Változások az egyszerűsített foglalkoztatásban 2026-tól

Módosítások a 2025. évben

Elsőként 2025. január 1-jétől nőtt az egyszerűsített foglalkoztatás során megszerzett a napi, heti és az órabér összege, mely a minimálbér és garantált bérminimum emelésének a következménye volt. 
2025. február 1-jétől módosultak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, s ezzel a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, illetve a nyugellátás számítási alapja is. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a közteher 2 200 forint naponta, alkalmi munkánál 4 400 forint, míg a filmipari statiszta foglalkoztatása során pedig 8 700 forint/fő/nap a fizetendő összeg. Fontos megjegyezni, hogy a közteher minden esetben a munkáltatót terheli, ez az összeg nem a munkavállaló részére kifizettet bérből kerül levonásra.

Az alkalmi munkavállalók bére 2025-ben az aktuális minimál órabér 85 %-a, azaz a szakképzettséget nem igénylő munkakörben 1422 forint/óra, napi bér és nyolc órás foglalkoztatás esetén pedig ez az összeg 11368 forint/nap. A szakképzettséget kívánó munkakörökben az alkalmi munkavállaló minimális bére a garantált bérminimum esetén 87 %-a, vagyis 2025-ben 1744 forint/óra. A törvény értelmében az adózási szabályok ezekhez a minimum összegekhez igazodnak, ezen összegek alatt az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai nem vehetők figyelembe, a munkáltatónak azonban lehetősége van arra, hogy ennél magasabb összeget fizessen a munkavállalónak. 

A 2025. július 1-jétől az Efo tv. 1. § (4) bekezdése szerint, ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmimunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg évente a 120 napot.
Ez azt jelenti, hogy 

2025. július 1-től arra is figyelnie kell a munkáltatónak, hogy egy munkavállaló egy adott évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, ellentétben az eddigiekkel, amikor is több munkáltatónál lehetett éves szinten 120 napot dolgozni, nem adódtak össze a napok, most már kizárólag a munkavállaló szemszögéből kell ezt vizsgálni. 

Erre tekintettel a foglalkoztatás időbeli korlátját 2025. június 30-áig az azonos felek közötti, vagyis adott munkáltató és munkavállaló vonatkozásában, 2025. július 1-jétől viszont kizárólag a munkavállaló vonatkozásában kell vizsgálni. 

További változás, hogy az éves korlát vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget kell biztosítania. [Efo tv. 11. § (9) bekezdés]

A 2026. évi változások

A 2026. évtől az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok ismét változnak, melyről az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2025. évi X. törvény rendelkezik. A jogalkotó célja, hogy ezen törvénnyel hozzájáruljon a mezőgazdasági ágazatban az idénymunka kimagasló munkaerőigényének biztosításához, valamint – minden nemzetgazdasági ágazatot érintően – rugalmasabbá tegye az alkalmi munka alkalmazhatóságát.

„Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.)
1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.”

Az Efo. tv. 1. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot további kilencven nappal meghaladhatja.”

Ennek indoka, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény, mely 2010. április 1-jén lépett hatályba, olyan szabályokat tartalmaz, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban.
A törvény célja az, hogy megőrizve a papíralapú adminisztrációról az elektronikus ügyintézés irányába történt előrelépés előnyeit, életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. A törvény kapcsolódó kedvezményes közteher szabályait is oly módon módosítja, hogy azok egyfelől közelítsenek a korábbi kedvezmény mértékéhez, másfelől egyszerűbbek legyenek.

A törvény hatálya alá tartozik – a korábbi szabályozással összhangban a mezőgazdasági, turisztikai, továbbá az alkalmi munka.

A közhasznú szervezetek- melyek általában határozatlan időre foglalkoztatnak munkavállalókat, ezen minőségükre tekintettel nem tartoznak a jövőben a szabályozás hatálya alá, ugyanis nem indokolt, hogy az általuk határozatlan időre, meghatározott munkakörre foglalkoztatott munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságaikat tekintve előnytelenebb helyzetbe kerüljenek a többi munkavállalóhoz képest.
Ugyanakkor annak nincs akadálya, hogy az alkalmi munka körében kihasználják az ezen törvény által nyújtott lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy egy munkavállalónak mezőgazdasági
idénymunkát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében évente összesen 210 nap lehet vállalni.

Továbbá az Efo. tv. 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,”

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetéssel kapcsolatban az Efo. tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a) a mezőgazdasági idénymunka,
b) a turisztikai idénymunka, valamint
c) az alkalmi munka
eseteiben az Szja tv., a Szocho tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8–9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

Az Efo. tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági idénymunka esetén – a b) pontban
meghatározott kivétellel – a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka,
b) a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági idénymunkának az 1. § (4a) bekezdése szerinti százhúsz napon túli további kilencven napjára a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,125 százaléka,
c) a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti turisztikai idénymunka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka,
d) a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti alkalmi munka esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka,
e) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.”

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe a minimálbér százalékához igazodik és ez alapján a törvény különbséget tesz a munkavégzés típusa és időtartama szerint is.

Ezekkel összhangban az ellátásra való jogosultság, azaz a nyugdíjellátás számítási alapja is módosul a különböző foglalkoztatási formák esetében, amely szintén a minimálbér százalékában kerül meghatározásra.