Agrártámogatások és munkaügyi ellenőrzések – A szociális feltételesség szabályai a gyakorlatban

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2026.11.18

Olvasási idő: 30 perc


A Közös Agrárpolitika szociális feltételességi rendszere alapján egyes munkaügyi és munkavédelmi jogsértések az agrártámogatások csökkentését is eredményezhetik. Dr. Slabéczi Ivett Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés című szakmai kiadványunk részletesen ismerteti a támogatáscsökkentés szabályait, a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések követelményeit, valamint a munkaszerződésekre, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a munkaidőre és a munkabérfizetésre vonatkozó előírásokat.

A Közös Agrárpolitika keretében bevezetett szociális feltételesség új követelményeket kapcsol az agrártámogatások igénybevételéhez. A rendszer értelmében a mezőgazdasági termelők egyes munkaügyi és munkavédelmi jogsértései az agrártámogatások összegére is hatással lehetnek. A támogatáscsökkentés kockázata elsősorban akkor merülhet fel, ha a gazdálkodó megsérti a munkaviszony létesítésére, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a mezőgazdasági idénymunkára, a munkaidőre vagy a munkavédelemre vonatkozó, a szociális feltételesség körébe tartozó előírásokat. 

A Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés című kiadványunk célja, hogy összefoglalja a szociális feltételesség rendszerének működését, a foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi ellenőrzések legfontosabb szabályait, valamint a mezőgazdasági munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségeit. A kiadvány részletesen foglalkozik a munkaszerződések és a munkavállalói tájékoztatás követelményeivel, az egyszerűsített foglalkoztatás és az idénymunka szabályaival, a munkaidő-nyilvántartással, a munkabérfizetéssel, a külföldi munkavállalók alkalmazásával, valamint a munkaügyi és munkavédelmi jogsértésekből eredő támogatáscsökkentés elkerülésének lehetőségeivel. 

Az alábbi táblázatban a Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés című kiadvány főbb témaköreit gyűjtöttük össze.

Főcím Alcím
I. Bevezető  
II. A szociális feltételesség megjelenése a Közös Agrárpolitikában Miért vált a szabályos foglalkoztatás az agrártámogatások feltételévé?
III. Kikre és mely támogatásokra vonatkozik a szociális feltételesség? Mely támogatások esetében alkalmazható a szociális feltételesség?
  Minden munkaügyi jogsértés támogatáscsökkentést eredményez?
  A családi gazdaságokat is érinti a szabályozás?
  Mire érdemes felkészülni?
  Jogszabályi háttér
IV. A szociális feltételesség működése – hogyan eredményez a munkaügyi jogsértés támogatáscsökkentést? A hatóságok feladatai elkülönülnek
  A támogatáscsökkentés nem automatikus
  Milyen szempontokat vizsgálnak?
  Miért fontos mindez a gazdálkodók számára?
  Jogszabályi háttér
V. Munkaügyi ellenőrzések az agráriumban – mire számíthat a gazdálkodó? Mikor számíthat a gazdálkodó ellenőrzésre?
  Mit vizsgál elsőként az ellenőr?
  Milyen dokumentumokat kérhetnek?
  Mely jogsértések bírnak kiemelt jelentőséggel?
  Mely hiányosság járhat támogatási következménnyel?
  A gyakorlat
  Jogszabályi háttér
VI. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség Mit jelent a tájékoztatási kötelezettség?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban
  Gyakorlati példa, Gyakorlati tanács, Jogszabályi háttér
  Ellenőrzési pontok
VII. A munkaszerződés – a jogszerű foglalkoztatás alapja Mit ír elő a jogszabály?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  A mezőgazdasági gyakorlatban előforduló leggyakoribb hibák
  Gyakorlati példa, Gyakorlati tanács, Jogszabályi háttér
VIII. Az egyszerűsített foglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka – a leggyakoribb ellenőrzési kockázatok Mit értünk egyszerűsített foglalkoztatás alatt?
  A bejelentési kötelezettség – az ellenőrzések legkritikusabb pontja
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Gyakorlati példa, Gyakorlati tanács, Jogszabályi háttér
  Ellenőrzési pontok
IX. Munkaidő és munkaidő-beosztás – az egyik leggyakoribb ellenőrzési terület Mit jelent a szabályos munkaidő-beosztás?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban
  Gyakorlati példa, Gyakorlati tanács, Jogszabályi háttér
X. Munkaidő-nyilvántartás – a tényleges munkavégzés hiteles dokumentálása Mit ír elő a jogszabály?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Munkaidő-nyilvántartás vagy jelenléti ív?
  Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban
  Gyakorlati példa, Gyakorlati tanács, Jogszabályi háttér
  Ellenőrzési pontok
XI. Munkabér és bérfizetés – a jogszerű foglalkoztatás egyik alapkövetelménye Mit ír elő a jogszabály?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban
  Gyakorlati tanács
  Ellenőrzési pontok
  Jogszabályi háttér
XII. Az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak foglalkoztatása a mezőgazdaságban Milyen szabályok irányadók?
  Tipikus hibák
  Gyakorlati tanács
  Ellenőrzési pontok
  Jogszabályi háttér
XIII. Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása – kiemelt ellenőrzési kockázatok az agráriumban Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót?
  Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?
  Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban
  Gyakorlati példa
  Ellenőrzési pontok
  Jogszabályi háttér
XIV. A munkavédelem szerepe a szociális feltételesség rendszerében Mit jelent a szociális feltételesség munkavédelmi pillére?
  Hogyan kapcsolódik össze a munkavédelmi ellenőrzés és az agrártámogatás?
  Jogszabályi háttér
XV. A jogkövető foglalkoztatás mint az agrártámogatások megőrzésének záloga Ellenőrzési pontok a következő foglalkoztatás előtt
A Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés egy 40 oldalas, részletes szakmai kiadvány.
 
