Előnyös-e őstermelőknek a kata alkalmazása?
Olvasási idő: 7 perc
A mezőgazdaság költségigényes és ebből következően sérülékeny, sokféle és jellemzően nem befolyásolható körülménynek kitett, magas költségaránnyal dolgozó ágazat. Érthető, hogy a gazdálkodók vállalkozásaik adózását megpróbálják optimalizálni a társasági adó vagy kisvállalati adó, esetleg kisadózók tételes adója közötti választással. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a családi mezőgazdasági társaságnak előnyös lehet-e kisadózók tételes adózását, vagyis a „katát” választaniuk a társasági adó, illetve a kisvállalati adó (kiva) ellenében.
Kisadózó vállalkozók tételes adója
A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) alanya lehet
- egyéni vállalkozó,
- az egyéni cég,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.
A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) egy adózási mód, melynek lényege, hogy a vállalkozó havi rendszerességgel fizet egy meghatározott, több adóteher együttesét is magában foglaló összeget az állami költségvetésbe.
Azaz a – jelen esetben családi mezőgazdasági társaság – kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő tagja után megfizetett, havi 50 ezer forint tételes adó összegével a cég „letudta” az alábbi közterhek megállapításának, bevallásának és befizetésének kötelezettségét:
- társasági adó;
- a személyi jövedelemadó és járulékok; ű
- a szociális hozzájárulási adó és
- szakképzési hozzájárulás.
Ha a társaság kisadózó tagja kiegészítő tevékenységűnek minősül, például legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani), vagy a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül (például nyugdíjas), akkor havi 25 ezer forint az utána fizetendő tételes adó.
Ezzel – az éves szinten 600 ezer, illetve 300 ezer forint – adóval megelégszik az állami költségvetés, ha a vállalkozás általános forgalmi adó nélkül számított bevétele nem lépi túl a 12 millió forintot. (Amúgy ez az értékhatára az általános forgalmi adózásban választható alanyi adómentességnek is.)
Lényeges, hogy az értékhatár számítása időarányosan történik: a 12 millió forintos összeghatár egy évre vonatkozik, vagyis, ha a társaság – például – 2021. október 1-től lett az adó alanya, úgy három hónapra arányosan jutó (12/12x3=) 3 millió forintig érvényes az, hogy „csak” a tételes adót kell megfizetni.
2021. január 1-től a jogalkotó szigorú, 40 százalékos mértékű adóterhet hozó szabályokat vezetett be, amelyek azokat a kisadózókat érintik, akik akár belföldi, akár külföldi kapcsolt vállalkozásaiknak számláznak, illetve más vállalkozástól az év folyamán 3 millió forintot meghaladó bevételre tesznek szert. Ez esetben is mind a belföldi, mint a külföldi partnerekkel bonyolított ügyleteket vizsgálni kell. Ezt a 40 százalékot – amely nem tévesztendő össze a továbbra is érvényes, az éves szinten 12 millió forintot meghaladó bevétel esetében fizetendő adóval –, a kisadózó belföldi kapcsolt vállalkozása, vevője, megrendelője fizeti. Külföldi partner esetében viszont a kisadózót terheli az adó.
Azaz
- kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel esetén, ha
-- az belföldi – már az első forinttól –, a számlát befogadót a számla összegére vetítve 40 százalékos adó terheli;
- ha külföldi, a bevétel 71,42 százaléka után a kisadózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.
-- 3 millió forint feletti bevétel esetén
-- belföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel után a számlát befogadó fizeti a 40 százalékos adót;
-- külföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel felett a bevétel 71,42 százaléka után a kisadózónak kell megfizetnie a 40 százalékos adót.
Fentiek kapcsán nem bír jelentőséggel az, hogy fő vagy mellékállású a kisadózó, a „40 százalékos szabály” egyaránt vonatkozik rá.
A törvény – szűk körben – rögzít kivételeket, mely esetekben nem kell a különadót megfizetni – ilyen eset például, ha a kisadózó vevője, megrendelője költségvetési szerv. Ez alapján például a polgármesteri hivatal mint költségvetési szerv által a kisadózó vállalkozásnak kifizetett 3 millió forintot meghaladó összegű díjazás után a polgármesteri hivatalnak nem kell 40 százalékos mértékű adót fizetni. Ugyanakkor az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság nem minősül költségvetési szervnek, így nem mentesül a 40 százalékos mértékű adó alól, ha a törvényi értékhatárt meghaladó összegű kifizetést teljesít egy katás vállalkozásnak.
