Az időskorúak járadéka
Olvasási idő: 6 perc
A korábban tartósan munkanélküli, majd az aktív korúak szociális ellátásában részesülő személyek – különösen a jelenleg 22.800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülők – közül egyre többen aggódnak, mi lesz velük amikor betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárukat, kiváltképp, ha az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idővel sem rendelkeznek.
Az életkor betöltésével megszűnik az amúgy is alacsony összegű aktív korúak ellátásának folyósítása, mivel az ellátásban részesülők már nem aktív korúak, hanem nyugdíjas korúak lettek. Sajnálatosan a családsegítő szolgálatok, illetve települési önkormányzatok munkatársaitól sem kapnak megnyugtató tájékoztatást, különösen akkor, amikor azt a választ kapják: a lakóhelyük szerint illetékes települési önkormányzat segít majd települési támogatással rajtuk.
Aggodalmuk csak fokozódik, mivel jól ismerik a települési támogatást, amely általában a rezsiköltségeik megfizetéséhez, az esetleges gyógyszer költségek fedezéséhez nyújthat támogatást, viszont ezen juttatás mellett valamiből meg kellene, hogy éljenek, alapvető szükségleteiket fedezése megoldatlan.
Számukra van segítség, mivel a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (Szoc. tv.) 1998. január 1 napjától hatályba lépett 32/B. §-a alapján, az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű pénzbeli ellátással rendelkeznek. Az ilyen rendszeres pénzbeli ellátás az öregségi résznyugdíj, amelyre az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Az 1997.évi LXXXI. tv. – a társadalombiztosítási nyugellátásról - 18. § (3) bekezdése alapján öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A nyugdíjtörvény ezen rendelkezése hivatott biztosítani a végleges időskori szegénység, a nyomor elkerülését a társadalmi szolidaritás alapján.
Értelemszerűen a kevés szolgálati idő és a figyelembe vehető jövedelem a legkisebb összegű öregségi nyugdíj, jelenleg 28.500, - Ft-os összegénél jóval alacsonyabb összegű ellátást eredményez (Átlagban húszezer forint körüli öregségi résznyugdíjakat).
Az időskorúak járadékát nem az igénylő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, hanem a kormányhivatal járási hivatala állapítja meg.
Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetését követően a járási hivatal hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. Ez azt jelenti, hogy a szociálisan rászoruló személyeket az Állam nem hagyja magára. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.
Az időskorúak járadéka fő szabályként a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás, viszont figyelemmel van arra is, hogy az alacsony összegű öregségi résznyugdíjból nem minden esetben biztosított a tisztességes időskor megélhetés.
Az időskorúak járadékának összege
Időskorúak járadékára jogosult 2025-ben az a személy, aki
- a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 35.870, - forintot,
- egyedülálló, a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg a 42.180, - forintot,
- egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg a 56.940, - forintot.
Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a járadék havi összege 2025 évben
- nem egyedülálló személy esetén 35.870, - forint,
- az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 42.180, - forint,
- az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén 56.940, - forint.
A jövedelemmel rendelkező személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete. Ez azt jelenti, ha valaki egyedülálló és nincs még 75 éves, viszont kap 23.450, - Ft öregségi résznyugdíjat, akkor 42.180 – 23.450 = 18.730, tehát 18.370, - Ft időskorúak járadékát fog kapni. Ez azt is jelenti, hogy résznyugdíját ki fogják egészíteni az időskorúak járadékának aktuális éves összegére. Ha az ellátásnak a különbözeti összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.
A jogosultság megállapításának egyéb feltételei
Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a személy
- előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,
- a szabad mozgás vagy tartózkodás jogával élő személy és az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
- az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
Az időskorúak járadékára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.
Az idézett jogosultsági feltételek között látható jövedelemhatárhoz kötött a jogosultság. Értelemszerűen a 65 év feletti személy is dolgozhat, amennyiben van foglalkoztatási, vállalkozási lehetősége és ezután járó havi keresete.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Intézményvezetői Tanácsadó Szociális Intézményeknek című folyóiratunk júniusi számában olvashatják)
