A falusi CSOK dilemmái

A támogatás valójában a Magyar Falu program része, megakadályozni a falvak elnéptelenedését, a pusztuló lakóingatlanok megmentésével, támogatást adva azok megmentéséhez, tehát felújításához, egy oda költöző család igényeiknek megfelelő kialakításához. Maga a falu program egy komplex program a munkahelyteremtés és meglévő infrastruktúra fenntartása és bővítése érdekében. Kiemelt szerepe van a közlekedésnek, az oktatásnak, a bölcsődei és óvodai férőhelyek biztosításának. Ha ez komplexen megvalósul, akkor ez a megoldás segítséget nyújthat a valóban „kispénzű” jövedelmű családoknak, akiknek a városi, vármegye székhelyi ingatlan és lakás árak miatt erre nincs lehetőségük.

Az ilyen családok lakásmegoldásához nyújthat segítséget a 109/2019. (V. 13.) Korm. rendelet a Magyar Falu Program megvalósulása érdekében a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő módosításával, a tanyán, birtokközponton vagy preferált kistelepüléseken található használt ingatlan vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, valamint a meglévő ingatlan korszerűsítésére, bővítésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás.

A jogszabályi szabályozásból is látható a „Falusi CSOK” fogalom egy úgynevezett ragadványnév ugyanis a használt lakások vásárlásához kapcsolódó kormányrendelet módosításról, pontosabban kiegészítéséről van szó.

Ebben sincs szó általánosan a „falu” meghatározásáról, hanem a módosított rendelet a preferált kistelepülésekre vonatkozó különös szabályokat tartalmazza.

A preferált kistelepülés megfogalmazásból is látható, Magyarország nem minden falusi, aprófalvas településén lehet a támogatást igénybe venni. A támogatással ténylegesen érintett települések listájának felsorolását a 669/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, amely ugyanakkor 2. számú melléklete a jelenleg hatályos 17/2016. (II. 10.) Korm. rendeletnek is. A lista 2630 db, 5 ezer fő alatti lakosságszámú  települést tartalmaz, ha ezt nézzük lefedi az ország falusi településeit is.

A vonatkozó kormányrendelet 19/A. § (4) bekezdése szerint a preferált kistelepülésen ezen alcím szerinti családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem használt lakás vásárlására abban az esetben nyújtható be, ha az igénylő ugyanazon kérelemben a lakás
a) korszerűsítésére,
b) bővítésére vagy
c) korszerűsítésére és bővítésére
is igényli a családi otthonteremtési kedvezményt.

Mire lehet kérelmet benyújtani?

Az ilyen irányú falusi CSOK iránti kérelmet – a Magyar Államkincstárral szerződést kötő – hitelintézethez lehet benyújtani, legkésőbb 2024. december 31-ig.

Valójában mire is lehet benyújtani kérelmet:
19/B. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény a következő korszerűsítési munkálatokhoz igényelhető
a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) központi fűtés kialakítása vagy cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
d) az épület szigetelése, ideértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászáró energiatakarékos nyílászáróra való cseréje,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) kémény építése, korszerűsítése,
h) belső tér felújítása, ideértve a belső burkolat cseréjét, a galériaépítést, a belső elektromos-, vízhálózat cseréjét, a fürdőhelyiség-felújítást, a WC-felújítást; a konyhafelújítást,
i) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található melléképület felújítása vagy kerítés építése, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 30%-áig, valamint
j) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés költségeinek legfeljebb 20%-áig.

Ezen támogatási lehetőség célja a gyermeket nevelő és a gyermeket vállaló családok saját tulajdonú otthonhoz jutásának – tanya, birtokközpont vagy preferált kistelepülés területén használt lakás vagy ház vásárlásának, bővítésének, korszerűsítésének – az elősegítése érdekében az állam lakáscélú állami támogatásokat nyújt. A támogatás felhasználható:

• használt lakás vásárlására és bővítésére, illetve korszerűsítésére vagy
• meglévő lakás bővítésére, illetve korszerűsítésére.

Kétségtelen, a támogatás célja a tartós, végső saját tulajdonú lakás megszerzését elősegítse az alacsony jövedelmű családoknak is, akik szívesen költöznének vidékre, falura is az amúgy is túlzsúfolttá váló városokból, ahol eddig a legtöbb esetben magas összegű lakásbérleti díj megfizetése mellett találtak időleges lakásmegoldási lehetőséget, időszakonként váltva akár évenkénti költözésekkel is.
A lehetőség a vidéki életre tehát kedvezményekkel mindenkinek elérhető, akik megfelelnek a kormányrendeletekben adott feltételeknek. Ez azt is jelenti, hogy ez is a családtámogatások esetében több mint harminc féle támogatás körébe tartozik, elméletileg, viszont ezt nem minden ember tudja igénybe venni.

A támogatás igénybevételének korábbi problémái

Korábban már ismertté vált a lakás-felújítási támogatásokat sem mindenki tudta igénye venni, hiába volt 25 éven aluli gyermeke.

Ha a támogatást igénylő, megváltozott munkaképességű vagy már öregségi nyugdíjas volt, a támogatást nem vehette igénybe, mivel aktív társadalombiztosítási jogviszonnyal már nem rendelkezett.

A jogszabály nem vette figyelembe, ha az igénylő későn házasodott, ez által negyven éves kora körül született gyermeke, vagy második-harmadik házasságból, kapcsolatból született kiskorú gyermeke. Az eredmény ismert, ezen támogatási forma december 31 ével megszűnt, tehát a jogosulti kör sem bővülhetett.

