Hamarosan megszűnik az Ügyfélkapu – kötelező-e KAÜ-re váltani?

A megváltozó azonosítási szolgáltatás várhatóan érinti majd az ÁNYK csoportos beküldési funkcióját és újra fókuszba kerül, hogy a meghatalmazott a saját vagy az ügyfele belépési adataival végzi -e a munkáját. A DÁP alkalmazás központi szerepet játszik az elektronikus ügyintézésben. A program 2025-től kötelezővé teszi a kétfaktoros azonosítást a kormányzati rendszerekhez való hozzáféréshez, megváltoztatva a könyvelők és vállalkozások mindennapjait. Előadónk, Ruszin Zsolt könyvvizsgáló és adószakértő a változásokkal együtt járó kihívásokat vette sorba.

A DÁP alkalmazás bevezetése    

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) Magyarországon az elmúlt évek egyik legjelentősebb digitalizációs projektje. A program célja az állampolgárok és vállalkozások számára, hogy az ügyintézés gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé váljon, csökkentve a személyes megjelenések és a papíralapú ügyintézés szükségességét. Bár Magyarország már 2005-ben próbálkozott az elektronikus adóbevallás bevezetésével, a technológiai háttér és állami támogatás hiánya miatt nehézségek adódtak. A DÁP szintén hasonló kihívásokat jelent az eszközigények és támogatások hiánya miatt, miközben számos kritika merült fel a program szükségességével és bevezetésével kapcsolatban.
A DÁP mobilalkalmazás központi szerepet játszik az állampolgárok digitális ügyintézésében. Az alkalmazás használata egyelőre nem kötelező, viszont az állampolgárok egyre inkább rákényszerülnek majd a használatára, mivel a személyes ügyintézés egyre nehezebbé válik. A DÁP applikáció olyan funkciókat tartalmaz, mint például a digitális erkölcsi bizonyítvány igénylése, amely teljesen ingyenes és egy gombnyomással elérhető. Az applikáció azt is lehetővé teszi, hogy rendőri igazoltatáskor személyazonosságunkat QR-kód segítségével igazoljuk, így nincs szükség személyi igazolvány felmutatására.

Kétfaktoros azonosítás

Az alkalmazás használatához kétfaktoros azonosítás szükséges. Első lépésként a felhasználó megadja a szokásos belépési adatokat (login és jelszó), majd egy QR-kód segítségével további biztonsági kódot generál, amelyet szintén be kell írni a rendszerbe. A kétfaktoros hitelesítés nagyobb biztonságot nyújt, ugyanakkor a jelenleg használt QR-kód technológia már elavult, és célszerű lenne újabb, biometrikus megoldásokat (pl. ujjlenyomat, arcfelismerés) integrálni a rendszerbe.

A DÁP-ot érintő nehézségek

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az állam nem biztosít megfelelő pénzügyi támogatást az eszközbeszerzésekhez. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges digitális eszközök nem minden háztartásban érhetők el, különösen az idősebb generációk, illetve a szociálisan hátrányos rétegek számára jelent ez problémát.
A DÁP bevezetéséhez komolyabb edukálási folyamatra lenne volna szükség, amely segítené a felhasználókat az alkalmazás megfelelő használatában, föleg az alacsonyabb szintű digitális írástudással rendelkező csoportokban.

Változások 2025-től

A DÁP alkalmazás használata 2025. január 15-től mindazoknak kötelező, akik hivatalos ügyeiket online szeretnék intézni. A tervek szerint ekkorra mindenki számára kötelezővé válik a kétfaktoros hitelesítéssel történő bejelentkezés a kormányzati rendszerekbe. Ez azt jelenti, hogy azok az állampolgárok, akik addig nem állnak át a DÁP-ra, nem tudják majd online intézni ügyeiket.
Sokan aggódnak, hogy nem lesz elég idő felkészülni a változásokra. Szinte biztos, hogy rengeteg állampolgár fog kérdésekkel fordulni a hatóságokhoz 2025. január 15-e után, mert nem tudnak majd belépni az új rendszerbe.

A DÁP használata könyvelői és vállalati szinten

A programnak különösen nagy jelentősége van a könyvelők, vállalkozások és egyéb pénzügyi szolgáltatók számára, akik rendszeresen használják az elektronikus ügyintézési rendszereket. A könyvelőknek és a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy 2025-től valóban kötelezővé válik a kétfaktoros azonosítás használata az elektronikus ügyintézési rendszerekbe történő belépéshez, beleértve az eBev portált, a Cégkaput, és más kormányzati rendszereket, mint például az ÁNYK. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi belépési mód megszűnik, és csak azok férhetnek hozzá ezekhez a rendszerekhez, akik használják az Ügyfélkapu+ szolgáltatást vagy a DÁP applikációt.
A cégeknél dolgozó könyvelők, akik eddig egyszerű login-jelszó páros használatával fértek hozzá az adatokhoz, mostantól kétfaktoros azonosítást igényelnek majd, ami több adminisztrációt és megfelelő technikai felkészültséget igényel. Az egyéni vállalkozók számára is kritikus lesz az átállás, különösen azoknak, akik rendszeresen online intézik adóügyeiket.

Mi tenné gördülékennyé a DÁP használatát?

Nagy igény lenne az állami támogatásokra, különösen az idősebb korosztály és a vállalkozások számára, hogy megfizethető áron juthassanak hozzá a szükséges eszközökhöz. Egy másik fontos javaslat az oktatás megerősítése. A digitális írástudás növelése kikerülhetetlen feladat, a középiskolákban például tantárgyként lehetne oktatni a mobiltelefon használatát, így a fiatal generáció már felkészülten találkozna az ilyen típusú aapplikációkkal.
A biztonságos digitális ügyintézés következő lépése várhatóan a biometrikus azonosítás lesz. Az állampolgároknak olyan eszközökre lesz szükségük, amelyek támogatják ezeket a technológiákat.

Fontos tudnunk, hogy 2025-től a DÁP alkalmazás használata kiterjed a pénzügyi, közmű- és telekommunikációs szektorra is. A program célja, hogy 2026-ra teljesen digitalizálja a legfontosabb közigazgatási és piaci ügyintézési folyamatokat, lehetővé téve a digitális ügyintézést minden területen.
A DÁP alkalmazás bevezetése egyelőre számos kihívást rejt magában. Az átállás időbeli gyorsasága aggodalmakat kelt, és sokan félnek attól, hogy nem lesznek képesek időben alkalmazkodni a kétfaktoros azonosításhoz és az új digitális rendszerekhez.