, ahol a számlafelirat egyértelműen igazolja a díjfizetést, ez a későbbi viták esetén is védelmet nyújt.