Újabb kenyérdrágulás várható a pékségekben

2022. év januárja óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik péktermék. A malom- és sütőipart szinte megoldhatatlan feladat elé állítják az elszálló búza-, energia- és gázárak. Az ágazat szereplőinek költségei a többszörösükre nőttek, ám az egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezeket a többletköltségeket érvényesíteni tudják-e az áraikban. A szakemberek nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a liszt kilónkénti ára el fogja érni a 300 forintot, a kenyéré pedig a 800 forintot is. Az érintett cégvezetők egyetértenek abban, hogy aki nem tudja elismertetni az áraiban a plusz költségeit, az pillanatok alatt tönkre mehet.
Az aratási szezon még csak most kezdődött, azonban az már most is látszik, hogy az ország nyugati féltekén kedvezőbbek a tapasztalatok, a keleti régió gazdái a betakarítás részeredményeit látva elkeseredettek.  Jó példa erre Békés megye, hiszen ott az ősz óta tartó aszály miatt alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly. A megyében több gazda kérte az Agrárkamarától, hogy állítsák le két hónapra a jégkármérséklő berendezéseket, mert azok beindításával a felhők közé lőtt ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A Kamara ezért most fórumokat tart annak érdekében, hogy a termelőket meggyőzzék arról, hogy nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket, eső esett a Dunántúlon is, pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.

A termés egyébként az egész világon csökken, sajnos mindenhol pusztít a szárazság és a forróság, a gabonaárak továbbra is kiugróak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszer (AKI PÁIR) adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ez kétszer magasabb a tavaly nyári áraknál. 
A májusi termésbecslésekhez képest egész Európában 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon az átlag terméshozamot májusban még hektáronként 5,7 tonnára, júniusban 5,3 tonnára becsülték, de ezek az ország egész területére vetített átlaghozamok. Azt tudni lehetett, hogy a Dél-Alföldön kiszáradt talaj nem kapta meg a várt csapadékot, van olyan terület, ahol például ősz óta nem esett, és van olyan is, ahol utoljára januárban volt némi csapadék. Nagy a szóródás, de a legtöbben a Tiszától keletre már beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint viszont aligha befolyásolja az aszályos körülmény a nemzetközi tőzsdei árakat, így szerintük a kevesebb termés nem vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni.

Csongrád megyében vannak olyan gazdaságok, ahol már inkább most, cső nélkül betakarítják a kukoricát, mert annyira besült, hogy nem látják értelmét tovább várni vele. Egy állattartó telepen, ahol ezer tehenet kell takarmányozni, öntözik a terület egy részét, itt jó is a termés, de ennek a kétszeresét kellene ahhoz öntözni, hogy ellássák az állatokat. Az öntözéshez pedig gázolajra van szükség, ez pedig szintén pluszköltség. A termelői árak ugyan nőttek az elmúlt hónapokban, az egyelőre nem látszik, hogy az aszály miatti pluszköltségeket vajon lehet-e majd érvényesíteni, ez az európai piaci áraktól is függ, de nem kizárt, hogy a szárazság az állati termékek árát is feljebb tolja majd, nem csak a kenyér fog drágulni.

A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára megerősítette, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is. A feldolgozók többnyire még tavalyi készletei az elkövetkező hetekben fogynak ki, így most fogják feltölteni a következő időszakra a raktárakat.

Aratás utáni kilátások

A szakértő szerint a búza még nincs beárazva, és ugyan jóval többet fizetünk már a boltokban a kenyérért, de a malmok és a pékségek egyelőre a munkabéreket, az energiaárakat és egyéb költségeket árazták be, most jön az aratás után a készletek feltöltésével a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba. Az áremelkedést jól alátámasztja, hogy tavaly nyáron 65-70 ezer forint volt egy tonna étkezési búza, a mostani vásárlási dömpingben pedig már 135 ezer forint, és ebben még mindig nincs benne az aszály felára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az aszály nemcsak felezi vagy harmadolja a termést, de a minőségre is kedvezőtlenül hat. Sok üres, összeszáradt termést kell majd kiszűrniük, ez akár elérheti a 30 százalékot is. Ki kellene válogatni azt a malom minőséget, amiből liszt készíthető, de a pluszmunka is sokba kerül.