Továbbá az adott bevételt nem terhelheti kétszeresen a 40 százalékos adó. Egy példával megvilágítva ezt: ha a kisadózó vállalkozó 2021-ben az év minden hónapjára megfizeti a havi tételes adót, az összes bevétele az adóévben 17 millió forint. Ebből 15 millió forintot egy belföldi társaságtól szerez 2021 márciusában, 2 millió forintot pedig egy másik vállalkozástól 2021 decemberében. Egyik vevő sem kapcsolt vállalkozása a kisadózónak.
A 15 millió forint bevétel esetén – az Art. alapján kifizetőnek minősülő – vevőnek a 3 millió forintot meghaladó bevételrész, vagyis 12 millió forint után keletkezik adófizetési kötelezettsége.
A másik vevőnek a 2 millió forint után nem merül fel 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége, mivel az összeg kevesebb, mint 3 millió forint és a felek nem állnak egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. A teljes éves bevételből (17 millió forint) le kell vonni 12 millió forintot, hiszen azután a kifizető már fizetett 40 százalékos mértékű adót.
Azaz a fennmaradó bevétel 5 millió forint (17 millió forint – 12 millió forint), amely nem haladja meg a 12 millió forintos bevételi értékhatárt, így a katás vállalkozónak nem keletkezik 40 százalékos mértékű adókötelezettsége.
Tegyük fel, hogy éves szinten egy partnertől 15 millió forintos bevétel lesz.
Fontos szabály továbbá az is, hogy 2021. január 1-től már csak egy vállalkozásban lehet ugyanaz a személy kisadózó. Például, ha 2020-ban valaki egyéni vállalkozóként és egy betéti társaság kültagjaként is kisadózó volt, 2021-ben, ha kültagként marad kisadózó, akkor egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint lehet – például – átalányadózó.
Családi mezőgazdasági társaság: kata vagy társasági adó?
Visszatérve a családi mezőgazdasági társaságokra, tegyük fel, hogy az adott társaságnak (egy betéti társaság) nincsenek kapcsolt vállalkozásai, és ügyfélkörében nincs olyan adóalany, akitől az adóév folyamán összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételre tenne szert.
A mezőgazdasági tevékenység meglehetősen költségigényes, így induljunk ki abból, hogy a – társasági adózásban – az adóalappal szemben érvényesíthető költségek a bevétel 70 százalékát teszik ki. A társaság éves – áfa nélkül számított – bevétele 12 millió forint, illetve 15 millió forint. (Az áthárított áfa nem része a bevételnek a Katv. szerint sem.) A társaságnak négy, főállású, személyesen közreműködő tagja van. Havi bruttó tagi jövedelmük 200 ezer forint/fő.
Adóalap, adóteher | 12 millió forint bevétel | 15 millió forint bevétel | |||
Társasági adó hatálya alatt | KATA hatálya alatt | Társasági adó hatálya alatt | KATA hatálya alatt | ||
Adóalap (Tao., 40%-os adó) | 3.600 | - | 4.500 | 3.000 | |
Társasági adó (9%) | 324 | - | 405 | - | |
40%-os adó | - | - | - | 1.200 | |
Tételes adó 50 EFt/fő/hó | - | 1.800 | - | 1.800 | |
Társaságot terhelő bérjárulékok (15,5+1,5%) | 1.836 | - | 1.836 | - | |
Összes adó és járulék | 2.160 | 1.800 | 2.241 | 3.000 | |
Nettó jövedelem/fő/hó | 143 | 200 | 143 | 200 | |
Az adóhatóság által igazolt éves jövedelem/fő | 2.400 | 1.808 | 2.400 | 2.250 |
A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alapja a tagi jövedelem (legalább a garantált bér) 112,5%-a.
Fentiekből látható, hogy viszonylag magas költségarány – ami elviekben a társasági adózás mellett szólna –, a kata előnyös lehet a társaság számára, ha a 40 százalékos adónak egyik formájával sem kell számolniuk. Ez legfeljebb 12 millió forint éves bevételt jelent. E felett már a társasági adózás javára billen a mérleg.
Természetesen minden vállalkozás tulajdonosainak a saját cégük tény- és tervezett adataival és körülményeinek figyelembevételével kell számításokat végeznie ahhoz, hogy az adózási mód választásáról érdemi döntést hozhassanak.
Fenti példánk végkövetkeztetéseit az is jelentősen befolyásolja, hogy a társaságnak hány tagja van. Például, ha két-három főfoglalkozású tagról van szó, az már 12 milliót túl nem lépő bevétel esetén is a társasági adózás felé billenti a mérleg nyelvét, míg négynél több tulajdonossal számolva, a kata előnyösebb lehet még a különadó belépése mellett is.
