Birtokvédelmi kérelem (tényleges birtoklási helyzet alapján)
A birtokvédelmi kérelem egy jogi eszköz, amely lehetőséget biztosít arra, hogy valaki megvédje a birtokát akkor is, ha a birtoklás alapja nem tulajdonjog, hanem pusztán tényleges birtoklási helyzet. Ez a védelem független attól, hogy az illető jogosult-e hosszú távon birtokolni az adott dolgot vagy ingatlant. A birtokvédelmi eljárás célja, hogy gyors és hatékony védelmet nyújtson a birtoklási helyzet jogellenes megzavarása vagy elvonása esetén.
A birtokvédelem két alapvető típusa:
- a tényleges birtoklási helyzet alapján nyújtott védelem: Aki egy dolgot birtokol, annak joga van ahhoz, hogy birtokát senki ne zavarja vagy fossza meg tőle jogellenesen.
- a birtoklási jog alapján nyújtott védelem: Ez már nem csak a tényleges birtoklásra, hanem annak jogcímére (pl. tulajdonjogra, bérleti jogra) alapoz.
A tényleges birtoklási helyzet alapján történő birtokvédelem lényege, hogy az, aki ténylegesen birtokol (függetlenül attól, hogy jogcím nélkül birtokolja-e a dolgot), jogvédelmet kérhet a birtokháborítással szemben.
Mikor nyújtható be birtokvédelmi kérelem?
- birtokháborítás esetén: Valaki jogellenesen zavarja a birtokot (pl. akadályozza a birtok használatát, belép az ingatlanra, rongálja az ott lévő tárgyakat).
- birtokelvonás esetén: Valaki jogellenesen elvett egy dolgot vagy megszállta az ingatlant.
Eljárás menete
- Hatósághoz fordulás: A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, mivel a birtokvédelem elsődleges fórumai a települési önkormányzat jegyzői. A kérelmet az eset bekövetkeztétől számított egy éven belül kell benyújtani, különben a kérelem elévül.
- Jegyzői eljárás: A jegyző megvizsgálja, hogy történt-e birtokháborítás. Az eljárás során a jegyző helyreállíthatja az eredeti birtoklási helyzetet, és kötelezheti a birtokháborítót, hogy tartózkodjon a jogsértéstől.
- Bírósági felülvizsgálat: Ha a jegyző döntésével valamelyik fél nem ért egyet, a döntés ellen bírósághoz lehet fordulni.