A szünidőben végzett munka társadalombiztosítási szempontból

Számos lehetőség áll rendelkezésre a diákmunka módjának megválasztásához. Lehet dolgozni

• munkaviszonyban,
• megbízási jogviszonyban,
• egyszerűsített foglalkoztatás vagy
• alkalmi munka keretében, illetve
• diákszövetkezet tagjaként.

Azt azonban, hogy a konkrét esetben melyik foglalkoztatási forma alkalmazandó, illetve melyik szerződéstípus a megfelelő, a konkrét eset körülményei határozzák meg, nem pedig a puszta szimpátia egy-egy szerződéstípussal kapcsolatban.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás=biztosítási jogviszony és szolgálati idő is

A nyári szünetben már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is dolgozhat munkaviszonyban, munkaszerződés megkötésével. A szerződést általában határozott időre kötik meg a felek, az időtartam rövidségére tekintettel próbaidő kikötése nélkül, gyakran részmunkaidővel. Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra a felnőttekre vonatkozó munkajogi szabályoktól eltérő rendelkezések is alkalmazandóak, többek között több pihenőidőt kell a számukra biztosítani. [Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 114. §.] Erre való tekintettel a szünidőben végzett munkára számított, időarányos szabadság mértékének meghatározásakor a húsz munkanap alapszabadság időarányos része mellett a fiatal munkavállalókat megillető, évi öt munkanap pótszabadság időarányos részét is figyelembe kell venni.

Társadalombiztosítási szempontból fontos tudni, hogy a munkaviszonyban végzett tevékenység biztosítási kötelezettséggel jár, a munkaviszonyban álló diák munkavállaló biztosított lesz, azaz szolgálati időt is szerez erre az időtartamra, és természetesen a nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetet is. Amennyiben részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, és a munkabér összege nem éri el a minimálbér összegét, a nyugellátásnál az arányos szolgálati idő számításának szabályai is alkalmazandóak lesznek.

Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység=nem mindig biztosítási jogviszony, ezért nem mindig szolgálati idő

Meghatározott esetben, a konkrét tevékenység feltételei alapján sor kerülhet megbízási szerződéssel történő munkavégzésre is. A szerződés típusának (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) megválasztása a diákok által végzett munka esetében is a felnőttek esetében alkalmazandó szempontokkal azonos kritériumok szerint történik.
Társadalombiztosítási oldalról nézve, a megbízási szerződéssel végzett tevékenység munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonynak minősül, és nem minden esetben keletkeztet biztosítási jogviszonyt, így szolgálati időt sem.
A megbízásos jogviszony ugyanis csak akkor lesz biztosítási jogviszony, így szolgálati idő is, ha a megbízási díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. [Lásd: 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontját.] Ez a határösszeg 2024-ben a 266 800 forintos minimálbérre tekintettel havi 80 040 forint, napi 2668 forint.
Amennyiben a megbízási díj ennél az összegnél kevesebb, azaz a jogviszony nem lesz biztosítási jogviszony, de természetesen társadalombiztosítási járulékot (18,5 százalék) sem kell fizetni ez után a jövedelem után.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megbízási szerződésnél

Egészségügyi szolgáltatásra (társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető orvosi ellátás, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz ellátásra) való jogosultság a tanulói, hallgatói jogviszony alapján is megilleti a diákot, ezért nem okoz problémát számára az, ha kis összegű megbízási díj esetén nem keletkezik biztosítási jogviszony, és így ebből a jogviszonyból eredően egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság sem.

Iskolaszövetkezet keretében végzett tevékenység=nem biztosítási jogviszony, ezért nem szolgálati idő

A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet (diákszövetkezet) keretében végzett munka, amelynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a megrendelő részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál. A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére a Munka Törvénykönyve meghatározott rendelkezéseit, különösen a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait is, például

• a hosszabb munkaközi szünetet,
• a hosszabb napi pihenőidőt,
• a túlóra és
• az éjszakai munka tilalmát.

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Társadalombiztosítási helyzet az iskolaszövetkezeti tagság esetén

Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem. [Lásd: 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja.]
Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulékfizetés (18,5 százalék), és emiatt nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.
Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidőben végzett diákmunkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iskolaszövetkezeti tagságnál

Egészségügyi szolgáltatásra (társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető orvosi ellátás, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz ellátás) nem az iskolaszövetkezeti tagság, hanem a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult az iskolaszövetkezet tagja.