Reprezentáció és üzleti ajándék szocho mentessége
Olvasási idő: 4 óra
A koronavírus-világjárványt követő gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló új kormányrendelet számos könnyítést tesz lehetővé a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára. A jogszabály által érintett új lehetőségek (fizetési halasztás, részletfizetés) egy részére talán számítani lehetett, meglepetésként hatott viszont a reprezentáció és az üzleti ajándék szociális hozzájárulási adó mentességének bevezetése.
A kormányrendelet fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) lehetővé tételét tartalmazó új szabályára korábbi cikkünkben már utaltunk, ahogy a szocho csökkentés részleteit is elemeztük.
A reprezentáció és az üzleti ajándék szociális hozzájárulási adó mentességének bevezetése ugyancsak új elemként jelentkezik.
A tárgyalt rendelet [318/2021. Korm. rendelet (VI. 9.)] értelmében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja tv. 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után.
Ez a rendelkezés a 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet kihirdetését követő nap, azaz 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban történt juttatásokra vonatkozik.
A reprezentáció és az üzleti ajándék béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás, így a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó alapja a juttatás 1,18-szorosa.
Az új rendelkezés értelmében a 2021. június 9-ig történt juttatások esetében tehát a juttatás 1,18-szoros értéke után a foglalkoztatónak mind a 15 százalékos szja-t, mind a 15,5 százalékos szochót meg kell fizetnie, 2021. június 10-től viszont a juttatást már csak az szja terheli.
A reprezentáció és üzleti ajándék köre
Az Szja tv. 3. § 26. pontja értelmében reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
Olyan szakmai, üzleti célból szervezett rendezvények sorolhatóak ide, mint például egy üzleti tárgyalás, egy közgyűlés, de szintén reprezentációnak számít a céget szakmailag érintő kiállítás, konferencia, vagy egy továbbképzés. Egyházi és állami ünnepek alkalmával is elszámolhatók reprezentációs költségek, például karácsonykor, húsvétkor, illetve Magyarország egyetlen hivatalos állami ünnepén augusztus 20-án is.
Az Szja tv. 3. § 27. pontja szerint üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).
Üzleti ajándék címén nem adható
- értékpapír,
- értékpapírra vonatkozó jog,
- bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány,
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
- természetes vagy tenyésztett gyöngy,
- drágakő,
- féldrágakő,
- nemesfém,
- nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint
- ékszerutánzat, érme,
ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó júliusi számában olvashatják)
