Krízishelyzetben a magyar méhészek
Olvasási idő: 4 perc
Mint minden vállalkozás számára, a méhészeknek is rendkívüli volt az elmúlt 1-2 év, hiszen a költségeik nagymértékben emelkedtek, viszont nem tudtak árat emelni, sőt, a méz ára az elmúlt időszakban még csökkent is.
A kedvezőtlen áralakulás oka, hogy nagy mennyiségű – főként Kínából származó – méz került az európai forgalomba, gyakorlatilag ellehetetlenítve a tiszta és jövedelmező kereskedelmet. 2026-tól kötelező lesz feltüntetni a mézek csomagolásán a származási helyet, de ez valószínűleg nem fog valós megoldást jelenteni a problémára. Az importálásban részt vesznek a nagy nyugat-európai csomagolócégek és más európai szereplők is.
A Kínai importmézen kívül további problémát okoz az Ukrajnából behozott méz mennyisége is, amely meghaladja a Kijevvel fennálló kereskedelmi megállapodásban rögzített kvótát (44,4 ezer tonna), így a közeljövőben az Európai Bizottság közbenjárása miatt csak vám megfizetése mellett lehet az ukrán mézet az Unió területére behozni. A vám mértéke 17,3%.
A vám valamelyest vissza fogja vetni az ukrán méz iránti keresletet, ennek ellenére az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke (Bross Péter) úgy véli, hogy ez már nem nyújt hatékony segítséget a magyar méhészeknek, hiszen a kínai „méz” már elárasztotta Európát.
A kormány próbálkozott importtilalommal is, amikor az Unió megnyitotta belső piacát a mézkereskedelem számára is, azonban februárban – a magyar vállalkozások exportérdekére hivatkozva – a tilalmat feloldották. Valójában az ukrán méz importtilalma nem hozott hasznot a magyar méhészek számára, amit az ármozgások nagyon jól bizonyítanak. A tilalom alatt nem emelkedtek a felvásárlási árak a megszokott szezonális ingadozásnál jobban, a kilogrammonkénti egységár 620–650 Ft között mozgott. Esetenként – egyedi mennyiség vagy azonnali vásárlási igény miatt – természetesen adódtak ennél drágább egységárak is. A tilalom feloldásának sem volt hatása az árakra, nyáron 620 Ft körül lehetett hozzájutni a mézhez.
A 620 forintos ár egyáltalán nem kedvező a méhészek számára, ez a 2022-es árszint körülbelül fele, de jelenleg a kínai importtal nem tudják máshogy felvenni a versenyt. Az önköltség közeli eladási ár nagyon kedvezőtlen jövőképet mutat, pedig hazánkban a méhészet kiemelten támogatott mezőgazdaság ágazat, hiszen 2023 és 2027 között több mint 40 millió eurós uniós forrást kap, emellett a magyar méhészek teljes adómentességet élveznek. Az alacsony felvásárlási ár több nagyobb méhészet megszűnéséhez fog vezetni, mivel ezen az árszinten nem tudják gazdaságosan folytatni tevékenységüket. A kisebb méhészetek számára a kínai import kevésbé okoz problémát, hiszen az ő vásárlói körüket a rendszeresen vásárló környékbeli magánszemélyek jelentik vagy akár egy webshop rendszeren keresztül elért állandó vásárlói réteg. A nagyobb magyar méhészek korábban exportra termeltek, a mennyiség 60-70%-a került külföldi eladásra a korábbi időszakban.
A kínai importált méz közel háromnegyede hamisítvány.
Magyarországon július 1-je óta kötelező feltüntetni a mézek csomagolásán összetételi sorrendben a származási országo(ka)t, de az Unióban hasonló szabályozásra csak 2026-tól kerül sor, így addig a vásárlóktól sem várható el, hogy a termékeket ne csak az áruk alapján rangsorolják. A hamisítványt szemrevételezéssel nem, csak laboratóriumi körülmények között lehet megkülönböztetni az eredeti, méhek által készített méztől.
Jelenleg tehát nehéz helyzetben vannak egyaránt a mézvásárlók és a méhészek is, hiszen a vásárlók nehezen tudják eldönteni, hogy melyik termék silány hamisítvány és melyik valódi méz (legalábbis Magyarországon csak július 1-je óta kötelező a származásjelölés, az Unió más országaiban pedig 2026-tól), a nagyobb méhészetek pedig az alacsony eladási árak, az intenzív árverseny miatt szenvednek, működésük sokszor eredménytelen, gazdaságtalan. A közeljövőben komoly változás nem várható az importpiacon, így több hazai méhészet megszűnésére számíthatunk.
