Új KRESZ-tervezet – a gazdálkodók szemszögéből
Olvasási idő: 6 perc
A közúti közlekedés szabályainak átfogó megújítását célzó új KRESZ-tervezet számos ponton érinti a mezőgazdasági szereplőket. A tervezet külön fejezetekben és új szemlélettel nyúl a mezőgazdasági gépek közlekedéséhez is. A módosítások jelentős része nem pusztán szigorítást, hanem egyértelműsítést és jogértelmezési viták lezárását célozza – különösen a traktorok, lassú járművek, mezőgazdasági munkagépek, valamint a földutak és magánutak használata kapcsán.
Mit tekint a tervezet traktornak és munkagépnek?
A tervezet egyik alapvető törekvése, hogy egységesebb fogalomhasználatot vezessen be. Ennek részeként háttérbe szorul a korábban használt „mezőgazdasági vontató” megnevezés, helyette a jogszabály következetesen a traktor fogalmát alkalmazza.
Ez nem pusztán nyelvi pontosítás: a cél az, hogy egyértelmű legyen, mely járművekre vonatkoznak az egyes közlekedési kötelezettségek, és ne maradjon mozgástér az eltérő hatósági értelmezéseknek.
A szabályozás hatálya alá tartoznak többek között: traktorok és azok vontatmányai, lassú járművek, önjáró mezőgazdasági munkagépek, valamint az állati erővel vont járművek.
Hol és hogyan közlekedhetnek a mezőgazdasági gépek?
Jobbra tartási kötelezettség – következetesebben számon kérve
A tervezet megerősíti azt az elvet, hogy traktorral, lassú járművel és mezőgazdasági munkagéppel az úttest jobb szélén kell közlekedni. Ez eddig sem volt idegen a KRESZ-től, azonban az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy több forgalmi sáv esetén sem használható a bal oldali sáv „haladás céljából”, a sávváltás kizárólag indokolt manőver (pl. kanyarodás) miatt megengedett. Ez a pontosítás elsősorban a lassabb járművek által okozott forgalmi konfliktusok csökkentését célozza.
Előzés és előzékenység
A tervezet kimondja, hogy mezőgazdasági járművekkel előzni nem lehet, és nem is várható el, hogy ezek a járművek aktívan „előzési helyzetet teremtsenek” mások számára. Ugyanakkor továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy a forgalmat indokolatlanul nem szabad akadályozni, ami a gyakorlatban azt jelenti, ha a körülmények lehetővé teszik (pl. leállósáv, padka, szélesebb útszakasz), a gazdálkodónak törekednie kell a forgalom elengedésére.
Ez nem új kötelezettség, de a tervezet alapján nagyobb hangsúly kerül a körülmények mérlegelésére, nem pusztán a szabály mechanikus alkalmazására.
Behajtási tilalmak: fontos kivételek a mezőgazdasági közlekedésben
Az egyik leggyakoribb konfliktusforrás a „Behajtani tilos” táblával védett útszakaszok használata. A tervezet ezen a területen kifejezetten a gazdálkodók szempontjait figyelembe vevő kivételrendszert vezet be.
A szabályozás szerint mezőgazdasági járművel akkor is behajtható egy ilyen útszakasz, ha a munkavégzés helye más útvonalon nem közelíthető meg, vagy az alternatív útvonal legalább 50%-kal hosszabb lenne. Ez a gyakorlatban különösen aratás, vetés, permetezés idején bír jelentőséggel, amikor a kerülőút nemcsak időigényesebb, hanem gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is indokolatlan lenne.
Autópálya és autóút: nincs enyhítés
Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezet nem lazít az autópályákra és autóutakra vonatkozó tilalmakon. Traktorral, lassú járművel és mezőgazdasági munkagéppel autópályára, autóútra továbbra is tilos behajtani, függetlenül attól, hogy a cél mezőgazdasági terület, telephely vagy raktár. Ez a szabály abszolút jellegű, alóla kivétel nem tervezett.
Állati erővel vont járművek: részletesebb korlátok
A tervezet külön kitér az állati erővel vont járművek közlekedésére is. Ezek esetében kizárólag az úttest jobb szélén lehet haladni, a jármű legnagyobb szélessége nem haladhatja meg a 2,5 métert, főútvonalon, autóúton és autópályán való közlekedés tilos. E szabályok célja elsősorban a közlekedésbiztonság növelése, tekintettel az ilyen járművek korlátozott manőverezőképességére.
Téli közlekedés: a hólánc a traktorokat sem kíméli
Újdonságként jelenik meg, hogy ahol „Hólánc használata kötelező” jelzés van érvényben, ott a traktorokra is kiterjed a kötelezettség.
Legalább az egyik hajtott tengelyre hóláncot kell felszerelni, ha az adott útszakaszra történő behajtás mellett döntenek.
Földutak és magánutak: mikor érvényes a KRESZ?
Az egyik legfontosabb – és legkevésbé ismert – újítás, hogy a tervezet egyértelműen szabályozza a magánutak KRESZ-hatály alá vonását.
Ha egy magánterületen elhelyezik a „KRESZ alkalmazása” kiegészítő táblát, akkor az adott útszakaszon a KRESZ teljes egészében alkalmazandó, a szabályszegések szankcionálhatók, a közlekedési felelősség megállapítása nem kerülhető meg azzal, hogy „nem közút”. Ez különösen releváns tanyák, mezőgazdasági telephelyek, üzemi utak esetében.
Mit jelent mindez a gyakorlatban a gazdálkodóknak?
A tervezet összességében nem a mezőgazdasági közlekedés ellehetetlenítését célozza, hanem a jogbiztonság növelését, a vitás helyzetek számának csökkentését, valamint a közlekedésbiztonság javítását.
A gazdálkodóknak ugyanakkor érdemes már most felkészülniük arra, hogy a hatósági ellenőrzések szabályozottabb, pontosabb jogalapon történnek majd, a „szokásjog” helyét egyre inkább az írott szabályok veszik át és a magánutak sem jelentenek automatikus „mentességet” a KRESZ alól.
Mikor léphet hatályba az új szabályozás?
A KRESZ új szövege jelenleg még tervezet, társadalmi egyeztetés alatt áll. A tervek szerint 2026 őszén léphet hatályba, azonban a végleges szöveg részletei még módosulhatnak.
A cikk tájékoztató jellegű, általános jogi ismeretterjesztést szolgál. Nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti az egyedi ügyben nyújtott, személyre szabott jogi tanácsot.
