Kútfúrás szabályai 2024: utolsó határidők

A kútfúrás liberalizációját már 2013 óta szorgalmazta a mezőgazdasági lobbi, majdnem tör-vény is lett belőle, igaz, akkor még 50 méter volt a meghatározott fúrásmélységi határ. 2016-ban aztán a vízgazdálkodási törvény módosításával lehetővé tették, hogy 2018. december 31-ig bírság fizetése nélkül be lehessen jelenteni a legtöbb illegális kutat. A kormány azonban akaratlanul is gátat szabott a határidő eredményes teljesítésének azzal, hogy egy 2017-ben benyújtott törvénytervezet szerint 80 méteres mélységig sem bejelentésre, sem engedélyezte-tésre nem lett volna szükség. Az országgyűlés által elfogadott törvénymódosítást végül az alkotmánybíróság megsemmisítette 2018. augusztus végén. Az „eredeti”, 2018-as határidőt tolták ki előbb 2020, majd végül 2023 végéig.
Végül a 2024-től hatályba lépő könnyítések a kútfúró ágazat miatt történtek. Nagy István miniszter 2023. év elején példaként említette, hogy akár 400 ezer forintot is elkérnek egy kút kamerás átvizsgálásáért, de egy kútfúrói igazolás ára is lehet már 75–100 ezer forint.

Kutakról és vízkészletvédelemről általában január 1-től

A kutak olyan vízilétesítmények, amelyek építéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez bizonyos esetekben vízjogi engedély szükséges. Sajtóban megjelent becslések szerint csak az Alföldön 50–100 000 közötti darabszámban vannak illegális, engedély nélküli fúrt kutak, a legtöbb a Homokhátságon. 1964-ig gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetett magántelken háztartási célú kutat létesíteni, de 1992-ig is például minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kellett kiadni. 1992-től azonban bizonyos vízmennyiség felhasználása esetén már a jegyző engedélyét kellett kérni a háztartási célú kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez. Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény pedig általános jelleggel vezette be a vízjogi engedély fogalmát.
A vízjogi engedélyezés kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket nem sért.
A kút megszüntetésére megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kútra az ingatlan tulajdonosának a használatbavételi vagy a fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha nyilatkozik a kút használaton kívüliségéről.

A kutakkal kapcsolatban január elsejétől több fogalmi elem vált lényegessé.

Az egyik a talp-mélység, amely a kútnak a talajszinttől (a talajvíz mindig az első/felső vízzáró réteg felett helyezkedik el) mért mélysége. A másik kulcsfontosságú fogalmi elem a vízkészletvédelmi országtérkép, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével – tudományos és monitoringmódszerekkel – 2023. szeptember elején készült el, majd ezt követően a Hivatalos Értesítőben és az interneten is megjelent.

A térkép meghatározza, hol találhatóak az országban vízkészletvédelem szempontjából kockázatmentes és kockázatos területek. Az online verzióban helyrajzi szám (illetve utca és házszám) felhasználásával lehet keresni. Hozzávetőlegesen hazánk területének 12%-a tartozik kockázatos területek közé, vagyis, ahol védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok vannak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legalább vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési ciklusonként, vagy rendkívüli környezeti körülmények fennállása esetén a dokumentációt köteles felülvizsgálni.

Háztartási vízigényt biztositó kutak

A háztartási vízigényt biztosító kutak fogalmát a 2023. június végén elfogadott vízgazdálko-dási törvény módosítása vezette be, és idén január elsejétől vált hatályossá.

Ezek szerint a háztartási vízigény nem pusztán az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat, hanem célja természetes személyek ivóvízellátásának, vagy személyes és háztartásvezetéssel összefüggő vízszükségletének biztosítása.

A vízgazdálkodási törvény hozzáteszi mindehhez, hogy a vízigény biztosítása a kút létesítési helye szerinti ingatlan tulajdoni viszonyaitól és az ingatlan fekvésétől független. Ha a kutunkból kinyert vizet ivásra, főzésre, fürdésre, összefoglalóan személyi szükséglet kielégítésére szeretnénk használni, a területileg illetékes vízközmű társasággal továbbra is fizikai, kémiai, mikrobiológiai és bakteriológiai vizsgálatokat vagyunk kötelesek végeztetni akkreditált vizsgálólaboratóriumban.