 

Kikre és mely támogatásokra vonatkozik a szociális feltételesség?

A szociális feltételesség alapvetően azokra a mezőgazdasági termelőkre vonatkozik, akik a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében meghatározott támogatások valamelyikében részesülnek, és munkavállalókat foglalkoztatnak. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az uniós forrásból támogatott mezőgazdasági tevékenység során a foglalkoztatás megfeleljen a munkajogi és munkavédelmi előírásoknak.

Mely támogatások esetében alkalmazható a szociális feltételesség? 

A szociális feltételesség a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott, jogszabályban meghatározott támogatásokhoz kapcsolódik:

  • alaptámogatás (BISS), 
  • újraelosztó támogatás (CRISS), 
  • fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás, 
  • termeléshez kötött közvetlen támogatások, 
  • egyes vidékfejlesztési beavatkozások, amelyekre a KAP Stratégiai Terv szabályai kiterjednek. 
  • A gazdálkodó érintettségének megállapításához vizsgálni kell a támogatási jogcímet, a munkavállalók foglalkoztatását, valamint a munkavégzés és a mezőgazdasági tevékenység kapcsolatát. Támogatáscsökkentés akkor merülhet fel, ha a megállapított jogsértés szerepel a 29/2025. (VII. 22.) AM rendelet mellékleteiben. A támogatási jogcímek pontos köréről a Magyar Államkincstár adott évre vonatkozó tájékoztatói nyújtanak információt. 

A családi gazdaságokat is érinti a szabályozás? 

A magyar mezőgazdaságban gyakori, hogy a gazdálkodó családtagjai is részt vesznek a munkavégzésben, illetve az idénymunkák során egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaznak munkavállalókat. A szociális feltételesség szempontjából nem a gazdaság mérete a döntő, hanem az, hogy fennáll-e olyan foglalkoztatási jogviszony, amelyre a munkajogi és munkavédelmi előírások alkalmazandók. Ezért nemcsak a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak, hanem a kisebb családi gazdaságoknak is indokolt áttekinteniük foglalkoztatási gyakorlatukat, különösen az idénymunka időszakában.  

