Közérthetően az őstermelőkre vonatkozó 2023-as adó és tb szabályok Kérdések és válaszok
Lejátszási idő: 00:21:45
Szakmai napunk meghívott előadója, Dr. Nagy Péter (NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referens) nagyívű előadásban foglalta össze az elmúlt évek nagy jelentőségű változásait. A szakértői előadást követően feltett kérdések nagy része, nem meglepő módon, a közterhekre vonatkozott. Különböző jogállású őstermelők érdeklődtek, hogy főállású munkaviszony mellett milyen adók és járulékok terhelik őket, mit kell jelölni az 58-as bevallásban, kell-e előlegeket fizetni; kell-e szocho-t fizetnie a saját jogán nyugdíjas átalányadózó ÖCSG tag őstermelőnek.
Ahogyan arra szakértőnk már előadása legelején rámutatott: a bevallási határidők lejártak, a bevallások megtörténtek, így nem is annyira aktuális tanácsot, inkább a jövőre vonatkozó iránymutatást adott a hallgatóság számára. A beérkezett kérdések közül néhányat élőben válaszolt meg.
Érdeklődtek arról, hogy ha valaki főállású őstermelő szeretne lenni, hogy kell bejelentkeznie, milyen kötelezettségei keletkeznek, milyen adókat és járulékokat kell fizetnie.
Különböző jogállású őstermelők azt szerették volna megtudni, hogy rájuk milyen szabályok vonatkoznak: főállású munkaviszony mellett milyen adók és járulékok terhelik, mit kell jelölni az 58-as bevallásban, kell-e előlegeket fizetni; kell-e szocho-t fizetnie a saját jogán nyugdíjas átalányadózó ÖCSG tag őstermelőnek, akinek az egy főre jutó árbevétele több volt mint 12 MFt, vagy a családi gazdaság főállású GYES-en lévő tagjának, ha a fejenkénti bevétele meghaladta az 1,2 MFt-ot; a biztosítottnak nem minősülő, 2022-re átalányadózást választó őstermelőnek hogy kell az szja bevallásában az őstermelői jövedelemre vonatkozóan szocho-t bevallani és megfizetni, ha a bevétele 12 MFt felett volt; kell-e idén bármilyen adót vagy járulékot fizetnie őstermelőként annak a kata-s vállalkozónak, aki tavaly év végén váltotta ki az őstermelőit, de bevétele nem volt.
Érkezett kérdés az őstermelői tevékenység és a kiegészítő tevékenység meghatározására vonatkozóan (pl., ha a lótenyésztéssel foglalkozó őstermelő rendezvényeken lovaskocsiztat és lovagoltat vagy saját előállítású gyümölcsből aszalványt és szörpöt értékesít), valamint hogy mezőgazdasági szolgáltatás esetén a kiegészítő tevékenységet mennyire kell részletezni a számlán.
Esett szó arról is, hogy az ÖCSG és a kata adózás kizárja-e egymást, beleszámít-e az ŐCSG bevétele a 12 milliós alanyi mentes összegbe; a kft ügyvezető tulajdonosa - mint őstermelő - eladhatja-e a termékét a cégnek feldolgozásra; az őstermelő támogatása beleszámít-e az iparűzési adójába.
Szakértőnk választ adott arra is, hogy a főtevékenységként mezőgazdasággal foglalkozó növénytermesztő kft. tagjai milyen összegeket vehetnek ki társasági szinten szja mentesen; minősülhet-e terület alapú támogatásnak a termeléshez kötött támogatás és lehet-e vele szemben költséget elszámolni; ha a tenyészállat tárgyi eszköznek minősül, akkor annak eladása esetén ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősül-e vagy alap őstermelői bevételnek.
Megtudhattuk, hogy a Kincstár által fizetendő kárenyhítés és támogatás az őstermelőnél bevételnek számít-e; az őstermelő által fizetendő kárenyhítő hozzájárulás elszámolható-e költségként; gázolaj jövedéki adójának visszatérítése esetén hogyan kell helyesen eljárni, ha év közben képviselő váltás történik.