Megbízási jogviszony a mezőgazdaságban

dr. Kiss Mariann Dátum Legutoljára frissítve: 2022.03.09

Olvasási idő: 7 perc


Mezőgazdasági munkára a munkaviszonyon és az egyszerűsített foglalkoztatáson kívül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is létesíthető. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony legismertebb formája a megbízási jogviszony, amely egy szabadabb foglalkoztatási formát jelent a munkaviszonyhoz képest. A megbízott sok esetben saját eszközeivel végzi a tevékenységét és a munkaidejét is szabadon maga határozza meg.

Demó

Mezőgazdasági munkára általában csak idényszerűen, meghatározott munkák elvégzése céljából alkalmaznak magánszemélyeket, a munkavégzés pedig különböző foglalkoztatási formákban valósulhat meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségeit tárgyaló írásunk után ezúttal a megbízás szabályait tekintjük át.
Megbízási jogviszony létesítése esetén a felek között tehát nem munkaviszony, hanem egyfajta polgári jogi jogviszony jön létre, melyre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályai az irányadóak. A Ptk. értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízás tehát tulajdonképpen valamilyen ügy ellátását jelenti, ezért ún. gondossági kötelemként is nevezik. 
A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés viszonylag szabadabb foglalkoztatási formát jelent a munkaviszonyhoz képest. A megbízott sok esetben a saját eszközeivel végzi a tevékenységét és a munkaidejét is szabadon maga határozza meg. A megbízott általában egy konkrét feladat ellátására vállal kötelezettséget és a felekre inkább a mellérendeltség a jellemző, míg munkaviszonyban a felek szoros alá-fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. Munkaviszonyban a díjazásra rendszeresen (általában havonta) sor kerül, megbízás esetén viszont a megbízási díj kifizetése – a felek megállapodása alapján – történhet havonta, esetenként vagy egyösszegben, a munka elvégzése után is. A Ptk. értelmében a megbízási díj főszabályként a szerződés teljesítésekor esedékes és a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. 

 
 

Közterhek megbízási jogviszony esetén

A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés az Szja tv. rendszerében önálló tevékenységnek minősül.  Az Szja tv. 16. § (1) és (3) bekezdései értelmében ugyanis önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. 

Megbízási jogviszony esetén a bevétel után (ideértve az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is) minden esetben lehetőség van költségelszámolásra, így jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) a bevétel költséggel csökkentett része minősül. A jövedelemszámítás során a magánszemély – saját döntésétől függően – kétféleképpen határozhatja meg a jövedelmét. Egyrészt a tételes költségelszámolás alkalmazásával, amikor a bevételével szemben a tényleges felmerült és bizonylattal igazolt és elismert költségeit, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe. A másik módszer a 10 százalék költséghányad alkalmazása, amelynek választása esetén minden költséget elszámoltnak kell tekinteni és a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. 

Megbízási jogviszony létesítése során a kifizetőt adóelőleg-megállapítási kötelezettség terheli, így a magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozat formájában nyilatkoznia kell a kifizető (megbízó) felé arról, hogy melyik költségelszámolási módszerrel állapítsa meg a jövedelmét. 

Tételes költségelszámolás választásánál az adóév során az adóelőleg alapja a bevételből a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű igazolható, vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész. A nyilatkozott költség tehát évközben nem haladhatja meg a tevékenység ellenértékének 50 százalékát. Ettől függetlenül a személyi jövedelemadó beval¬lásban már korlátozás nélkül elszámolható az adóévben ténylegesen felmerült és az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költség. A költségnyilatkozattal kapcsolatosan a költségtérítés címén kifizetett összegekre azonban ez a korlátozás nem vonatkozik, így a tevékenységgel összefüggő költségtérítés kifizetésénél az adóév során akár 100 százalék költséget is figyelembe vehet a kifizető. Nyilatkozat hiányában, vagy ha a magánszemély jövedelmének meghatározására a 10 százalék költséghányad alkalmazásával kerül sor, az adóelőleg alapja a bevétel 90 százaléka.

Lényeges megemlíteni, hogy az adóelőleg alap meghatározásánál a tételes költségelszámolásra vagy a 10 százalékos költséghányadra vonatkozó választást az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységéből származó bevételre – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmazni. Ha azonban az adóelőleg alapok meghatározása évközben a 10 százalék költséghányad levonásával történt, akkor az adóbevallásban az adóalap meghatározásához alkalmazni lehet a tételes költségelszámolást, feltéve, hogy a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikénél sem érvényesíti a magánszemély. Abban az esetben viszont, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításánál a kifizetőnek évközben tételes költségelszámolásról nyilatkozott, akkor az év végi adóbevallásában már nem alkalmazhatja költségelszámolási módszerként a 10 százalékos költséghányadot.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részének minősül, a kifizetőt tehát ez esetben is terheli – a kapott költségnyilatkozat figyelembe vételével – a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási, levonási, megfizetési és bevallási kötelezettség. 

A költségnyilatkozat mellett pedig ez esetben is lehetőség van az arra jogosultaknak adóalap-kedvezmények érvényesítésére. Ezzel kapcsolatban tehát adóelőleg-nyilatkozatot tehetnek a kifizető felé és a kifizető köteles azt figyelembe venni. 

Például, egy magánszemély egy hónapon keresztül megbízási szerződés alapján végez mezőgazdasági tevékenységet egy cég számára. A megbízási díj az egy hónapra 400 000 forint. A magánszemély úgy nyilatkozott a kifizetőnek, hogy jövedelmét a megbízási díjból a 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítsa meg. A magánszemély továbbá személyi kedvezmény érvényesítésére is jogosult, melyről igazolással is rendelkezik és a megbízási szerződés megkötésekor erről nyilatkozott is a kifizetőnek és kérte annak figyelembe vételét az adóelőleg megállapítása során. A kifizetőnek ez esetben az adóelőleget a következők szerint kell megállapítani. A 400 000 forint megbízási díjból a jövedelem a 10 százalék költséghányad alkalmazásával 360 000 forint (400 000 x 0,90). Ez tovább csökkenthető a személyi kedvezménnyel, ami jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve (2022-ben 66 700 forint). Az adóelőleg alapja tehát 293 300 forint, ami után fizetendő személyi jövedelemadó-előleg 43 995 (293 300 forint x 0,15) forint, melynek megállapítása, levonása, megfizetése és bevallása (’08-as bevallás) a kifizető feladata. 

A magánszemély megbízási szerződés esetén a társadalombiztosítás rendszerében csak abban az esetben lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Az előző példánál maradva a magánszemély biztosított lesz, így a kifizető köteles őt biztosítottként bejelenteni (’T1041), valamint az adóelőleg alapot képező jövedelem után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megállapítani, levonni, befizetni és bevallani (’08-as bevallás). 

A kifizetőt – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől függetlenül – az adóelőleg-alapjául szolgáló összeg után továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli. 

A kifizető a jövedelemről, az adó/adóelőleg-alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről igazolást köteles a magánszemély számára kiállítani. Az adóévben megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, a levont adót/adóelőleget az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban szerepeltetni kell, mely teljesíthető az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet elfogadásával, kiegészítésével és beküldésével, vagy az adott évre vonatkozó ’SZJA jelű nyomtatvány benyújtásával.