Különszámunkban Kikre és mely támogatásokra vonatkozik a szociális feltételesség? témában az alábbiakról is olvashat:

  • Minden munkaügyi jogsértés támogatáscsökkentést eredményez? 
  • Mire érdemes felkészülni? 

A szociális feltételesség működése – Hogyan eredményez a munkaügyi jogsértés támogatáscsökkentést? 

A támogatási jogkövetkezmény alapját minden esetben egy más hatóság által lefolytatott ellenőrzés és az annak során meghozott hatósági döntés képezi. A szociális feltételesség esetében nem a Magyar Államkincstár vagy az agrárigazgatási szerv vizsgálja elsőként a munkajogi vagy munkavédelmi előírások betartását, hanem a foglalkoztatás-felügyeleti, illetve a munkavédelmi hatóság jár el saját hatáskörében.

A hatóságok feladatai elkülönülnek 

A rendszer három szakaszból áll:

  • Hatósági ellenőrzés: A foglalkoztatás-felügyeleti vagy a munkavédelmi hatóság ellenőrzi a jogszabályi követelmények betartását, és jogsértés esetén hatósági döntést hoz.
  • A jogsértés besorolása: A nyilvántartást vezető hatóság besorolja a végleges döntéssel megállapított jogsértést, és adatot szolgáltat a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek.
  • A támogatáscsökkentés megállapítása: A Nemzeti Kifizető Ügynökség a jogsértés súlya, kiterjedése és tartóssága alapján dönt a támogatáscsökkentés mértékéről, figyelembe véve az ismétlődésre és a több jogsértésre vonatkozó szabályokat.

Milyen szempontokat vizsgálnak? 

A szociális feltételességi értékelés során a jogsértés alábbi körülményeit vizsgálják:

  • Milyen mértékben sértette a munkavállalók jogait vagy veszélyeztette biztonságukat?
  • Hány munkavállalót érintett a jogsértés?
  • Egyszeri mulasztásról vagy huzamosabb ideje fennálló jogsértésről van szó?
  • Korábban megállapítottak-e hasonló jogsértést ugyanannál a munkáltatónál?

Kiadványunkban A szociális feltételesség működése témában az alábbiakról is olvashat:

  • A támogatáscsökkentés nem automatikus 

Munkaügyi ellenőrzések az agráriumban – Mire számíthat a gazdálkodó? 

A mezőgazdasági foglalkoztatás sajátosságai miatt a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések gyakran a betakarítás, a szüret vagy az állattartó telepeken végzett munka időszakára esnek, amikor egyszerre több munkavállaló, köztük számos egyszerűsített foglalkoztatott dolgozik. 

Mikor számíthat a gazdálkodó ellenőrzésre? 

A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is lefolytathatók. Ez különösen indokolt azokban az ágazatokban, ahol a foglalkoztatás időszakos vagy rövid időtartamú, így a mezőgazdaságban is. Az ellenőrök megjelenhetnek többek között: 

  • a mezőgazdasági üzem telephelyén; 
  • szántóföldön vagy ültetvényen; 
  • a betakarítás helyszínén; 
  • állattartó telepen; 
  • kertészeti vagy fóliás termesztés helyszínén; 
  • csomagoló vagy válogatóüzemben. 

Milyen dokumentumokat kérhetnek? 

Az ellenőrzés során a hatóság bekérheti a foglalkoztatás jogszerűségét igazoló dokumentumokat:

  • a munkaszerződéseket és az írásbeli munkáltatói tájékoztatásokat;
  • a munkaviszony és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének igazolásait;
  • a munkaidő-nyilvántartásokat és jelenléti íveket;
  • a bérjegyzékeket és a munkabér kifizetését igazoló dokumentumokat;
  • a foglalkoztatással kapcsolatos belső nyilvántartásokat.

A hatóság a dokumentumok meglétét és tartalmuk jogszabályi megfelelőségét egyaránt vizsgálja.

