Őstermelő ingó értékesítése
Olvasási idő: 3 perc
Magánszemély őstermelői tevékenységet végez, áfakörös, az áfában az általános szabályok szerint jár el. Értékesíteni szeretne egy gépet, amit több mint tíz éve vásárolt, de nincs meg a vásárlásról szóló bizonylata. Hogyan kell eljárnia az szja és az áfa szabályai szerint?
Ilyen esetben az értékesítésről áfát is tartalmazó számlát kell kibocsátania az őstermelőnek.
Ha az eladásról kötöttek írásbeli szerződést és ebben (vagy szóban) bruttó árban állapodtak meg, akkor az áfa alapját és az adót a bruttó összegből (amely az adót is tartalmazza) kell kiszámítani, míg úgynevezett „nettó szerződés” esetében az eladási árra kell a 27 százalékos adót felszámítani.
(Ez abban az esetben is így lenne, ha az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységeire az őstermelő az alanyi adómentességet választotta volna. Az általános forgalmi adózás rendszerében ugyanis nem járhat el alanyi adómentesként az adóalany – ideértve az őstermelőt is –, és ebből következően adófizetési kötelezettség terheli például akkor, ha a vállalkozásban (őstermelői tevékenységében) tárgyi eszközként használt terméket értékesít.)
A termelési tényezők, vagyis a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök eladásából származó bevétel nem része a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételeinek. Ezért a jövedelmet az értékesített vagyontárgy jellegétől függően, a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre, vagy az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.
Ha az eladott gépet több mint egy évtizede szerezte be az őstermelő, akkor annak bekerülési értékét feltehetőleg már elszámolta az őstermelői tevékenységével szemben, vagy átalányadózóként vélelmezett az elszámolása. E körülmények beszerzési számla hiányában is kideríthetőek a tárgyi eszközök nyilvántartásából.
A „25 százalékos szabály” nem alkalmazható jelen esetben,
mivel az eszköz bekerülési értékéből csak az a rész vehető figyelembe, amelyet őstermelői minőségében értékcsökkenési leírásként még nem számolt el (vagy nem minősül elszámoltnak az átalányadózó esetében), és nyilvántartás, számla hiányában pontosan e tény nem vizsgálható. Kétszeres költségelszámolást pedig nem enged az adótörvény.
Fontos szabály azonban, hogy 2023. július 15-tól az előzőek szerinti ingó értékesítésekor a bevétel az igazolt költségeken túl csökkenthető az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet az őstermelő a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtási határidejéig megszerez. Amennyiben az újonnan beszerzett ingó vagyontárgy beruházási költsége meghaladja az átruházásból származó bevételt, akkor a fennmaradó összeg az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályok (Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezet) szerint számolható el.
Például: az őstermelő 2024-ben értékesít egy traktort 15 millió forint + áfa összegért, a tárgyi eszköz nyilvántartás szerint még el nem számolt értékcsökkenés 1 millió forint. Ez azt jelenti, hogy az adó alapja 14 millió forint. Viszont az őstermelő 2024-ban vásárol egy új traktort 25 millió forint + áfa összegért. A 25 millió forintból 14 millió forintot figyelembe vehet az eladott traktorból eredő jövedelme számításakor, így az adóalapja 0 forint lesz. Az új traktor után (25 - 14 = ) 11 millió forintot elszámolhat értékcsökkenési leírásként az őstermelői tevékenységével szemben.
Fentiekkel összefüggésben, az őstermelőnek a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy kell vezetnie, hogy abból meg lehessen állapítani, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.
