A parlagfűvel kapcsolatos közérdekű védekezés elrendelése

A földhasználó védekezési kötelezettsége, a közérdekű védekezés elrendelése

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles az egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik. A törvény 17. § (4) bekezdése külön kiemeli a földhasználónak azt a kötelezettségét, amely szerint köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Az Éltv. fogalommeghatározásokat tartalmazó mellékletének 30. pontja alapján földhasználónak minősül a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja, mindezek hiányában pedig a tulajdonos. Belterületi ingatlanok esetében általában az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezeti jog jogosultja minősül földhasználónak.
Az Éltv. 50. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a földhasználó a károsítók elleni általános védekezési kötelezettségét elmulasztja, a hatáskörrel rendelkező hatóság határidő tűzésével határozatban kötelezi a védekezés elvégzésére. Ha a kötelezett a védekezést elrendelő hatósági határozatban megjelölt határidőn belül sem tesz eleget a védekezéssel kapcsolatos kötelezettségének, a hatóság közérdekű védekezést rendel el. A parlagfű elleni védekezésre viszont – a parlagfű emberi egészséget veszélyeztető jellege miatt – a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak! Az Éltv. 50. § (4) bekezdése azt írja elő, hogy parlagfűvel szennyezett terület esetén a közérdekű védekezést a fertőzöttség megállapítását követően közvetlenül el kell rendelni, anélkül, hogy a hatóság ezt megelőzően kötelezné a földhasználót a védekezési kötelezettségének teljesítésére.

Hatásköri szabályok

Az Éltv. alapján a közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el. 

A parlagfűvel kapcsolatos eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervekről a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm. rendelet 25. §-a alapján a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzésével, illetve a közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatban élelmiszerlánc-felügyeleti szervként belterületen a jegyző jár el. A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján továbbá a parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén az eljárás külterületen a vármegyei kormányhivatal illetékes földhivatali osztálya, a b) pontja alapján belterületen a jegyző hatáskörébe tartozik. Ha viszont belterületi ingatlan esetében a települési önkormányzat nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a Vhr. szerint a kormányhivatal rendeli el a közérdekű védekezést.

A közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatos eljárás megindítása

A parlagfűvel szennyezett területek felderítésére akár hivatalból indított eljárás, akár bejelentés vagy – amennyiben a bejelentés a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatósághoz érkezett, vagy a hatóság észlelte a mulasztást – a hatóság megkeresése alapján is sor kerülhet. Amennyiben az eljárás bejelentés alapján indul, a bejelentés kivizsgálására a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) előírásait is alkalmazni kell. A Panasztörvény alapján bejelentéssel bárki, bármilyen formában fordulhat az eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, melynek másolatát át kell adni a bejelentő részére. Megjegyezzük, hogy a parlagfűvel kapcsolatos lakossági panaszbejelentések előterjesztésének megkönnyítése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Parlagfű Bejelentő Rendszert működtet. 
A Parlagfű Bejelentő Rendszeren megtett bejelentések automatikusan továbbításra kerülnek az intézkedésre hatáskörrel rendelkező illetékes szerv, azaz belterületen a jegyző felé.

A Panasztörvény alapján, ha a szerv, amelynél a bejelentést tették nem jogosult az ügyben eljárni, az ügyet a beérkezésétől számított nyolc napon belül – a parlagfűvel kapcsolatos bejelentést, figyelemmel a helyszíni ellenőrzés megtartásának öt napos határidejére, soron kívül – át kell tenni az eljárásra jogosult szervhez. Vagyis, ha a parlagfűvel kapcsolatos bejelentés nem belterületi (azaz zártkerti vagy külterületi) ingatlant érint a vármegyei kormányhivatal illetékes földhivatali osztályához kell továbbítani a bejelentést. Az áttétellel kapcsolatban fontos, hogy a bejelentő személyes adatai csak abban az esetben adhatóak át a hatáskörrel rendelkező szerv részére, ha a szerv ezek kezelésére törvény alapján jogosult, vagy a bejelentő az adatai továbbításához hozzájárult! Az áttételről a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. 