A gyakorlat 

A mezőgazdasági ellenőrzések egyik leggyakoribb problémája, hogy az idénymunkások már megkezdték a munkát, miközben az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése még nem történt meg, vagy arra csak utólag került sor. Ugyancsak gyakori hiányosság a hiányosan vezetett munkaidő-nyilvántartás vagy a munkaviszony létesítésével kapcsolatos írásbeli tájékoztatás elmaradása. Ezek a mulasztások sok esetben elkerülhetők lennének megfelelő belső ellenőrzéssel és naprakész dokumentációval. 

Munkaügyi ellenőrzések az agráriumban témában kiadványunk foglalkozik még az alábbi témakörökkel:

  • Mit vizsgál elsőként az ellenőr?
  • Mely jogsértések bírnak kiemelt jelentőséggel? 
  • Mely hiányosság járhat támogatási következménnyel? 

A munkaszerződés – a jogszerű foglalkoztatás alapja

Mit vizsgál a foglalkoztatás felügyeleti hatóság? 

Az ellenőrzés során a hatóság a munkaszerződések jogszerűségét és a tényleges foglalkoztatással való összhangját vizsgálja, különösen az alábbiakat:

  • Rendelkezésre áll-e az előírt írásbeli munkaszerződés, és időben megtörtént-e az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése?
  • Tartalmazza-e a munkaszerződés a kötelező elemeket?
  • Megfelel-e a szerződés a tényleges munkakörnek és munkavégzési körülményeknek?
  • Összhangban áll-e a munkába állás időpontja a szerződésben foglaltakkal?
  • Megfelelően vannak-e dokumentálva a szerződés módosításai?

A hatóság a munkaszerződést a munkaidő-nyilvántartással, a bérszámfejtési adatokkal és a munkavállalói nyilatkozatokkal is összevetheti.

A mezőgazdasági gyakorlatban előforduló leggyakoribb hibák

A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések során gyakori probléma, hogy a sablonszerűen elkészített munkaszerződések nem tükrözik a tényleges munkavégzés körülményeit. Előfordulhat, hogy a munkakör megnevezése túl általános, a munkába állás időpontja pontatlan, vagy a megváltozott feladatok ellenére elmarad a szerződés módosítása. A hiányosságok munkaügyi jogkövetkezményekkel járhatnak, és a szociális feltételesség értékelése során is jelentőségük van.

Ellenőrzési pontok 

  • Minden olyan jogviszonyban rendelkezésre áll az írásbeli munkaszerződés, amelyben azt a jogszabály előírja, és az EFO jogviszonyok bejelentése igazolható?
  • A munkaszerződés tartalmazza a kötelező elemeket? 
  • A szerződés tartalma megfelel a tényleges foglalkoztatási feltételeknek? 
  • A módosítások dokumentálása megtörtént? 
  • A munkaszerződések az ellenőrzés során azonnal bemutathatók? 

Különszámunkban A munkaszerződés – a jogszerű foglalkoztatás alapja témában az alábbiakról is olvashat:

  • Mit ír elő a jogszabály?
  • Gyakorlati példa
  • Gyakorlati tanács
A szabályok értelmezését 1 táblázat, 14 vonatkozó jogszabályhely lista és 8 Gyakorlati példa és tanács is segíti Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés című különszámunkban.
 
 

Az egyszerűsített foglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka – a leggyakoribb ellenőrzési kockázatok

A mezőgazdaság szezonális munkaerőigényére az egyszerűsített foglalkoztatás kínál megoldást. A munkáltatóknak ebben a foglalkoztatási formában is be kell tartaniuk az alapvető munkajogi előírásokat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az egyszerűsített foglalkoztatást is ellenőrizheti, és egyes jogsértések a szociális feltételesség alapján az agrártámogatások csökkentését is eredményezhetik. 

A bejelentési kötelezettség – az ellenőrzések legkritikusabb pontja 

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik leggyakoribb jogsértése a késedelmes bejelentés. A munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelentenie a munkavállalót az állami adó- és vámhatósághoz. A munkakezdést követően, akár néhány órás késéssel teljesített bejelentés is jogsértésnek minősül.

Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?

