Az agrártárgyú törvények változásai 2024-től

dr. Balás Endre Dátum Legutoljára frissítve: 2024.01.15

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 325 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az agrártárgyú törvények módosítása ismét több lényeges jogszabályban hoz változtatásokat. Új művelési szabályok érvényesek ettől az évtől, emellett a földforgalmi törvény is számos új, elsősorban adminisztratív változást léptet életbe a 2024-től.

Demó

A 2023. évi XCIII. törvény és a 2023. évi XCIV. törvény több agrártárgyú törvényt is módosít. A módosítások egy része már 2024 januárjában, míg egyes módosítások csupán 2024. október 1-jén lépnek hatályba.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. §-a előírja, hogy a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.
A szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. A nem hasznosított, elgazosodott, becserjésedett zártkerti területek a szomszédos termőföldek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladatok miatt a környező ingatlanok tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat okoznak. A törvénymódosítás – annak érdekében, hogy a parlagon lévő zártkerti ingatlanok minél nagyobb arányban hasznosításra kerüljenek – megerősített jelzőrendszert hoz létre. A Tfvt. feljogosítja az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a zártkerti ingatlannak minősülő termőföld esetében az ingatlan művelésének, gyommentesítésének elmulasztását jelezze az ingatlanügyi hatóság felé. A jelzés alapján az ingatlanügyi hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről tájékoztatja a jegyzőt (Tfvt. 5. § (5a) bekezdés). Amennyiben a földhasználó a zártkerti ingatlannak minősülő termőföldet engedély nélkül más célra hasznosítja, a jegyző szintén jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé, amely ebben az esetben az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indít hivatalból eljárást (Tfvt. 16. § (1a) bekezdés).
A szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot működtető települési önkormányzatnak már eddig is lehetősége volt arra, hogy a zártkerti ingatlant egy évre a földprogram működtetése céljából kijelölje, amennyiben a földhasználó a hasznosítási kötelezettségének nem tett eleget, és őt az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A kijelölésre abban az esetben kerülhetett sor, ha a kötelezett az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül sem tett eleget a hasznosítási kötelezettségének. A földvédelmi bírságot kiszabó határozatban erről tájékoztatni kell a bírság megfizetésére kötelezett személyt valamint a tulajdonost, ha nem ő a földhasználó. A kijelölésről az önkormányzat hatósági hatáskörben határozatot hoz, melynek egy példányát a jövőben közölnie kell a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot meghozó ingatlanügyi hatósággal is.
Ha a kötelezett a hasznosítási kötelezettségének a fenti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül eleget tesz, és ezt az ingatlanügyi hatóság felé bejelenti, a hatóság megvizsgálja, hogy a kötelezettség valóban teljesült-e, és amennyiben igen, nyolc napon belül tájékoztatja erről az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzat a kijelölésre vonatkozó döntését hatályon kívül helyezi. Az egyes elhanyagolt ingatlanok földprogramba történő bevonásának elősegítése érdekében a Tfvt. előírja, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a véglegessé vált határozat egy példányát meg kell küldenie a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat részére is (Tfvt. 5/A. §).

 
 

A földforgalmi törvény változásai

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) kiegészül a rizstelepre vonatkozó szabályokkal. A törvény kiegészítését az indokolja, hogy a rizstermesztés a mezőgazdasági termelés egy speciális ágazata, amelyhez nem csupán a termőföld, hanem a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területek, például árkok és csatornarendszerek is szükségesek. Ezért fontos, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen.
A törvénymódosítás a rizstelepeket – vagyis a rizstermesztésre szolgáló földterületet és annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat – ex lege dologösszességgé nyilvánítja, és ehhez igazodóan határozza meg azok értékesítésének és használatának különös szabályait is. A törvény alapján a rizstelep az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által rizstelepként elismert olyan, egy vagy több földrészletből álló, legalább 1 hektár térmértékű, egységes művelés alatt álló terület, amelyen a mezőgazdasági termelő a rizstelepként történő elismerés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évből legalább 1 évben rizst termeszt, és amely magába foglalja a földet és annak tartozékaként a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is (Földforgalmi tv. 5. § 22b. pont).

Módosul a szomszédos föld fogalma, szomszédos földnek minősül a jövőben az a föld is, amelyet a jogügylet tárgyát képező földtől önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott patak földrészlet vagy földrészletek közbeékelődése választ el (Földforgalmi tv. 5. § 23. pont).
Mivel gyakran merült fel igény arra vonatkozóan, hogy a földtulajdonos a földet a földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozójának a használatába is adhassa, új rendelkezés, hogy a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a föld használati jogosultságát is megszerezheti, amennyiben a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója (Földforgalmi tv. 40. § (6) bekezdés).
A Földforgalmi tv. módosítása bővíti a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának eseteit is. A mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő tekintetében a föld tulajdonjogának vagy használati jogosultságának megsértése miatt a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül végleges döntésében bírságot szabott ki (Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont).

2024. október 1-től megszűnik a biztonsági kellékekkel rendelkező okirat használata a föld tulajdonjogának átruházása illetve a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletek során.

Az ilyen jellegű jognyilatkozatok érvényességéhez a jövőben a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció szükséges, az eljárás megindítására pedig a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszeren keresztül kerül majd sor (Földforgalmi tv. 8. § (1) bekezdés).

Szintén 2024. október 1-től az iratjegyzék megküldése is elektronikus úton történik, ha az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött.

Ebben az esetben a jegyző az elővásárlásra és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatairól készített iratjegyzéket, a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi illetve haszonbérleti szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Ha viszont az adásvételi illetve haszonbérleti szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, a jegyzéket – az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés eredeti példányával, a jognyilatkozatokkal és a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt – az eladó részére papír alapon kell megküldeni (Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdés, 50. § (1) bekezdés).
Ha az adásvételi illetve haszonbérleti szerződés érvényessége a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző – a Földforgalmi tv. végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint – gondoskodik az általa átvett jognyilatkozatok eredeti példányának megőrzéséről. A törvény előírja, hogy a jegyző köteles az általa megőrzött dokumentumokat a föld tulajdonjogának valamint a földhasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani (Földforgalmi tv. 22. § (3) bekezdés, 50. § (3) bekezdés).