A „Falusi CSOK-ra” jelenlegi kormányzati döntés alapján 2024. december 31-ig van lehetőség, viszont jelenleg azon megváltozott munkaképességű személyek, akik, kiskorú gyermeket egyedül nevelnek, és nincs foglalkoztatási tehát munkalehetőségűk, ezáltal nincs az úgynevezett Tbj, tehát a 2019. évi CXXII. tv. 6. §-ban megfogalmazott egészségbiztosítási jogviszonyuk a támogatásra nem lehetnek jogosultak.

Kétségtelen, hogy a 25 éven aluli gyermeket nevelő öregségi nyugdíjasokat a hivatkozott Tbj. 6. § hc) alpontjában nevezteti, de a megváltozott munkaképességű személy, ha nem tud munkát végezni jelenleg nincs nevesítve, tehát a „falusi CSOK-ra” jelenleg nem jogosult.

Jogosultsági feltételek

A „falusi CSOK jogosultsági feltételei a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján a következőek:
Legalább 2 éve folyamatosan

• Magyarországon biztosított (ideértve azt is, ha nyugdíjasként – a közfoglalkoztatási jogviszony kivételével – kiegészítő tevékenységet folytat), vagy
• magyar vagy külföldi felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul,

és a kérelem benyújtásának időpontjában és nem közfoglalkoztatott.

Az aktívkorú, de megváltozott munkaképességű igénylők problémája

Tehát azon aktívkorú, tehát 65 év alatti, egészségkárosodott megváltozott munkaképességű személy, aki még részmunkaidőben sem képes valamilyen keresőtevékenységet folytatni, és gyermekét egyedül neveli, akkor hiába a kedvező „falusi CSOK” lehetősége, erre jelenleg nem lesz jogosult. Értelemszerűen kedvező helyzetben van az a beteg ember, aki családban él, és házastársa/élettársa megfelel a jogszabályi előírásoknak.

Idézzük fel jelenleg ki is lehet megváltozott munkaképességű (korábbi nevén rokkantsági nyugdíjas):
A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

• a rehabilitációs ellátás, vagy
• a rokkantsági ellátásban részesülő személyek.

A komplex minősítési rendszer szabályairól a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett sor kerül a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára is.

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, ezen belül

• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),
• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória), rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 51– 60% között van, (B2)
• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és az egészségi állapota 31–50% között van (C2 kategória),
• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1–30% között van és orvos szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
• egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1–30% között van (Ekategória).

A leírtakból látható tehát beteg emberekről van szó, akik egészségi állapotuktól függően vagy tudnak még akár részmunkaidőben munkát vállalni vagy nem. Az előbb bemutatott hatályos jogi szabályokból láthatjuk, ha nem tudnak munkát vállalni, tehát nincs aktív egészségbiztosítási jogviszonyuk, akkor nincs családtámogatási támogatásra való jogosultságuk sem. Ez azt jelenti, aki ténylegesen is beteg és ez által még az egyszerűsített munkavállalásban is akadályozott az a „falusi CSOK-ra” nem jogosult, mivel nem rendelkezik munkavállalói egészségbiztosítási jogviszonnyal, azaz legalább négy órás foglalkoztatási vagy vállalkozási jogviszonnyal.

A vonatkozó kormányrendeletet egyértelmű feltételként határozza meg a hivatkozott hatályos Tbj. 6. §-ban foglalt foglalkoztatási jogviszonyok, mint biztosítási jogviszonyok fennálltát.

Az egészségkárosodott megváltozott munkaképességű személy is, amennyiben nem dolgozik valójában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, tehát érvényes taj számmal, viszont annak járulékfedezete nem a beteg ember befizetéséből, hanem a Nemzeti Szolidaritási Alapból folyósított hozzájárulással biztosított.

A jogszabályban meghatározott biztosítási jogviszony kétpólusú, egyrészt a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és foglalkoztatáspolitikai hozzájárulásból, illetve a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adóból. Ez jelenleg egy garanciális feltétel, amely által, amennyiben a támogatás felvétele jogtalanul történne, annak visszafizetése – elméletileg –  meg is történjen.

A beteg, egészségkárosodott ember, aki a munkavégzésben korlátozva van, az jelenleg korlátozva van a támogatás igénybevételében.

Élethelyzetéből egyértelműen adódik, hogy városi településen a rehabilitációs ellátásából vagy rokkantsági ellátásából és ezekből történő megtakarításaiból ingatlant nem tud vásárolni. Ehhez a legnagyobb esélye vidéken adott, ahova szívesen is mennének, de nem jogosultak a támogatásra.

Tekintettel arra, hogy az esetlegesen vidékre költöző megváltozott munkaképességű személy esetleges munkavégzési lehetőségei jelenleg is erősen korlátozottak, a jelenleg társadalmi egyeztetésen szereplő kormányrendelet módosítás szerint a „falusi CSOK- ra” jogosultak lehetnének, munkaviszony, azaz az említett kétpólusú biztosítási jogviszony nélkül is. Hangsúlyozom ez jelenleg tervezet, mivel ehhez tényleges kormányzati szándék is párosul, nagy a valószínűsége, hogy a vonatkozó jogszabály kedvező módosítása egy úgynevezett „saláta jogszabály” keretében az év folyamán megvalósulhat.

Az aktív korú gyermeket nevelő emberek erre nagyon számítanak, mivel úgy ítélik meg életkörülményeik egy vidéki lehetőséggel kedvezően változnának. Ha már betegek, legalább a háztáji gazdálkodásban zöldségtermesztéssel vagy állattartással, úgy ítélik meg, havi ellátásukat kiegészíthetnék.