Előre tervezve azt is fontos tudniuk a vállalkozóknak, hogy 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15 százalékra mérséklődik, míg a szakképzési hozzájárulás megszűnik.
Ez azt jelenti, hogy a társasági adózó vállalkozások közterhei jövőre 2 százalékponttal csökkennek.
A kisadózó vállalkozások jövedelemigazolása is lényeges kérdés – gondoljunk akár csak egy személyi kölcsön felvételére –, mivel esetükben a bevétel 60 százaléka minősül a társaság „jövedelmének”, a tagok számával osztva kell kiszámítani az egy főre eső jövedelmet.
Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy nem a társasági szerződésben meghatározott tulajdoni hányadban osztódik a társaságból eredő jövedelem, hanem egyenlő részben: ha két tag van, akkor a jövedelmet felezni kell, ha három, akkor harmadolni, és így tovább.
Hozzá kell tennünk, hogy csak a kisadózóként bejelentett tag esetében működik így a számítás. Ha van olyan tagja a cégnek, aki esetleg nem kata alany – például egy, a társasággal munkaviszonyban álló kültag –, esetében a munkaviszonyból származó jövedelme szerepel a jövedelemigazolásban.
A családi mezőgazdasági társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat az Szja. tv. szerint (is) társas vállalkozásnak minősül, ha tehát a családi mezőgazdasági társaság tagja
- munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy
- személyesen részt vesz a társas vállalkozás tevékenységében, vagy
- ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet, és e tevékenységéért díjazást kap,
akkor a munkabére vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.
Ha pedig a társas vállalkozás a számviteli szabályok szerint osztalékot állapít meg és fizet a tagjainak, akkor az osztalék után a tagnak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési felső határig.
A kisadózó tulajdonosok esetében viszont az osztalék – és így annak terhei – nem értelmezhetőek, így esetükben a tételes adóval – esetleg a társaságot terhelő 40 százalékos adóval – rendezettek a kötelezettségek.
(A tételes adóval teljesített közteher – többek között – az osztalék utáni, valamint a kisadózó, személyesen közreműködő tag esetén, a béren kívüli juttatások utáni adó.)
Viszont, ha a kisadózó vállalkozás a kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetést teljesít, akkor a magánszemélynek osztalékból származó jövedelme keletkezik.
Családi mezőgazdasági társaság vagy „csak” társaság?
Különösen a mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára érdekes, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén juttatott jövedelem, legfeljebb 50 millió forintig (Szja tv. 1. számú mellékelte 4.37. pont).
A támogatásként, termőföld vásárlásához adott összeg adómentességének feltétele, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja a magánszemély. A társas vállalkozás által a tagjainak az előzőek szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot.
Amennyiben a társas vállalkozás által a tagjának, tagjainak juttatott – fentiek szerinti – adómentes összegek az említett értékhatárt meghaladják, a meghaladó részt – több juttatásban részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában – a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett olyan egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terhel.
Az adómentességi szabály a társas vállalkozások tagjaira általában vonatkozik, attól függetlenül, hogy az adott társaság milyen adózási módot választott, vagy családi mezőgazdasági társaság minősítéssel rendelkezik-e vagy sem.
Ugyanakkor, a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagjai számára – ugyanúgy, mint az őstermelők családi gazdaságainak – a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőséget biztosít a törvény.
Ennek megfelelően, a földelővásárlásra jogosultak, illetve az előhaszonbérletre jogosultak sorendjében az első helyen a családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja áll.
A földhasználat pedig valamely érvényes jogcímen olyan családi mezőgazdasági társaság javára is átengedhető, amelyben a földtulajdonos tag.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény lehetővé teszi, hogy a magánszemély a föld használatát a családi mezőgazdasági társaság részére engedje át, amennyiben abban tag, így az nem minősül a használat átengedésének, azaz a földszerző a hasznosítási kötelezettségének ekként is eleget tehet. Viszont – és ez a családi mezőgazdasági társaság minősítés megszerzése mellett szól –, ha az átengedés családi mezőgazdasági társaság részére történik, akkor arra abban az esetben is sor kerülhet, ha a tag nem rendelkezik legalább 25 százalékos tulajdonnal a társaságban.
Abban az esetben ugyanis, ha a mezőgazdasági termelőszervezet nem minősül családi mezőgazdasági társaságnak, akkor az ügylet csak akkor nem tekinthető a használat átengedésének, ha a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25 százalékban az érintett magánszemély vagy közeli hozzátartozója tulajdonában áll.