  • Megtörtént-e a bejelentés a munkakezdés előtt?
  • Megfelel-e a foglalkoztatás jogcíme a tényleges munkavégzésnek?
  • Rendelkezésre állnak-e a szükséges nyilvántartások?
  • Összhangban áll-e a munkavégzés helye és a munkakör a foglalkoztatás feltételeivel?
  • Megfelel-e a munkaviszony időtartama az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak?

A hatóság a dokumentumokat, a helyszíni tapasztalatokat és a munkavállalói nyilatkozatokat együttesen értékeli.

Ellenőrzési pontok

  • Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés a munkakezdés előtt megtörtént? 
  • A NAV visszaigazolta a bejelentést, és a munkavállaló neve, a jogcím és a napok megegyeznek a tényleges munkavégzéssel? 
  • A 120 nap feletti mezőgazdasági idénymunka esetén a magasabb napi közteher került a számfejtésbe? 
  • A betakarításra behívott dolgozók a tényleges feladatukhoz kapcsolódó munkavédelmi tájékoztatást megkapták? 
  • A munkavállaló 2026. évi EFO napjait és a mezőgazdasági idénymunka 120 nap feletti közterhét ellenőrizték? 
  • A foglalkoztatás jogcíme megfelel a tényleges munkavégzésnek? 
  • A szükséges nyilvántartások naprakészek? 
  • A helyszínen dolgozók adatai megegyeznek a nyilvántartásokkal? 
  • A munkáltató rendelkezik olyan belső eljárással, amely biztosítja a szabályos bejelentést? 

Kiadványunkban Az egyszerűsített foglalkoztatás és a mezőgazdasági idénymunka – a leggyakoribb ellenőrzési kockázatok témában az alábbiakról is olvashat:

  • Mit értünk egyszerűsített foglalkoztatás alatt? 
  • Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban 
  • Gyakorlati példa
  • Gyakorlati tanács

Munkaidő és munkaidő-beosztás – az egyik leggyakoribb ellenőrzési terület 

Mit jelent a szabályos munkaidő-beosztás? 

A munkáltatónak a munkaidő beosztásakor be kell tartania a munkaidő közlésére, módosítására és a pihenőidő biztosítására vonatkozó előírásokat. Az általános szabályok szerint foglalkoztatott munkavállalóknál:

  • A munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a napi munkaidő kezdete előtt legalább 168 órával, írásban kell közölni.
  • A már közölt beosztás előre nem látható körülmény esetén a napi munkaidő kezdete előtt legalább 96 órával módosítható. A módosítás a munkavállaló írásbeli kérésére is lehetséges.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a 168 és 96 órás határidők nem alkalmazandók, az egyéb munkaidő- és pihenőidő-szabályokat azonban be kell tartani. 

Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban 

A mezőgazdasági vállalkozásoknál gyakori, hogy a munkaidő-beosztást szóban közlik, illetve annak módosítását nem dokumentálják megfelelően. Előfordul, hogy a munkavállalók ténylegesen hosszabb ideig dolgoznak annál, mint amit a munkaidő-nyilvántartás tartalmaz. Betakarítási időszakban gyakori jelenség, hogy a munkavégzés a kedvező időjárási körülmények miatt elhúzódik, ugyanakkor ennek dokumentálása elmarad. Az ilyen eltérések egy munkaügyi ellenőrzés során könnyen feltárhatók, különösen akkor, ha a munkavállalók nyilatkozatai és a nyilvántartások tartalma nem egyezik. 

Ellenőrzési pontok 

  • A munkaidő-beosztás közlése dokumentálható? 
  • A módosítások jogszerűen történtek? 
  • A munkaidő-nyilvántartás a tényleges munkavégzést tükrözi? 
  • A munkavállalók nyilatkozatai összhangban állnak a dokumentációval? 
  • A pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása igazolható? 

Munkaidő és munkaidő-beosztás – az egyik leggyakoribb ellenőrzési terület témában kiadványunk foglalkozik még az alábbi témakörökkel:

  • Mit vizsgál a foglalkoztatás felügyeleti hatóság? 
  • Gyakorlati példa
  • Gyakorlati tanács

Munkaidő-nyilvántartás – a tényleges munkavégzés hiteles dokumentálása 

Mit vizsgál a foglalkoztatás felügyeleti hatóság? 