A sütőipar várható helyzete

A Hajdúsági Sütödék Zrt. elmondása szerint 300 forint feletti lisztárak fognak kialakulni a boltokban. Júliustól további 40 százalékos lisztáremelés lép életbe. Ennek hatása begyűrűzik a malomipartól egészen a sütőiparig. Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat zajlik, immár háromnegyed éve. Szeptember eleje óta a liszt ára gyakorlatilag megduplázódott, november óta a gáz ára 5 és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott. Ahogy a szakember fogalmazott, az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagok piacán keresendő: a hírek szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés lesz a gabona- és a lisztpiacon. A harmadik ok pedig a gazdák, a gabonatermesztők hozzáállásában keresendő: az a gazda, aki nem hibázta el az eladásait, bizony négyszeres, ötszörös extraprofitot könyvelhet el idén a tavalyi terménye után. Hatalmas aránytalanságok alakultak ki, melyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője, a malom- és a sütőipar szenved. 

A drágulás hátterében álló folyamatok

Nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest is eddig nem látott mértékben drágult a kenyér ára Magyarországon. Az áremelkedés aligha magyarázható csak az orosz-ukrán háborúval, hiszen az Eurostat adatai alapján már tavaly novemberben is 12 százalék felett drágult az előző év azonos időszakához képest. Az áremelkedés 2022 februárjában robbant be, ezen időponttól kezdődően a drágulás mértéke folyamatosan 20 százalék felett maradt. Májusban tapasztalható volt, hogy egy év alatt 38,4 százalékkal fizettünk többet ugyanazért a kenyérért, mint tavaly. Ennél magasabb áremelkedést (39,9 százalék) az Európai Unió legszegényebb országaként számon tartott Bulgáriában mértek egyedül, a régióban és a V4-ek közül azonban kiemelkedik a magyarországi kenyér ára. A régióban Romániában drágult a legkevésbé a kenyér 2022 májusában: a növekedés mértéke 22,4 százalék volt. 
A kenyér árának hazai emelkedése kapcsán a pékek érdekképviselete már 2022. januárban is arra figyelmeztetett, hogy a liszt árát további 10-15 százalékkal emelik, emiatt biztos, hogy a kenyér is tovább fog drágulni. Júniusban pedig az aszály és a gyártási költségek növekedése miatt panaszkodtak a termelők. A jelenlegi súlyos aszály miatt országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ennek oka, hogy most hozzávetőleg 220-250 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A tonnánkénti búzaár (a tavaly júniusi 60-65 ezer forintos indulóárhoz képest) 140 ezer forintnál jár, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit. 
Az energiaárak terén tapasztalható nagymértékű növekedésre reagálva, a Hajdúgabona Zrt. elmondta, hogy éves villanyszámlája a tavalyi 250 millió forintról 900 millió forintra nőtt, a Hajdúsági Sütődék Zrt. pedig 5 és félszer akkora gázszámlát fizet most, mint néhány hónappal ezelőtt.  Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem búzatermesztési konferenciáján a napokban elmondta, hogy ma egy kiló búza ára 140 forint, ebből dolgozik a malomipar. Ez a liszt tekintetében (minden járulékos költséget számba véve) azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár fog hozzá tartozni. Ha igazából ezt az árréssel és az áfával megnöveljük, akkor bizony 300 forint feletti lisztárak fognak kialakulni a boltokban. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: júliustól további 40 százalékos lisztáremelés lép életbe. Ennek hatása tovagyűrűzik a malomipartól a sütőiparig a teljes vertikumon, de hogy az áremelést mennyire tudják majd érvényesíteni a piaci szereplők a fogyasztói árakban, az csak később derül ki.