A terület alapon járó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések

Mucsi Nikoletta Dátum Legutoljára frissítve: 2022.10.17

Olvasási idő: 10 perc


Ez a tartalom 765 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Bizonyára minden érintett átesett már agrártámogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzésen. Néhány pontban összegyűjtöttük, hogyan is zajlik egy ilyen ellenőrzés, mire kell készülni. Elsőként a terület alapon járó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzéseket tekintjük át, ide értve minden olyan támogatást, amit az Egységes kérelem felületén, azzal együtt tudunk igényelni.

Mindenekelőtt azt javasoljuk, hogy – bár nem ez a legkellemesebb része az életünknek –, fogadjuk el magát a tényt, hogy az általunk igényelt támogatások fejében az ellenőrzés is szükséges. Így sokkal könnyebben tudunk arra koncentrálni, hogy mit kérhetnek, mit kérnek tőlünk az Államkincstár ellenőrei.

Amikor belekerülünk abba a bizonyos kalapba, értesítést kapunk. Ez szinte mindig telefonos és elektronikus (Ügyfélkapu) értesítés, a legtöbb esetben az érintett támogatásformától függően email-ben az ellenőrzést végzők közvetlenül is küldenek egy listát, hogy mit szeretnének látni. 

Az értesítés alól kivétel, ha adminisztrációs kötelezettséggel nem járó, alaptámogatást/kötelezettséget kell alátámasztaniuk az ellenőröknek, és nem szükséges a Gazdálkodó közreműködése. A legtöbb ilyen esetben csak akkor értesülünk arról, hogy jártak a földünkön, amikor már a jegyzőkönyv másolati példányát kézhez vesszük, vagy éppen összefutunk az Államkincstár munkatársaival. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi esetben sincs lehetőségünk „beleszólni” a munkába, nem tehetünk hozzá semmit a látottakhoz, nem kérhetjük, hogy itt kicsit kisebbet-nagyobbat kerüljön a GPS-szel stb. 

Az Egységes kérelemben igényelhető támogatások alapja a növénytermesztés esetében a bejelentett jogszerű földhasználat, így az ellenőrzés alapját is ez a szempont adja. A helyszíni ellenőrzések célja, hogy az egyes támogatásokkal érintett igényelt területnagyság, a valós táblaméret és az igazolt földhasználat milyen viszonyban vannak egymással. A különböző jogcímek esetében eltérő módon kezelik az eltéréseket. 

A földmérés az alapja az ellenőrzésnek

Attól függően, hogy mi a tényleges cél (AKG-ellenőrzés, termeléshez kötött támogatás, kölcsönös megfeleltetés, zöldítés, vagy „csak” területalapú igénylés), a tábla körbe(!) mérését követi a termesztett növény és a terület kultúrállapotának rögzítése jegyzőkönyvben, fényképekkel alátámasztva. 

A helyszíni ellenőrzésnek nem feltétele a Gazdálkodó, igénylő jelenléte. 

A jegyzőkönyv tartalmáról annak feldolgozása után elektronikus úton vagy postán értesülünk. Ez után van lehetőség arra, hogy észrevételt tegyünk az abban foglaltakra. A jegyzőkönyvre tett észrevételnél fontos mérlegelnünk két dolgot: a helyszíni ellenőrnek az a feladata, hogy a területen látható állapotot rögzítse, nem szankcionál, nem dönt, nem következtet. Tehát nem számít a jegyzőkönyvre tett érdemi észrevételnek, ha például megállapításként szerepel, hogy nem volt megfelelő az állomány látható tőszáma, és magyarázatként hozzáfűzzük, hogy azért, mert az aszályos időjárás nem kedvezett a növénynek. Az ellenőrnek azt kell rögzítenie, amit lát, amit mér. Akkor kell észrevételt tennünk a jegyzőkönyvre, ha abban olyan megállapítás szerepel, ami nem felel meg a valóságnak. Hasonló példa, gyakran előforduló eset, amikor az ellenőr nem megfelelő kultúrállapotban találja a területet, például gyomos. Az, hogy másnap megszüntetjük az állapotot és eleget teszünk a kötelezettségünknek, nem jogosít arra, hogy ezt a jegyzőkönyvben észrevételként jelezzük.

Észrevétel nélkül, vagy abban az esetben, ha a jegyzőkönyv kézhezvételét követően azonnal lemondunk az észrevételezési jogról, jogerőssé válik a dokumentum, átadásra kerül ügyintézésre. 
Azon támogatások esetében, ahol az igénylés feltétele bizonyos adminisztráció teljesítése is, két jegyzőkönyv készül. Szintén az ellenőrök feladata, hogy a gazdálkodási naplót, és annak kapcsán további jogosultságot igazoló bizonylatot is megvizsgálják az ellenőrzött támogatási igény feltételeivel összhangban. Az ellenőrzés ezen szakasza már a Gazdálkodó közreműködésével zajlik. Az átvizsgált nyilvántartásokat bélyegzővel és aláírással hitelesítik a Kincstár munkatársai, és további ellenőrzéskor, esetleges felügyeleti ellenőrzéskor (amikor a hivatal munkatársainak eljárását vizsgálják) már csak az fogadható el, további módosításra, kiegészítésre nincs lehetőség, mert az az esetek többségében automatikus szabályszegésként kerül elbírálásra. A gazdaság adminisztrációjának ellenőrzése esetén rendkívül hasznos, ha az annak vezetéséért felelős személy is jelen van, az esetleges speciális kérdések-kérések gyorsabb teljesítéséhez. Ezzel elkerülhető, hogy hiánypótlással hosszabbodjon az eljárás.

Mi van, ha büntetnek?

Az ellenőrzés a jogerős ellenőrzési jegyzőkönyvvel zárul, és az érintett jogcím ügyintézését végző osztályra kerül vissza, ahol értékelik az abban találtakat. Szankció kiszabása esetén határozat készül, és ezen a ponton érdemes jogorvoslati lehetőséggel élni, ha nem értünk egyet a döntéssel. Ezen a ponton már olyan megállapításokat is tehetünk, amelyek az ellenőrzési jegyzőkönyvben szereplő tényeket magyarázzák.

Egy esetleges szankció kiszabásáról nem csak határozatot kapunk, ami a szabályszegés tényét részletesen bemutatja, de a büntetés befizetésére szóló felszólítás is érkezik. 

Az, hogy a jogorvoslati eljárás milyen hatással van a befizetésre (halasztó hatályú, vagy sem), mindig a határozatban szerepel. 

Az ellenőrzés folyamata az érintett támogatás kifizetésére halasztóan hat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ügyfélkapus értesítéseket legalább annyira fontos ellenőrizni, mint a postaládát, ha nem fontosabb. Egy-egy észrevételi/jogorvoslati jogról való lemondás hetekkel gyorsíthatja a lezárást, és ezzel a kifizetést, büntetés kiszabása esetén pedig a késedelem jogvesztő, akkor is, ha a büntetés elkerülésére megfelelő észrevételünk, hozzáfűznivalónk lett volna.