A Közös Agrárpolitika újdonságai: Agro-ökológiai program

Szintén 2023-tól lesz lehetőség csatlakozni (tehát nem pályázat, mint az AKG/ÖKO programok esetében!), az Agro-ökológiai programhoz (továbbiakban: AÖP).

Az új támogatási forma életre hívásának célja, hogy a „hagyományos” agrár-környezetgazdálkodási programokban eredményesen működő környezeti- és fenntarthatósági szempontokra épülő gazdálkodási gyakorlatok minél szélesebb körben elterjedjenek.
A program pénzügyi fedezete a közvetlen támogatásokra szánt keretösszegből kerül elkülönítésre, ami azért nagyon fontos információ, mert aki nem szeretne csatlakozni, az várhatóan kevesebb területalapú támogatásra lesz jogosult. Az AÖP vállalásaival elérhető támogatási összeg az előzetes kalkulációk szerint nagyjából 80 EUR/ha, de biztosan 60,64 EUR és 121,28 EUR közötti lesz, a résztvevő terület nagyságától függően.

Az új támogatási rendszerhez való csatlakozás tehát önkéntes, és egy évre szól. Minden művelési ágban lesz lehetőség a csatlakozásra (szántó, gyep, ültetvény), egymástól függetlenül. 

A csatlakozással különböző gazdálkodási gyakorlatokból kell választani, amelyekhez pontértéket rendelnek, és az alapfeltétel az, hogy művelési áganként legalább 2 pontot érő vállalást kell tenni.
A plusztámogatással ösztönzött gazdálkodási gyakorlatok és az AKG-programban tett vállalások között nincs átfedés, így azok együttes igénybevétele lehetséges.

A következőkben az Agrárminisztérium által közzétett vállalásokat tekintjük át.

Szántók esetében választható (jó)gyakorlatok

1.
Nyári, őszi betakarítású kultúrák után, amennyiben nem őszi vetésű kultúra következik, talajtakarás biztosítása takarónövényekkel, vagy a tarló fennhagyásával, annak kultúrállapotban tartása mellett a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig.
A talajfelszín fedettsége több szempontól is előnyös a termőföld szempontjából: a vízmegtartó képessége mindig jobb azoknak a területeknek, ahol a gyökerek a felső rétegben megmaradtak; az őszi-téli időjárás okozta erózió kevésbé koptatja a humuszos termőréteget.

2.
Terménydiverzifikáció, a művelt szántóterület nagyságának függvényében az alábbi táblázat szerint:

Ez a választható előírás lép helyébe az eddig a zöldítés keretében kötelező diverzifikációs kötelezésnek.

3.
Szántóterületek 10%-ának megfelelő, a HMKÁ 8 előírás alapján védett táji elemek mezővédő erdősávok, fasorok; táblaszegélyek, erózióvédelmi sávok; szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávok; teraszok, erózióvédelmi létesítmények; MePAR-ban rögzített vizes élőhely; parlagon hagyott földterület, ökológiai jelentőségű másodvetés növényvédő szer használata nélkül; nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület növényvédő szer használata nélkül; vagy ezek kombinációjának fenntartása. 
Ezen vállalás keretében a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek együttes aránya nem haladhatja meg a szántóterületek 5%-át.
Gyakorlatilag az eddig EFA-területként elszámolható tájképi elemeket és hasznosításokat tartalmazza ez a vállalás, viszont az eddigi 5% helyett összesen 10%-os arányban a művelt szántóterületekhez képest, amiből a tábla szintű (parlag, nitrogénmegkötő növény, ökológiai másodvetés) elemek maximum 5%-ot foglalhatnak el.

4.
Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek össznagysága meghaladja az 50 ha-t, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt.
A táblaméret maximalizálás az AKG-programból már ismert fenntarthatósági szempont, de nagyon fontos, hogy csak akkor érdemes vállalni, ha a fizikai elkülönítést meg tudjuk valósítani.

5.
A növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel.

6.
Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során.
A nitrogéntartalmú termésnövelő anyagok használatával kapcsolatos szabályokat már jól ismerjük a felszíni és felszín alatti vizek szennyezése szempontjából. A karbamid műtrágya kijuttatásakor ammónia szabadul fel, ami az egyik legjelentősebb üvegházhatást okozó gáz, ezért indokolt az azonnali bedolgozás, a folyékony karbamid esetében pedig az inhibitor használata.

7.
A szántóterületek legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve.

8.
A szántóterületek legalább 50%-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása.
Mindkét esetben indirekt módon, a talaj erősítésével, feltöltésével, talajélet-aktivitás növelésével segítjük a kultúrnövény fejlődését, stressztűrését. A klasszikus tápanyag-utánpótláshoz képest a hatásuk elnyújtottabban jelentkezik, de cserébe tartósabb, valamint csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

9.
Forgatás nélküli művelésmód (minimum művelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án, szűkített növényvédőszer hatóanyag használat mellett. Az alkalmazható növényvédőszerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé.
Ennek a jó gyakorlatnak az egyértelmű előnye elsősorban a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Az elmúlt évtizedből már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünkre a csökkentetett menetszámmal történő művelésről. A kevesebb beavatkozás jelentősen javította a termőréteg állapotát. 

Gyepek esetében tehető vállalások

1.    A gyepterületek megőrzése tábla szinten az előző évi állandó gyepterületekhez viszonyítva. A gyepek feltörése, szántása tilos. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható.
2.    Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés folytatása a gyepterület legalább 50%-án, legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legeltetése ne haladja meg a 12 napot.
3.    A gyepek legalább évi egyszeri kaszálása. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható.
4.    Kizárólag alternáló kasza használata.
5.    Bálacsomagolás fóliával tilos.

Ültetvények esetében tehető vállalások

1.    Mikroöntözési technológiák alkalmazása az ültetvényterület legalább 50%-án.
2.    A növényvédelem során az engedélyokirat alapján a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos.
3.    Engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása az ültetvényterület legalább 50%-án.
4.    Az ültetvényterület legalább 50%-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása talajoltásként, illetve állománykezelésként.
5.    Az ültetvényterület legalább 50%-án talajkondicionáló vagy növénykondicionáló készítmények alkalmazása.
6.    Ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével.
7.    Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel.

Az AÖP-ben való részvétellel a Gazdálkodó egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy teljeskörűen vezeti a Gazdálkodási naplót, és annak meghatározott adattartalmát elektronikusan benyújtja.

(Forrás: kormany.hu)