Bérlegeltetés őstermelőként

A bérlegeltetés a TEÁOR 0162 besorolási szám alá tartozó állattenyésztési szolgáltatás (gazdasági haszonállatok istállózása, gondozása, etetése; nyájakkal/csordákkal/gulyákkal kapcsolatos szolgáltatások).

Őstermelői kiegészítő tevékenység

A mezőgazdasági szolgáltatások pedig az őstermelő kiegészítő tevékenységének minősülnek.
Őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, kiegészítő tevékenység, valamint e tevékenységből származó termékfeldolgozás minősül, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget.
[2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 14. és 17. pont; 2020. évi CXXIII. törvény /Csg.tv./2. § e) és g) pont]

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét.
Ha nem haladja meg ezt az arányt, akkor az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok (tételes költségelszámolás, átalányadózás) vonatkoznak rá.
Ha a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez utóbbi esetben a magánszemély élhet a – bizonylatokkal igazolt – tételes költségelszámolás lehetőségével (Szja tv. 16-23.§, 3. számú melléklet), illetve tekintheti a bevétel 10 százalékát költségnek. Ezt az átalányköltséget nem kell bizonylatokkal igazolni.
Ha a kiegészítő tevékenység állandónak bizonyul, és túllépi az őstermelői bevétel éves összegének negyedét az ebből eredő bevétel, úgy megfontolandó erre a tevékenységre vonatkozóan az egyéni vállalkozás indítása. Ez az őstermelés mellett végezhető, és ugyancsak választható tételes költségelszámolás (Szja tv. 49/A.§-49/C.§, 11. számú melléklet) vagy átalányadózás (Szja tv. 50-57.§).

Az Áfa törvény szerinti megközelítés

Az Áfa tv.-nek saját mezőgazdasági tevékenység fogalma van.

A fogalomnak megfelelő mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany – így például az őstermelő – e tevékenysége után különös adózási mód szerint, kompenzációs rendszerben adózik, ha az Áfa tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelel, vagyis különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és különleges jogállását nem változtatta meg, vagyis a kompenzációs rendszer alkalmazásáról nem mondott le.
Az Áfa tv. alkalmazásában az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg.

Mezőgazdasági tevékenység az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása is, feltéve, hogy

• azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja, egyéb módon hasznosítja, és
• a szolgáltatás igénybevevője olyan – belföldi vagy külföldi – áfaalany vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy, aki/amely kompenzációs felárra – ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is – nem jogosult.

Ha az adóalany belföldön nyilvántartásba vett és kompenzációs felárra nem jogosult adóalanynak kompenzációs felárra jogosító terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve, hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany által kiállított felvásárlási okirattal.

A különleges jogállású – kompenzációs rendszert alkalmazó – adóalany nem jogosult kompenzációs felárra az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után, amelynél a beszerző

• nem áfaalany, vagy
• olyan belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, aki/amely különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el, kompenzációs rendszert alkalmaz, vagy
• olyan külföldi adóalany, aki/amely saját államának joga szerint mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot, kompenzációs rendszert alkalmaz.

E beszerzők felé teljesített ügyleteknél a terméket értékesítő különleges jogállású, kompenzációs rendszert alkalmazó adóalanyt nem illeti meg kompenzációs felár, ugyanakkor az ügylet után – a választott adózási módjától (alanyi adómentesség vagy általános szabályok) függően – áfafizetési kötelezettség terhelheti, továbbá számla-, illetve nyugtadási kötelezettsége is van.

Ha a különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra nem jogosító ügyleteire nem választ alanyi adómentességet, az ilyen termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie, függetlenül attól, hogy a NAV-hoz benyújtott bejelentő-, változásbejelentő lapon a kompenzációs rendszer alkalmazása mellett az általános szabályok szerinti adózását jelölte-e.
A beszerző személyétől függetlenül a különleges jogállású adóalany nem jogosult kompenzációs felárra – többek között – akkor sem, ha szolgáltatásnyújtása nem szerepel az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében, illetve ha bár szerepel ugyan, azonban annak nyújtásához nem hasznosította saját vállalkozása tárgyi eszközét.

Az említett – és az őstermelő saját tetevékenys földterületén végzett – tevékenység besorolható az Áfa tv. 7. számú melléklete II. részének 4. pontja alá, így az előzőekben részletezett feltételekkel az őstermelőt megilleti a kompenzációs felár (felvásárlási okirat). Ha a megrendelő nem adóalany (vagy egyéb okból nem felel meg a kompenzációs felárral összefüggő szabályoknak (pl. őmaga is különleges jogállású őstermelő), akkor nyugtát vagy számlát kell az ügyletről az őstermelőnek kiállítania, és ha nem választott alanyi adómentességet, úgy áfát (27%) kell felszámítania.