Az agrártárgyú törvények változásai 2024-től

A 2023. évi XCIII. törvény és a 2023. évi XCIV. törvény több agrártárgyú törvényt is módosít. A módosítások egy része már 2024 januárjában, míg egyes módosítások csupán 2024. október 1-jén lépnek hatályba.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. §-a előírja, hogy a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.
A szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. A nem hasznosított, elgazosodott, becserjésedett zártkerti területek a szomszédos termőföldek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladatok miatt a környező ingatlanok tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat okoznak. A törvénymódosítás – annak érdekében, hogy a parlagon lévő zártkerti ingatlanok minél nagyobb arányban hasznosításra kerüljenek – megerősített jelzőrendszert hoz létre. A Tfvt. feljogosítja az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a zártkerti ingatlannak minősülő termőföld esetében az ingatlan művelésének, gyommentesítésének elmulasztását jelezze az ingatlanügyi hatóság felé. A jelzés alapján az ingatlanügyi hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről tájékoztatja a jegyzőt (Tfvt. 5. § (5a) bekezdés). Amennyiben a földhasználó a zártkerti ingatlannak minősülő termőföldet engedély nélkül más célra hasznosítja, a jegyző szintén jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé, amely ebben az esetben az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indít hivatalból eljárást (Tfvt. 16. § (1a) bekezdés).
A szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot működtető települési önkormányzatnak már eddig is lehetősége volt arra, hogy a zártkerti ingatlant egy évre a földprogram működtetése céljából kijelölje, amennyiben a földhasználó a hasznosítási kötelezettségének nem tett eleget, és őt az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A kijelölésre abban az esetben kerülhetett sor, ha a kötelezett az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül sem tett eleget a hasznosítási kötelezettségének. A földvédelmi bírságot kiszabó határozatban erről tájékoztatni kell a bírság megfizetésére kötelezett személyt valamint a tulajdonost, ha nem ő a földhasználó. A kijelölésről az önkormányzat hatósági hatáskörben határozatot hoz, melynek egy példányát a jövőben közölnie kell a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot meghozó ingatlanügyi hatósággal is.
Ha a kötelezett a hasznosítási kötelezettségének a fenti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül eleget tesz, és ezt az ingatlanügyi hatóság felé bejelenti, a hatóság megvizsgálja, hogy a kötelezettség valóban teljesült-e, és amennyiben igen, nyolc napon belül tájékoztatja erről az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzat a kijelölésre vonatkozó döntését hatályon kívül helyezi. Az egyes elhanyagolt ingatlanok földprogramba történő bevonásának elősegítése érdekében a Tfvt. előírja, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a véglegessé vált határozat egy példányát meg kell küldenie a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat részére is (Tfvt. 5/A. §).

A földforgalmi törvény változásai

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) kiegészül a rizstelepre vonatkozó szabályokkal. A törvény kiegészítését az indokolja, hogy a rizstermesztés a mezőgazdasági termelés egy speciális ágazata, amelyhez nem csupán a termőföld, hanem a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területek, például árkok és csatornarendszerek is szükségesek. Ezért fontos, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen.
A törvénymódosítás a rizstelepeket – vagyis a rizstermesztésre szolgáló földterületet és annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat – ex lege dologösszességgé nyilvánítja, és ehhez igazodóan határozza meg azok értékesítésének és használatának különös szabályait is. A törvény alapján a rizstelep az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által rizstelepként elismert olyan, egy vagy több földrészletből álló, legalább 1 hektár térmértékű, egységes művelés alatt álló terület, amelyen a mezőgazdasági termelő a rizstelepként történő elismerés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évből legalább 1 évben rizst termeszt, és amely magába foglalja a földet és annak tartozékaként a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is (Földforgalmi tv. 5. § 22b. pont).

Módosul a szomszédos föld fogalma, szomszédos földnek minősül a jövőben az a föld is, amelyet a jogügylet tárgyát képező földtől önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott patak földrészlet vagy földrészletek közbeékelődése választ el (Földforgalmi tv. 5. § 23. pont).
Mivel gyakran merült fel igény arra vonatkozóan, hogy a földtulajdonos a földet a földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozójának a használatába is adhassa, új rendelkezés, hogy a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a föld használati jogosultságát is megszerezheti, amennyiben a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója (Földforgalmi tv. 40. § (6) bekezdés).
A Földforgalmi tv. módosítása bővíti a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának eseteit is. A mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő tekintetében a föld tulajdonjogának vagy használati jogosultságának megsértése miatt a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül végleges döntésében bírságot szabott ki (Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont).

2024. október 1-től megszűnik a biztonsági kellékekkel rendelkező okirat használata a föld tulajdonjogának átruházása illetve a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletek során.

Az ilyen jellegű jognyilatkozatok érvényességéhez a jövőben a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció szükséges, az eljárás megindítására pedig a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszeren keresztül kerül majd sor (Földforgalmi tv. 8. § (1) bekezdés).

Szintén 2024. október 1-től az iratjegyzék megküldése is elektronikus úton történik, ha az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött.

Ebben az esetben a jegyző az elővásárlásra és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatairól készített iratjegyzéket, a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi illetve haszonbérleti szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Ha viszont az adásvételi illetve haszonbérleti szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, a jegyzéket – az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés eredeti példányával, a jognyilatkozatokkal és a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt – az eladó részére papír alapon kell megküldeni (Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés).
Ha az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző – a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint – gondoskodik az általa átvett jognyilatkozatok eredeti példányának megőrzéséről. A törvény előírja, hogy a jegyző köteles az általa megőrzött dokumentumokat a föld tulajdonjogának valamint a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani (Földforgalmi tv. 22. § (3) bekezdés, 50. § (3) bekezdés).