Csekély értékű ingatlanok átszállása az államra

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 2024. június 1-én hatályba lépő módosítása azon csekély értékű ingatlanokat érinti, amelyek tulajdonosa már több évtizede elhunyt, de az ingatlannal kapcsolatos hagyatéki eljárás lefolytatására valamilyen okból nem került sor.

A módosítás egyik fontos célja, hogy a hagyatéki eljárás során az állam részére közvetlenül átadhatóak legyenek azok a csekély értékű ingatlanok, amelyek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek.

A földhivatalok ugyanis – az ingatlan-nyilvántartási adatok felülvizsgálatával összefüggésben – az elmúlt években évente átlagosan mintegy 50 000 hagyatéki eljárást kezdeményeztek, amelyek esetében a hagyaték tárgyát képező termőföld-hányad értéke mindössze néhány ezer forint volt,

vagyis az állami szerveket terhelő eljárásokkal kapcsolatos költségek sokszorosan meghaladták a hagyaték értékét.

Ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai rendszerint már a hagyatéki eljárást évtizedekkel megelőzően meghaltak, az örökösöknek az ingatlanokról általában tudomásuk sincs, tulajdonjogukra szinte egyetlen esetben sem tartanak igényt és legtöbbször használni sem akarják ezeket. Az örökösök felkutatása rendkívül nehézkes, nagy terhet ró a hivatalokra, és mivel a fellelt örökösök általában visszautasítják az ingatlanokat, azok a hosszadalmas hagyatéki eljárás eredményeként végső soron az állam tulajdonába kerülnek.

Mi minősül csekély értékú ingatlannak?

A Foktftv. új 28/A. §-a ás 28/B. §-a szerint, ha a hagyatéki eljárás tárgya kizárólag egy vagy több, földnek minősülő olyan belföldi ingatlan vagy annak tulajdoni illetősége, amelyek esetében
a) az adó és értékbizonyítvány szerinti érték ingatlanonként (tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az 1.000.000,- Ft-ot,
b) az ingatlan földrészletének területe ingatlanonként (tulajdoni illetőség esetén a földrészlet területének a tulajdoni hányadra eső arányos része tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az 5 000 négyzetmétert, és
c) az ingatlan vagy a tulajdoni illetőség ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt,
a közjegyző a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) alapján a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, melyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét a hirdetmény kézbesítésétől számított egy éven belül írásban jelentse be.

Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A közjegyző a hirdetmény megküldésével az államot is tájékoztatja a hagyatéki eljárásról, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek. Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, a hagyatéki eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

Amennyiben az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén átadja az államnak.

A hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek. Az államot, mint szállományost az örökös jogállása illeti meg, a tulajdonszerzés az ingatlant terhelő, illetve az ingatlanra vonatkozó és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat nem érinti. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az állam a tulajdonszerzést követő 60 napon belül elvégezteti az ingatlan értékbecslését.

A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően az állam tulajdonjogának bejegyzésétől számított 5 éves elévülési határidőn belül az állammal szemben pert indíthatnak a következő örökösként érdekelt személyek

• az örökös,
• a dologi hagyományos,
• a halál esetére megajándékozott,
• a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagyonkezelője.

Ha az örökösként érdekelt személy tulajdonjogának megállapítása a per során eredményes volt, de nem kívánja a hagyaték természetben történő kiadását, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége, az örökös az értékbecslés alapján meghatározott összegű kártalanításra jogosult (Hetv. 104/A-104/B. §).