Külföldi és belföldi illetőség meghatározása a társadalombiztosításban

Fogalmak, értelmezések

Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. 
Belföldi:
1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy;
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint
3. a hontalan.

Bevándorolt jogállású külföldi állampolgár az, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes bevándorlási engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van. 
A bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelme a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye, hontalan esetében tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújtható be. 

A menekült személy a Genfi Egyezmény értelmében olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem tudja igénybe venni. Üldözés alatt a menedékjog vagy valamilyen kirívóan súlyos jogsértést (kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, rabszolgaság, szolgaság, halállal való fenyegetés, fizikai vagy nemi erőszak stb.), vagy több különböző sérelem összeadódó hatását érti (például súlyos és tartós diszkrimináció az élet több különböző és meghatározó területén).
A menekültek Magyarországon a magyar állampolgárokhoz nagyon hasonló státuszt kapnak, az állam szükség esetén útlevelet is kibocsát számukra.

Díjmentesen letölthető kiadványunkban összefoglaltuk a külföldi munkavállalók közterhei és tb-kötelezettségei kapcsán felmerülő legfontosabb kérdéseket és a jogkövető válaszokat. Töltse le ingyenes összefoglalónkat és legyen naprakész tudása a külföldi munkavállalók adminisztrációs kötelezettségei kapcsán!

Oltalmazott, aki nem menekült, ugyanakkor fennáll annak a valós veszélye, hogy visszaküldése esetén úgynevezett „súlyos sérelemnek” lenne kitéve. A súlyos sérelem jelentése: halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, civil személy életének vagy személyének fenyegetettsége megkülönböztetés nélküli erőszak miatt, melynek hátterében fegyveres konfliktus (például polgárháború) áll. Az oltalmazottak státusza és jogi helyzete több tekintetben hasonlít a menekültekéhez.
A 2. pont alatt meghatározott személyek az ún. EGT-állampolgárok. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból. Nem tagjai az Európai Uniónak, de részei az EGT-megállapodásnak Izland, Liechtenstein, Norvégia. Nem tagja az Európai Uniónak és EGT-megállapodásnak, egy külön kötött nemzetközi szerződés alapján azonban ide tartozik a Svájci Államszövetség is. Ő az a bizonyos, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású más állam.  A továbbiakban ezeket nevezzük EGT-államnak, állampolgárait pedig EGT-állampolgárnak. A hontalan személy egy államnak sem állampolgára.

A belföldinek minősülő személy meghatározása

Magyarország területén élő magyar állampolgárral nem lehet gondunk, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel, továbbá a hontalannal röviden a fentiekben foglalkoztunk. 
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról a 2007. évi I. törvény szól, amely három különböző önálló cím alatt szabályozza:
a) a beutazás, és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás jogát;
b) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát;
c) az állandó tartózkodás jogát.
Az a) ponban tárgyaltak még nem tartoznak bele a Tbj. belföldi fogalmába, a b) pont tagjai már belföldinek minősülnek (feltéve, hogy az itt említett jogot Magyarország területén gyakorolják és rendelkeznek bejelentett lakóhellyel is). A c) csoportban szereplő egyedeknek is belföldinek kell minősülniük, már csak azon az alapon is, hogy a többen benne foglaltatik a kevesebb.

A „belföldi” fogalmára többször hivatkoznak a társadalombiztosítási törvények, de egyéb jogszabályok is. Például: bizonyos esetekben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság feltétele a belföldi minőség, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése a belföldinek minősülő személyek kötelezettek, a szociális hozzájárulás adó fizetésének is több esetben feltétele a belföldi vagy külföldi jogállás.

A belföldiséget igazoló okmányok

Külön okmányok vonatkoznak az EGT-állampolgárokra és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagokra.

Regisztrációs igazolás

Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodás esetén – legkésőbb a beutazástól számított 93. napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat. A törvényi feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást (a továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró hatóság azonnal kiállítja. A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja. A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszűnt.

Tartózkodási kártya

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat. Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely a kérelem elbírálásáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság a tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el. A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hozza meg. A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását. Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani. A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje öt év. A tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosa Magyarország területén a tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy a tartózkodási joga megszűnt.

Állandó tartózkodási kártya

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja. Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság az állandó tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya érvényességének lejárta előtt benyújtani. Ha a kérelmező a tartózkodási kártya érvényességének lejárta után nyújtja be a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell.
Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely igazolás az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. Az állandó tartózkodási kártya érvénytelen abban az esetben, ha az állandó tartózkodási jog megszűnt.