Gazdaságátadás: ki lehet átadó és ki átvevő?

A félreértések elkerülése miatt fontos leírni, hogy a gazdaságátvevőnek mindenképpen egyetlen személynek kell lennie.

Gazdaságátadó lehet

az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki legalább 10 éve (a 10 év meglétét nem egyvégtében vizsgálják majd, hanem összesen, a pályafutása alatt) saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. Akkor is teljesülnek a földhasználatra vonatkozó feltételek, ha a földeket az átadó közeli hozzátartozója vagy a tulajdonában lévő cég használja (a cégben legalább 25%-os tulajdoni részesedés az elvárás).

Gazdaságátvevő lehet

az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, a 60. életévét (a támogatás az uniós szabályok miatt csak azoknak az átvevőknek járhat majd, akik az 50 évet még nem töltötték be; a 60 éves korhatár 2026. végéig hatályos) el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki

• a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
• a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
   

A fentiek alapján átvevő nem csak az átadó gyermeke, hanem a testvére is lehet. A gazdaságátadónak a törvényi rendelkezések folytán vállalnia kell, hogy az átadási szerződés teljesülését követően nem folytat FELIR-azonosító köteles tevékenységet majd. Az átvevőt pedig a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tekintetében hasznosítási kötelezettség terheli értelemszerűen. A gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjában lép a gazdaságátadó helyébe. Kötelessége, hogy 8 napon belül tájékoztassa e szerződésekben maradó feleket, ha elmulasztja, a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a gazdaságátadás tényét.

Négy szerződéstípus vegyítve

A gazdaságátadás részben földforgalmi ügylet, de nyilván a kötelmi jog általános és különös szabályaira is tekintettel kell lenni. A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés), a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés), tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés). 
A gazdaságátadási szerződésben tehát a felek szabadon dönthetnek arról, hogy az adásvételi, a tartási, az életjáradéki, vagy éppen az ajándékozási szerződéstípusok mely elemeit vegyítik egymással.
Utóbbi három viszont csak közeli hozzátartozók között jöhet szóba egyáltalán. A felek döntési szabadsága e téren nagy, az életviszonyok függvényében, mindenesetre a gazdaságátadási szerződés lehet ingyenes vagy visszterhes. Arra azonban ügyelni kell, hogy a földforgalmi előírások miatt termőföldtulajdon ingyenes átadása – értelemszerűen leggyakrabban ajándékozási szerződéssel – csak közeli hozzátartozók között lehetséges. Ez utóbbi esetben sem illeték, sem SZJA-fizetési kötelezettség keletkezik. Ajándékozási szerződés esetén – konkrétan gazdaságátadás tekintetében – abban az esetben lehetséges a visszakövetelése az ajándéknak, ha a szerződésbe foglalt konkrét feltétel nem következett utólag be. A gazdaságátadásról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá.

Januártól mindent egyszerre!

Idén év elején az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény változott, de új végrehajtási rendeletet is alkotott hozzá a kormány. A törvényi szabályozás változása mögött az a felismerés áll, miszerint fontos, hogy minden vagyonelem egyszerre szálljon át. Ez támogatási és finanszírozási célú jogviszonyok, továbbá a munkáltatói jogok továbbvitele miatt kardinális kérdés. Ha a gazdaságátadási szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására tartalmaz előírást, akkor a gazdaság egésze átszállásának időpontja a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja lesz. 
Amennyiben a gazdaságátadási szerződés nem tartalmaz ingatlan tulajdonjoga átruházására vonatkozó előírást, akkor a gazdaság egésze átszállásának időpontja a felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári nap, amely nem lehet korábbi, mint a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása. A gazdaságátadási szerződés aláírását követően a szerződés érvényesen létrejön, azonban a hatályba lépéshez szükséges egyrészt a földügyi igazgatási hatáskörben eljáró fővárosi, vármegyei kormányhivatal jóváhagyása, másrészt, ha a szerződés ingatlan tulajdonjogát is érinti az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatása is.

Tartalomhoz a forma

Az idén január közepén hatályba lépő végrehajtási rendelet – 480/2024. (XII.31.) Korm. rendelet – meghatározza a gazdaságátadási szerződés taxatív tartalmi elemeit, a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárás részleteit, de az ezt követő eljárási szabályokat is. 
Részletezve: a szerződésben fel kell tüntetni a termőterületeket (helyrajzi számmal, művelési ággal, AK értékkel, térmérték feltüntetésével). Emellett szükséges feltüntetni a szerződéskötéskori forgalmi értékét (még akkor is, ha ingyenes a szerződés), illetve az esetleges földhasználati vagy többlethasználati jogviszonyt. Már-már életbevágó, hogy ami szerepel a szerződésben, az átszáll, ami nem, az pedig marad az átadónál. Szerepeltetni kell még a tenyészállatokat egyedenként, azonosító számuk feltüntetésével, egyéb állat esetében fajonként az összlétszám megadásával, de a gépjárműveket, a mezőgazdasági erőgépeket, a munkagépeket és a gazdaság működtetését szolgáló egyéb ingó dolgokat is. Szerepeltetni kell az esetleges hitelező vagy egyéb jogosult megnevezését, a szerződés keltezését, a jogviszony tárgyát, a kötelezettségvállalás szerződéskötéskori összegét, a fennálló kötelezettségeket, valamint, ha rendelkezésre áll, a szerződés számának, futamidejének vagy lejárati dátumának feltüntetését. Ugyanez vonatkozik a hatósági engedélyekre (az engedélyt megadó határozat számával!), ha van, a megítélt támogatásokra, pályázatokra (megítélt összeg, a megvalósítás és az elszámolás időszaka), banki hitelekre (a bank nyilatkozatával – a bank megvizsgálja, hogy az átvevő hitelképes-e, valamint, hogy milyen feltételekkel szállhat át a hitel az átvevőre). 
A gazdaságátadási szerződést a megkötését követő hatvan napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a vármegyei kormányhivatalhoz, a határozatot a kormányhivatal annak beérkezésétől számított 60 napon belül hozza meg. A szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani postán vagy elektronikusan. A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A szigorú hiánypótlási tilalmat a gazdaságátadás során nem kell alkalmazni, így a szerződést jóváhagyó vármegyei kormányhivatal hiánypótlásra hívhatja fel a szerződést kötő feleket.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari KKV Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)