Átalányadózó őstermelő tb és szochó járuléka

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2023.04.14

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 596 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Amennyiben egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg szüneteltetett, (átalányadózó) mezőgazdasági őstermelőként kezdett el tevékenykedni (NAV felé lejelentve), akkor a tb járulékát és a szocho járulékot őstermelőként meg kell fizetnie? Továbbá: Milyen szabály érvényesül kezdő mezőgazdasági őstermelőre: az egyéni vállalkozói tevékenysége teljesen más tevékenység, együtt a kettő tud működni?

A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosításával kapcsolatos rendelkezéseket a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) tartalmazza.

Az őstermelők biztosítási jogviszonyánál alapfeltétel a szolgálati idő megszerzése, azaz:

biztosított az a mezőgazdasági őstermelő, aki esetében fennáll, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.

Emellett az őstermelői tevékenység esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha további feltételek is megvalósulnak:

  • Életkor: nem lesz biztosított az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az a személy, aki őstermelői tevékenységet saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.
  • Biztosítási jogviszony: az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn.

Az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban áll.

Mivel a tevékenység szüneteltetése miatt az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony „kiesik”, a fenti feltételek megléte mellett, őstermelőként lesz biztosított az érintett.

A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt a minimálbér 92 százalékának (azaz 2023-ban 213 440 Ft) megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
A szociális hozzájárulási adót a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után fizeti meg.

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja ugyancsak a minimálbér.

Mindkét esetben kivétel, ha az őstermelő nyilatkozott a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összegű járulékalapról. Ez esetben a szociális hozzájárulási adó alapja ennek a magasabb összegnek az adóévre megállapított összege.
Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett.
Az őstermelő akkor nem lehet egyéni vállalkozó is, ha mezőgazdasági tevékenységet folytatna egyéni vállalkozóként. Azaz az őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyúttal egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha viszont az egyéni vállalkozói tevékenység teljesen elkülönül az őstermelői tevékenységtől, akkor az egyéni vállalkozói jogviszony is létezhet az őstermelőivel párhuzamosan.