Amikor nem szükséges adminisztráció

A 2023. december 31. előtt létesített fúrt kutak 50 métert meg nem haladó talpmélység esetén „automatikusan” jogszerűnek minősülnek, vagyis sem bejelentési kötelezettség, sem vízjogi engedély kérése nem kapcsolódik hozzájuk (mindegy, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen találhatóak-e). A január elsejét követően kialakított, 50 méter talpmélységet el nem érő kutak közül csak azokat nem szükséges bejelenteni, amelyek kockázatmentes területen találhatóak a fent említett térkép alapján.

Amikor szükséges adminisztráció

A 2024. január elsejétől hatályba lépő új szabá-lyok értelmében, amennyiben a háztartási vízigényt biztosító kút korábban létesült és 50 métert meghaladó talpmélységgel rendelkezik, függetlenül attól, hogy milyen területen (kockázatos vagy kockázatmentes), használatához vízjogi engedélyt kell érni. A 2024-től létesített kutak esetén, ha 50 métert meghaladja a talpmélység, vízjogi engedélyt kell kérni, függetlenül attól, hogy milyen területen (kockázatos vagy kockázatmentes) található. Amennyiben azonban az 50 méteres talpmélységet nem haladja meg, de kockázatos területen található, előzetes bejelentésköteles.

Idén január elsejét megelőzően a helyi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe azok a kutak tartoztak, amelyek magánszemélyek nem gazdasági célú vízigényét elégítették ki.

2024-től a háztartási vízigényt biztosító kutak engedélyezése, illetve előzetes bejelentése esetén már a katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell fordulni majd 50 méter talpmélységnél mélyebb kutak esetén, afelett pedig nem szükséges az engedélyeztetés.

Mezőgazdasági célt biztositó kutak

A vízgazdálkodásól szóló törvénybe 2020-ban vezették be a mezőgazdasági öntözési célú kút fogalmát, olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények vonatkozásában, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítják. Ugyanakkor a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet ettől részben eltérően – mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezve – tágabb módon szabályoz, hiszen a nevezett kategória a halgazdasági, illetve az állatitatási célú vízhasználatot is tartalmazza.

Amikor nem szükséges adminisztráció

A 2023. december 31. előtt létesített kutak, ha az 50 méter talpmélységet nem érik el, akkor szintén automatikusan jogszerűnek minősülnek, attól függetlenül, hogy kockázatos területen vannak-e vagy sem. Érdekesség, hogy az 50 méteres talpmélységi határ meghatározása – azon túl, hogy hazánkban átlagosan 50 méter a talajvízbázis mélységi határa – a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatnak tudható be. E szerint a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedély és mennyiségi korlátozás nélkül 80 méteres mélységig már aggályosnak tekinthető.

Amikor szükséges az adminisztráció

A 2023. december 31-ig létesített mezőgazda-sági kutak közül azok, amelyek 50 méteres talpmélységet nem haladnak meg, külön eljárás nélkül is jogszerűnek minősülnek attól függetlenül, hogy kockázatos vagy nem kockázatos területen találhatóak-e. 50 métert meghaladó talpmélység esetén azonban attól függetlenül, hogy mikor létesültek ezek a kutak, illetve attól függetlenül, hogy kockázatos területen találhatóak-e vagy sem, mindig engedélykötelesek. Ebben az esetben a Nemzeti Földügyi Központ Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztályához kell fordulni az engedélyért. Akkor is e szervezeti egység jár el, ha a mezőgazdasági kút 2024. január elsejét követően lett létesítve, de az 50 méteres talpmélységet nem éri el. Ha kockázatmentes területen található, elegendő az előzetes bejelentés és egy vízmérő beszerelése, ha viszont kockázatos területen található, már engedélyt kell kérni.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Mezőgazdasági KKV Tanácsadó februári számában olvashatják)