A hatóság a munkaidő-nyilvántartás meglétét, jogszabályi megfelelőségét és a tényleges munkavégzéssel való összhangját ellenőrzi, különösen az alábbiakat:

  • Naprakész-e a munkaidő-nyilvántartás?
  • Tartalmazza-e a munka kezdésének és befejezésének a tényleges időpontját?
  • Megfelelően dokumentálták-e a rendkívüli munkaidőt?
  • Összhangban áll-e a nyilvántartás a munkaidő-beosztással és a munkavállalói nyilatkozatokkal?
  • Megállapítható-e a pihenőidők biztosítása?

Munkaidő-nyilvántartás vagy jelenléti ív?

A jelenléti ív elsősorban a munkavállaló munkahelyi megjelenését igazolja, míg a munkaidő-nyilvántartás a ténylegesen ledolgozott munkaidőt dokumentálja. A jelenléti ív csak akkor helyettesítheti a munkaidő-nyilvántartást, ha tartalmazza a jogszabályban előírt adatokat.

Különszámunkban Munkaidő-nyilvántartás – a tényleges munkavégzés hiteles dokumentálása témában az alábbiakról is olvashat:

  • Mit ír elő a jogszabály? 
  • Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban 
  • Gyakorlati példa
  • Gyakorlati tanács

Munkabér és bérfizetés – a jogszerű foglalkoztatás egyik alapkövetelménye 

Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?

A hatóság a munkabér jogszerű elszámolását és kifizetését, valamint az ezt igazoló dokumentumokat ellenőrzi:

  • Megfelel-e a munkabér összege a jogszabályoknak és a munkaszerződésnek?
  • Határidőben megtörtént-e a munkabér kifizetése?
  • Rendelkezésre áll-e a munkabér elszámolása?
  • Összhangban áll-e a bérszámfejtés a munkaidő-nyilvántartással?
  • Megfelelően számolták-e el a rendkívüli munkaidőt, a pótlékokat és az egyéb járandóságokat?

Tipikus hibák a mezőgazdasági gyakorlatban

Gyakori hiányosság, hogy a bérszámfejtés nem tükrözi a ténylegesen ledolgozott munkaidőt, a rendkívüli munkavégzést nem dokumentálják megfelelően, vagy hiányzik a bérjegyzék átadásának és a munkabér elszámolásának igazolása. A rövid idejű, szezonális foglalkoztatás esetén is biztosítani kell a szabályszerű bérszámfejtést és elszámolást.

Kiadványunkban Munkabér és bérfizetés – a jogszerű foglalkoztatás egyik alapkövetelménye témában az alábbiakról is olvashat:

  • Mit ír elő a jogszabály? 
  • Gyakorlati példa
  • Gyakorlati tanács

Különszámunk betekintést nyújt még az alábbi témákba:

  • A munkaviszony létesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
  • Az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak foglalkoztatása a mezőgazdaságban 
  • Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása – Kiemelt ellenőrzési kockázatok az agráriumban 
  • Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót? 
  • A munkavédelem szerepe a szociális feltételesség rendszerében 
  • Hogyan kapcsolódik össze a munkavédelmi ellenőrzés és az agrártámogatás? 
  • Mely munkavédelmi területek kerülnek a középpontba? 
  • A jogkövető foglalkoztatás mint az agrártámogatások megőrzésének záloga 
A szociális feltételesség szabályait, a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések követelményeit, a munkaszerződésekre, az egyszerűsített foglalkoztatásra és a mezőgazdasági idénymunkára vonatkozó előírásokat, valamint a munkaidő, a munkabér és a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának szabályait, továbbá az agrártámogatások csökkentésének elkerüléséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze a Jogszerű foglalkoztatás az agráriumban – Így kerülhető el a támogatáscsökkentés című szakmai kiadványunk.