Új szabály május 1-étől a termőföld vételárának vizsgálatakor

Jogkövető szerkesztőség Dátum Legutoljára frissítve: 2023.05.02

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 1142 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Egy 2022. év végén elfogadott törvénymódosítás új módszert vezet be a termőföld adásvételi szerződések kamarai vizsgálatának szempontrendszerében az ellenérték vizsgálatakor. A módosítással 2023. május 1-je után a föld vételárának vizsgálatakor az eddigi ún. hozamszámítás módszerét felváltja a helyben szokásos átlagos forgalmi értékkel való összehasonlítás módszere.

Ezt a Földforgalmi tv. 24. § (h) pont (ha) alpontjának most hatályba lépő módosítása úgy fogalmazza meg, hogy „a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben.”
Ehhez az szükséges, hogy a szerződő felek megismerjék a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket, ezért ez az adat a Kamara honlapján egy tényeken alapuló, nyilvános és bárki számára elérhető adatbázisból megismerhető lesz május 1-jétől.

 
 

Fenti előírás azonban nem jelenti azt, hogy a közzétett értékektől ne lehetne eltérni, ugyanis a törvény 24. §-a kiegészül az (5) bekezdéssel, ami úgy rendelkezik, hogy „a (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.”
Ezek szerint tehát a Kamara honlapján közzétett, 2022-ben kialakult helyben szokásos - hektárra, illetve aranykoronára vetített - átlagos forgalmi értékektől el lehet térni, azonban a 10%-ot meghaladó mértékű eltérés indokát a szerződésben fel kell tüntetni, illetve felszólítás esetén azt igazolni is kell a hatóság felé.
Szükséges kihangsúlyoznunk, hogy ezen indokok csak és kizárólag a földnek olyan előnyös tulajdonságai lehetnek, amik a föld művelhetősége, mezőgazdasági célú hasznosítása szempontjából jelentősek, mint például a föld kedvező alakja, fekvése, elhelyezkedése, megközelíthetősége, kedvező domborzati és lejtésviszonyai, vízjárási rendezettsége, jó kultúrállapota, öntözhetősége. Egyéb, a mezőgazdasági célú hasznosítás körén kívül eső indokokkal nem támasztható alá az eltérés.
Tehát május 1-je után az adásvételi szerződések okiratba foglalásakor

fontos odafigyelni arra, hogy ha a kialkudott vételár 10%-ot meghaladó mértékben eltér a Kamara honlapján közzétett, ott megismerhető helyben szokásos átlagos forgalmi értéktől, akkor annak indokáról nyilatkozni kell már magában a szerződésben.

(Nemzeti Agrérgazdasági Kamara)

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Termőföld bérbeadása napelempark létesítése céljából

A napelempark létesítéséhez számos jogi és adójogi természetű kérdés kapcsolódhat. Az egyik leggyakrabban felmerülő felvetés, hogy ha a magánszemély bérbe kívánja adni a termőföldjét egy vállalkozásnak említett célból, ez a bérbeadás milyen adókötelezettséget keletkeztet, azaz: lehet-e alkalmazni a termőföld bérbeadásra vonatkozó kedvező szabályt?

Gazdaságátadás: ki lehet átadó és ki átvevő?

A gazdaságátadás a magyar jogban egyedülálló módon lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasághoz kapcsolódó összes elem egyetlen, a gazdaságot átadni és az azt átvenni kívánó fél között létrejövő szerződésben, a gazdaságátadási szerződésben, megvalósulhasson. A szerződés mind a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.

A Gazdálkodási Napló szerepe az agrártámogatások igazolásában

A nitrát- és növényvédelmi adatszolgáltatás, az agrártámogatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése, valamint az egyes támogatási jogcímek dokumentációs követelményeinek teljesítése során a Gazdálkodási Naplónak kiemelt szerepe van. A Gazdálkodási Napló 2026 című 30 oldalas kiadványunk ezeket a szabályokat tekinti át, és bemutatja a kiemelt ellenőrzési szempontokat.