Az önellenőrzés szabályai és adózási hatásai
Olvasási idő: 6 perc
Az önellenőrzés lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a bevallási hibákat jogszerűen helyesbítsék. Az önellenőrzési folyamat során a korrekciót az adóhatóság által előírt nyomtatványokon kell benyújtani, és szükség esetén önellenőrzési pótlékot kell fizetni az adókülönbözet után.
Az év végi és év eleji ellenőrzések különösen érzékeny időszakot jelentenek, hiszen ilyenkor történik az éves beszámoló, az adóbevallások és egyéb kötelezettségek véglegesítése. Az ellenőrzés során az elsődleges szempont, hogy a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok a valós gazdasági eseményeket tükrözzék, és megfeleljenek az érvényes számviteli, adózási és egyéb jogszabályoknak. A vállalkozásoknak ezért rendszeresen át kell tekinteniük a bevallásaikat, a könyvelési bizonylataikat, valamint a számviteli elszámolásaikat, hogy az esetleges hibákat időben észleljék és javítsák. Az elmaradt vagy pontatlan ellenőrzés következményei súlyosak lehetnek: a hibás adatszolgáltatás bírságot vagy adóhiányt eredményezhet.
Az ellenőrzés alapjai és a hibahatások jelentősége
A számviteli és adózási ellenőrzések során feltárt hibák nem elszigetelten jelentkeznek, hatással vannak az adott időszak eredményére, adóalapjára és az azt követő időszakok pénzügyi kimutatásaira. Hibahatásnak nevezzük az eredeti hiba pénzügyi és adózási következményeit, például az áfa-levonási jog utólagos módosítását, a társasági adóalap változását vagy a mérleg- és eredménykimutatás torzulását. A hibák súlyosságának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az eltérés milyen mértékben befolyásolja az érintett időszak pénzügyi adatait, illetve érinti-e a NAV által ellenőrizhető bevallásokat.
Mi az önellenőrzés, és mikor alkalmazható?
Az önellenőrzés a korábban benyújtott adóbevallás utólagos módosítását jelenti, ha az adózó hibát észlel a bevallott adatokban, és azokat a jogszabályoknak megfelelően kívánja helyesbíteni. Az önellenőrzés kizárólag a már lezárt, de még elévülési időn belüli időszakokra vonatkozóan alkalmazható, és csak olyan esetekben, amikor a helyesbítés önkéntes, tehát az adóhatóság még nem indított ellenőrzést az adott időszakra. A leggyakoribb önellenőrzési okok közé tartozik az elfelejtett vagy tévesen elszámolt bevétel és költség, az áfa-bevallás hibái, a társasági adóalap helytelen meghatározása, illetve a forgalmi adók elszámolási eltérései. Fontos, hogy az önellenőrzés során nemcsak a hibás adatot kell korrigálni, hanem annak teljes adózási hatását is figyelembe kell venni, ideértve az esetleges pótlékfizetési kötelezettséget.
Az önellenőrzés határideje és benyújtása
Az önellenőrzés az adómegállapításra nyitva álló határidőt követő ötödik év végéig nyújtható be, ha az elévülést nem szakította meg hatósági eljárás. Az önellenőrzést az érintett adónemre vonatkozóan kell benyújtani az adóhatóság rendszeresített nyomtatványán, elektronikusan az ONYA vagy az ÁNYK felületen. A módosított bevallás mellett az önellenőrzési pótlékot is be kell vallani és megfizetni. A helyesen végrehajtott önellenőrzés joghatásai megegyeznek a határidőben benyújtott bevalláséval.
Az önellenőrzés korlátai és kizáró okai
Az önellenőrzés nem alkalmazható minden esetben, bizonyos korlátozások vonatkoznak rá. Nem lehet önellenőrzést benyújtani, ha az adóhatóság már ellenőrzést indított az adott időszakra vonatkozóan, kivéve, ha az ellenőrzés más adónemre vagy időszakra terjed ki. Szintén kizárt az önellenőrzés lehetősége, ha az adózó szándékosan jogsértő magatartást tanúsított, például adócsalást követett el, és ezt az adóhatóság már feltárta. Egyes adónemek esetében speciális szabályok vonatkoznak az önellenőrzésre, például a HIPA-nál a módosítás lehetősége korlátozott, és önellenőrzési pótlékot sem kell fizetni. Ha az adózó olyan időszakra vagy adónemre vonatkozóan nyújt be önellenőrzést, amelyre önellenőrzési tilalom érvényes, az adóhatóság azt érvénytelenítheti, és jogkövetkezményeket alkalmazhat az adózóval szemben.
Az önellenőrzés következményei és gyakorlati megvalósítása
A helyesbített adóbevallás benyújtása önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettséget vonhat maga után, ami az eredeti esedékesség és a módosítás időpontja közötti késedelem miatt merülhet fel. A pótlék mértéke az adókülönbözet után számított jegybanki alapkamat kétszerese, amit az önellenőrzési nyomtatványban kell feltüntetni. Az önellenőrzést, azon belül a hiba okának feltárását, a módosítás számviteli hatását és az érintett adónemekre gyakorolt következményeit dokumentálni kell. Az ellenőrzési kockázatok minimalizálása érdekében célszerű rendszeres belső revíziót végezni, hogy az esetleges eltéréseket még az adóhatósági vizsgálatok előtt korrigálni lehessen.
