Méztermelő EPR díja
Olvasási idő: 4 perc
Az érintett őstermelő (körforgásos) hordóban értékesíti az általa termelt mézet. Kell-e bevallást készíteni? Továbbá: az a méhész őstermelő, aki csak hordóban értékesít felvásárlónak mézet, köteles-e regisztrálni a MOHO és az OKIR kapu oldalán, és szükséges-e 0 bevallást készíteni? Ebben az évben mézet nem értékesített.
Felvetődhet még, hogy amennyiben vásárolt az őstermelő mézes üveget (OMME), de csak a család számára, helyben töltés mellett, ebben esetben a mézesüveg felhasználást be kell-e vallani, kell-e EPR díjat fizetni vagy elegendő csak a vásárolt üvegekről nyilvántartást vezetni?
Az őstermelőknek is kell regisztrálniuk kell(ett) a MOHU felületén.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR-rendelet) hatálya alá tartoznak a csomagolási kormányrendelet szerinti csomagolások, így a kérdésében említett üveg (és a címke, tető) is.
A kormányrendelet szerint akkor keletkezik csomagolás, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut, ebből eredően főszabályként az EPR-kötelezettség a „becsomagolónál” keletkezik. Ugyanakkor, az üvegnek többféle felhasználása lehetséges, így előfordulhat, hogy a gyártója „az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószerből létrehozott csomagolásnak” minősíti azt, és megfizeti rá az EPR-rendelet 11. § szerint az EPR-díjat. Ha ebben az esetben is így történt, és ez kiderül az üvegek beszerzési számláiból, akkor az őstermelőt ezekkel összefüggésben nem terheli az EPR-díjfizetési kötelezettség.
Ha a gyártó nem tekinti ilyen csomagolószernek az üveget, és nem fizette meg rá az EPR-díjat (illetve ez nem derül ki a számlákból), akkor belföldre történő értékesítés esetén az őstermelő lesz az EPR-kötelezett az üveget illetően. Ugyancsak az őstermelőt terheli a díjfizetési kötelezettség, ha az üveget külföldről szerzi be.
Az EPR-rendelet értelmezésében, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a saját célú felhasználás is [16. § (2) bekezdés b) pont] – ideértve a termék gazdasági tevékenységből való kivonását és személyes használatát is.
Ahogyan arról az előzőekben már esett szó, a kormányrendelet szerint akkor keletkezik csomagolás, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut, ebből eredően főszabályként az EPR-kötelezettség a „becsomagolónál” keletkezik. A hordók elvileg többször is eredeti rendeltetésüknek megfelelően felhasználhatóak.
Az újrahasználható csomagolószerek kérdésköre
Az EPR-rendelet 22/C. § -a alapján nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.
Az EPR-rendeletben hivatkozott – csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012 – kormányrendeletben (Csomagolásról szóló rendelet) meghatározott újrahasználható csomagolás fogalma szerint: „Az újrahasználható csomagolás olyan csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újrafelhasználják.”
Az újrahasználható csomagolószerek esetében csak az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatalakor kell a díjat megfizetni.
A fentebb említett listán számos gyártó, forgalmazó sokféle hordóként megjelölt terméke szerepel – kérdés, hogy ezek valamelyikének megfelelő terméket használja-e a kérdésben említett őstermelő is.
Amennyiben igen, úgy csak az első megtöltésükkor keletkezik díjfizetési kötelezettség (elvileg az őstermelőt terheli), de itt is igaz, hogy sokféle céllal kerülhet sor a hordók beszerzésére, így ez esetben is előfordulhat, hogy a gyártója „az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószerből létrehozott csomagolásnak” minősíti azt, és megfizeti rá az EPR-rendelet 11. § szerint az EPR-díjat.
Ennek a termék beszerzési számláiból ki kell derülnie, és ha így történt, akkor az őstermelőt ezekkel összefüggésben nem terheli az EPR-díjfizetési kötelezettség.
Ha a gyártó nem tekinti ilyen csomagolószernek a hordót, és nem fizette meg rá az EPR-díjat (illetve ez nem derül ki a számlákból), akkor belföldre történő értékesítés esetén az őstermelő lesz az EPR-kötelezett ezekkel kapcsolatban. Ugyanez a helyzet, ha külföldről szerezte be a hordókat.
Tekintettel azonban arra, hogy a hordókba nem történt csomagolás – nem értékesített mézet a termelő –, ezzel kapcsolatban egyelőre díjfizetési kötelezettsége sem keletkezik.
