Ki fizeti a járulékot utánunk a veszélyhelyzet alatt?

Amennyiben az alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. A biztosítási jogviszony szünetelésének első napjától az egészségügyi szolgáltatások – azaz pl: tb támogatással nyújtott orvosi ellátás, tb támogatással igénybe vehető gyógyszer-, gyógyászati-segédeszköz-, gyógyfürdő ellátások – fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Milyen szabály alkalmazandó a veszélyhelyzet ideje alatt, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban? Az alábbiakból kiderül.

Elsőként tekintsük át, hogy mi az általános szabály a biztosítási jogviszony szünetelése esetén!

A fentiekben ismertetett fizetés nélküli szabadság kapcsán a biztosítási jogviszony szünetel. A szünetelést a munkáltatónak be kell jelentenie 20T1041-es nyomtatványon az adóhivatalhoz, míg az alkalmazottnak az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a 20T1011 jelű nyomtatványon kell bejelenteni az adóhivatalhoz.
 
Az általános szabály az, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, ha az alkalmazott
- magyar lakcímmel – minimum egy éve – rendelkezik, valamint

- nem áll az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában felsorolt egyéb biztosítási jogviszonyban, és

- az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.  Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazott helyett – az adóhivatal jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti. Azaz lehetőség van arra, hogy ezt a járulékfizetést a foglalkoztató átvállalja az alkalmazottjától, ez azonban az adóhivatal jóváhagyásával valósítható meg.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fenti szabályát azonban másként kell alkalmazni a jelenlegi veszélyhelyzetben.

A 140/2020. (IV. 21.) Kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy 2020. március 11-től a veszélyhelyzet kapcsán fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kapcsán a 20T1011 jelű adatlapon bejelentkeznie, és nem kell havi 7 710 forint (napi 257 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.

Megjegyzés: Az adóhivatal tájékoztatást adott ki azzal kapcsolatban, hogy ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. (IV. 21.) Kormányrendelet hatályba lépése előtt – azaz 2020. április 22 előtt – bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére az adóhivatal visszafizeti, ha fennállnak az adóvisszatérítés feltételei.

A 140/2020. (IV. 21.) Kormányrendelet alapján 2020. május 1-jétől a  munkáltató kötelezett arra, hogy tárgyhót követő hónap 12. napjáig egészségügyi szolgáltatási járulékot állapítson meg, valljon be és fizessen meg a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után. Erre tekintettel a munkáltató első alkalommal 2020. június 12-éig benyújtott bevallásban vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A 140/2020. (IV. 21.) Kormányrendelet továbbá arról is rendelkezik, hogy ha a fenti fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okozna, és a munkáltató kéri ezen fizetési kötelezettség halasztását, akkor az adóhivatal a  munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az  egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a  munkáltató a  veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.