Az őstermelő átalányadózása

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2022.12.14

Olvasási idő: 7 perc


Ez a tartalom 723 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A 2022-es évközi adóváltozások a vállalkozások jelentős részét érintették, főleg a KATA szerinti jogviszonyt illetően. Elmondhatjuk, hogy elindult egy sajátos „vándorlás” az átalányadózás irányába, ami abból a szempontból érthető, hogy a KATA adónem helyett belépő adózási mód jelenleg kétségkívül a legkedvezőbb, elsősorban az egyéni vállalkozók szempontjából.

Az átalányadózás mint adónem nem bír az újdonság erejével, ez az adónem már korábban is létezett, de viszonylag kevesen alkalmazták. Az átalányadózás esetében is létezett felső határ, hasonlóan a KATA-hoz, amely korábban némileg magasabb összegű volt, azaz 15 millió forintba kellett az adózónak beleférnie. Az átalányadózást is „utolérte az adónemek reformja”, így jelenleg a 2022-es adóévben is megemelkedett, és vélhetően a 2023-as adóévben is emelkedni fog, amit összegszerüen befolyásol majd a következő minimálbéremelés. 
Az átalányadózást illetően viszont elmondhatjuk, hogy az őstermelői jogviszony már jelentősen beelőzött, azaz már 2021-től jelentett az őstermelőknek és a családi gazdaságoknak könnyítést. Ráadásul az őstermelők alkalmazhatják a legkedvezőbb költségelszámolást, a 90%-os költséghányad alkalmazását. 

Főállású átalányadózó őstermelő

Az adókötelezettség tekintetében a minimálbér az irányadó, amely mint ismeretes, a 2022-es adóévben 200 000 forint. Ez azt jelenti, hogy az átalányadózó őstermelő mentesül az őstermelésből származó bevétele tekintetében az adókötelezettség alól, amennyiben az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét (2.400.000 : 2 = 1.200.000 forintot), az Szja törvény 23. §-ához igazodóan.  Ha a bevétel ez alatt az összeg alatt van, akkor az őstermelőnek bevallást sem kell benyújtania. Ha viszont a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, akkor a mezőgazdasági őstermelőnek a teljes bevételét kell figyelembe vennie, és ennek alapján kell az adókötelezettségét megállapítania. Szja tekintetében, esetünkben, ha a bevétel 1 millió forint, akkor nincs adókötelezettség és nincs bevallás sem. Az Szja törvény 1. számú mellékletében (adómentes bevételek) a 4.26. pont értelmében „az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része”. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az átalányadózó őstermelő esetén a bevétel/árbevétel 10%-a a jövedelem, amely ezáltal adómentességet tartalmaz.

Nagyon fontos, hogy a bevétel nem egyenlő a jövedelemmel. A bevétel 12 millió forint, a jövedelem pedig a 10%, azaz 1,2 millió forint, amely adómentes lesz. Tehát az átalányadózó őstermelő esetén az adómentesség éves szinten 12.000.000 Ft bevételig/árbevételig terjed.Tb járulék tekintetében irányadó 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény (Tbj.), ahol a 41.§ a következőképpen rendelkezik.
41. § (1) A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ez annyit jelent, hogy a minimálbér 92%-a 184 000 forint lesz, amelynek a 18,5%-át, azaz 34.040 forintot kell fizetni minden hónap 12-éig, valamint be is kell vallani az 58-as bevalláson.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség esetén irányadó a 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról 7. §, a hivatkozott törvényhely alapján.
7. § (2)  Az (1) bekezdéstől eltérően az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
(3) A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett
a)  az éves minimálbér felét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
b)  az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
(3a)  Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor a (3) bekezdés alapján tárgyévre megállapított adóalapot csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapja.
(4) Amennyiben az adóalapot az (1) és (2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja
a) az (1) bekezdés szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része,
b) a (2) bekezdés szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része.

Ez úgy értelmezhető, hogy az átalányadózó őstermelő esetén a bevétel/árbevétel 10%-a a jövedelem, amely ezáltal adómentessé vált. Az adómentes bevételi értékhatárnál átalányadózó őstermelő esetén adómentes, 12.000.000 Ft bevétel/árbevétel összegig. Ez annyit jelent, hogy 12.000.000 Ft bevétel alatt teljesen adómentes az átalányadózó őstermelő bevétele, tehát sem szja-t, sem pedig szochót nem kell fizetnie. A felettes rész (ha lenne) pedig a fennmaradó 12.000.000 Ft bevétel/árbevétel különbözet 10%-a után is csak 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni 2022. január 1-től. Tehát a szocho-fizetési kötelezettség leköveti az szja-fizetési kötelezettséget.

Kiegészítő tevékenység

2021-től az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5.§ 14. és 18. pont előírásai tekintetében kell eljárni, mely a következőket rögzíti: 
Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.
Ha a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a korábbi évekhez hasonlóan, a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként mint önálló tevékenység fog ezen árbevételünk része adózni. 10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai az irányadóak.
A törvény hatálybalépésekor kimondta, hogy a termelési tényezők hasznosítása és értékesítése kiegészítő tevékenységnek minősül, így az ezen tevékenységekből származó bevétel nem haladhatja meg a teljes őstermelői bevétel 25 százalékát.

A PM állásfoglalása szerint: amennyiben az őstermelő az átalányadózás szabályai szerint kíván adózni, akkor több esetben egy-egy nagyobb értékű gép értékesítése könnyen eredményezheti a kedvezményes adózási értékhatárok túllépését. Ennek elkerülése érdekében a törvény 2022. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapján a termelési tényezők hasznosítása és értékesítése már nem minősül kiegészítő tevékenységnek. Ez azt is jelenti, hogy az ezen tevékenységekből származó bevétel nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek sem.

A törvény módosítása egy átmeneti szabályt is tartalmaz a 2021. év vonatkozásában. Ez alapján a termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt 2021. évben – a gazdálkodó döntésének megfelelően – nem kell beleszámítani a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételbe. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó a termelési tényezők értékesítéséből és hasznosításából származó bevételt nem tekinti kiegészítő tevékenységből származónak, úgy az nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek sem, azt az őstermelőkre vonatkozó bevételi értékhatárok számítása során nem kell figyelembe venni. Ebből az következik, hogy a tárgyi eszközök eladásából származó bevételre az ingó- és ingatlanértékesítés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyi eszközök beszerzési ára ugyanakkor az őstermelői bevétellel szemben a költségek között elszámolható. A beszerzési árnak a költségek között még el nem számolt része az értékesítéskor elszámolható.
Amennyiben ingatlan értékesítésére kerülne sor, akkor pedig alkalmazható az idő múlására tekintettel a jövedelem csökkentése, ami azt jelenti, hogy amennyiben olyan ingatlant ad el az őstermelő, amelyet 5 évnél régebben szerzett, akkor az eladási árból már nem kell jövedelmet számolni (mentes az adó alól).