Mezőgazdasági kompenzációs felár
Olvasási idő: 4 perc
Egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. Őstermelői tevékenységet kíván folytatni, ahol kompenzációs felárra szeretne igényt tartani, s a mezőgazdasághoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem kívánja visszaigényelni, s ezáltal a fordított adózás alá eső vetőmagok áfáját is megfizeti a szállító részére. Hogyan jár el helyesen az egyéni vállalkozó ebben az esetben?
Választhatja-e az őstermelői tevékenységre a kompenzációs feláras különleges jogállást, amennyiben igen, akkor állíthat-e ki a szállító a felszámított áfát tartalmazó számlát az egyébként fordított áfás tételekről?
Ha csak fordított áfás számlát állíthat ki az eladó, akkor az egyéni vállalkozónak hogyan kell megfizetnie a jogosultság hiánya miatt a számlán fel nem számolt áfa összegét?
Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy egy egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásától elkülönítve magánszemélyként végezhet őstermelői tevékenységet azzal, hogy az őstermelői tevékenység körébe tartozó tevékenységek egyikét sem végezheti egyéni vállalkozóként.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 197. § (1) bekezdés a) és b) pontjai határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülésekor az adóalany az Áfa tv. tekintetében mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül.
Az Áfa tv. 197. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany jogállására, aki (amely)
a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
ilyen minőségében az Áfa tv. XIV. fejezetének rendelkezései alkalmazandók (mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany), feltéve, hogy nem élt jogállása megváltoztatásának jogával.
A mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany e tevékenysége után különös adózási mód szerint, kompenzációs rendszerben adózik, ha az Áfa tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelel, vagyis különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és különleges jogállását nem változtatta meg, vagyis a kompenzációs rendszer alkalmazásáról nem mondott le.
A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyleteinél áfafizetésre nem kötelezett, és ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult. (Áfa tv. 199. § (1) bekezdés a) és b) pontja)
Fontos, hogy a magánszemély adóalanyisága valamennyi gazdasági tevékenységére kiterjed. Így például az egyéni vállalkozóként és őstermelőként is gazdasági tevékenységet végző magánszemély az Áfa tv. alkalmazásában egy adóalanynak számít.
Amennyiben az adóalany kompenzációs feláras rendszerbe nem tartozó egyéb – akár mezőgazdasági, akár más jellegű – tevékenységet végez, akkor a tevékenységét főszabály szerint 27 százalékos áfa terheli.
A kompenzációs feláras rendszer, illetve az általános áfaszabályok egymás mellett is alkalmazhatók, ugyanis előfordulhat olyan eset, amikor a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany egyúttal végez kompenzációs feláras rendszerbe tartozó tevékenységet, illetve egyéb tevékenységet.
Ha a különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra nem jogosító ügyleteire nem választott alanyi adómentességet, az ilyen termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint kell az adófizetési kötelezettségét teljesítenie, függetlenül attól, hogy a NAV-hoz benyújtott bejelentő-, változásbejelentő lapon a kompenzációs rendszer alkalmazása mellett az általános szabályok szerinti adózását jelölte-e.
Ha tehát az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó kompenzációs felár alkalmazásával őstermelői tevékenységet is kíván folytatni, úgy az őstermelői tevékenység bejelentésekor a kompenzációs rendszer alkalmazása mellett az általános szabályok szerinti adózást is szükséges jelölnie.
Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja értelmében – figyelemmel az ugyanezen szakasz (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott személyi feltételekre, valamint a (8) bekezdésben foglaltakra – az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében.
A fordított adózás személyi feltételeit az Áfa tv. 142. § (3) bekezdése határozza meg. E § szerint a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
- mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
- egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
Az Áfa tv. 142. § (8) bekezdése szerint az (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.
A fordított adózás nem alkalmazható tehát a különös jogállású, kompenzációs felárra jogosult adóalany mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy a fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha a beszerző olyan adóalany, akitől áfa fizetése követelhető. Ha az adózó a mezőgazdasági tevékenysége tekintetében különleges jogállású (kompenzációs felárra jogosult), ebben a minőségében eljárva tőle áfafizetés nem követelhető.
Ha a fordított adózás személyi feltételei a vetőmagok beszerzésénél nem állnak fenn, az értékesítőnek egyenes adózással, áfa felszámításával kell kiállítania a számlát. A vevő különleges jogállásáról célszerű előre tájékoztatni a szállítókat, megelőzve ezzel a hibás bizonylatolást.
