Módosultak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer szabályai
Olvasási idő: 3 perc
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert szabályozó jogszabály módosításának célja a termelőket érintő adminisztrációs terhek mérséklése és a szabályozási környezet egyszerűsítése.
Módosult a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendeletet, valamint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből megvalósuló Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 17/2024. (IV. 9.) AM rendelet is. Az ún. krízisbiztosítási rendszer 2021-ben került bevezetésre azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemstabilitását erősítse. Az agrárszektorban köztudottan gyakran előfordulnak olyan, előre nem látható helyzetek, amelyek súlyosan érinthetik a termelők bevételeit. Ilyenek lehetnek a természeti katasztrófák (például jégverés, aszály, árvíz), a piaci zavarok (például túltermelés vagy hirtelen áresés), illetve állat- és növénybetegségek.
A rendszer lényege, hogy a termelő által fizetett biztosítási díj mellett állami hozzájárulás révén anyagi kompenzációt kaphat a gazda, amennyiben jövedelme jelentősen visszaesik.
A konstrukció tehát biztonsági hálót jelent a gazdálkodók számára.
A módosítás fő elemei
A most elfogadott jogszabály-módosítás két kulcsterületet érint.
A határidők meghosszabbítása: Korábban az agrotechnikai műveletek – például vetés, permetezés vagy betakarítás – elvégzését rövid, sokszor nehezen tartható határidőn belül kellett bejelenteni. Az új szabályozás meghosszabbítja ezeket a határidőket, így a termelők nagyobb mozgástérrel rendelkeznek. Ez különösen fontos olyan években, amikor az időjárási körülmények miatt a munkálatok ütemezése előre nem tervezhető.
A bejelentési szabályok egyszerűsítése: a jövőben kevesebb adminisztrációs kötelezettség hárul a termelőkre. A gazdáknak kevesebb adatot és dokumentumot kell benyújtaniuk, valamint a bejelentések folyamata is átláthatóbbá és gyorsabbá válik. Ez csökkenti a hibázás lehetőségét, és tehermentesíti azokat a kisebb gazdaságokat is, ahol nincs külön adminisztratív személyzet.
Szőlőtermesztők esetében például egy hirtelen bekövetkező jégverés után a gazdának eddig nagyon rövid időn belül kellett jeleznie a káreseményt és az agrotechnikai lépéseket. Az új szabályozás több időt ad a bejelentésre, így a termelő elsőként a károk enyhítésére koncentrálhat.
A gabonatermelők számára a vetési időszakban a gyakori esőzések könnyen késleltethetik a munkálatokat. A hosszabb határidőnek köszönhetően nem szükséges kapkodva jelezni a változásokat, hanem a tényleges munkavégzéshez igazodva lehet megtenni a bejelentést.
Állattenyésztők esetében: ha takarmányhiány vagy állatbetegség miatt változik a gazdálkodási rend, az egyszerűsített adminisztrációval könnyebben nyomon követhető lesz a helyzet, így gyorsabban juthatnak támogatáshoz.
(A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer változásainak szabályairól bővebben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari KKV decemberi számában olvashatnak)