Míg a Panasztörvény alapján a bejelentést a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elintézni, a parlagfűvel kapcsolatos bejelentés alapján a helyszíni ellenőrzést – az Az Éltv. 32. § (4a) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – öt napon belül meg kell tartani. Ha a bejelentés alapján a parlagfűvel fertőzött ingatlan pontos helye nem állapítható meg, a bejelentő a bejelentés kiegészítésére, pontosítására hívható fel. A Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül továbbított bejelentések általában nem tartalmazzák a bejelentő adatait, így az esetleges pontosítás iránti megkeresés is a rendszer üzemeltetőjén keresztül kérhető.
Az eljárás eredményeként megtett intézkedésről vagy az intézkedés mellőzéséről a bejelentőt – Panasztörvény 5. § (2) bekezdésével összhangban – írásban kell tájékoztatni. Ha a hatóság a bejelentés alapján nem tesz intézkedéseket, a tájékoztatásban az intézkedés mellőzésének az indokaira is ki kell térni. A Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül tett bejelentések esetében az elintézéssel kapcsolatos tájékoztatást a rendszer üzemeltetője felé kell továbbítani.

A helyszíni ellenőrzés

A parlagfűvel fertőzött belterületi ingatlanok helyszíni ellenőrzésére tehát sor kerülhet hivatalból vagy bejelentés alapján, utóbbi esetben a bejelentés beérkezését követően legkésőbb öt napon belül. Az Éltv. lehetővé teszi a földhasználó helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos előzetes értesítésének mellőzését is. A helyszíni ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szemlére vonatkozó előírásai és a Vhr-ben foglaltak szerint kell lefolytatni. A Vhr. alapján, ha a jegyző megállapítja, hogy a földhasználó nem tett eleget a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos kötelezettségének, az ingatlant a helyrajzi szám alapján beazonosítja, és jegyzőkönyvet vesz fel vagy feljegyzést készít. 

A jegyző által elkészítendő jegyzőkönyvnek vagy feljegyzésnek a Vhr. 1. számú melléklete szerint a következőket kell tartalmaznia:
1. az Ákr. 78. §-a szerinti kötelező tartalmi elemeket,
2. az arra való utalást, hogy a helyszíni ellenőrzés az Éltv. 17. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzésére irányul,
3. a helyszíni ellenőrzést végző személy nevét és beosztását,
4. annak megjelölését, hogy a helyszíni ellenőrzésre bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból került-e sor,
5. annak megjelölését, hogy a helyszíni ellenőrzésre lezárt terület felnyitásával került-e sor,
6. a hatóság arra vonatkozó megállapítását, hogy az ellenőrzéssel érintett földterület használója az Éltv-ben foglalt kötelezettségének eleget tett-e, és hogy a földterület parlagfűvel fertőzött-e,
7. a parlagfű fenológiai állapotát, azaz 

• csíranövény
• száras-leveles, de még nem virágbimbós növény
• újrasarjadó növény
• virágbimbós állapot
• virágzó növény
• terméses növény
• érett termésű növény
• elszáradt kóró

8. a parlagfű növény hozzávetőleges átlagos magasságát (cm),
9. az ingatlanon esetlegesen fellelt más allergén gyomnövény faját,
10. a fertőzött terület helyrajzi számát,
11. az ellenőrzött terület jellemzőinek leírását, azaz
a)    nem mezőgazdasági (művelés alól kivett) terület /mezőgazdasági terület,
b)    ha mezőgazdasági terület: művelt/nem művelt (parlag),
c)    ha művelt mezőgazdasági terület: kultúrnövénnyel fedett/tarló/kaszált/egyéb,
12. annak megállapítását, hogy a közérdekű védekezés kultúrnövény károsodása nélkül elvégezhető-e,
13. a kultúrnövény faját,
14. az ingatlan parlagfűvel való felületi borítottságát (%),
15. a helyszíni ellenőrzésről készült képfelvétel azonosítóját, illetve a képfelvétel készítése helyének helyrajzi számát,
16. a jegyzőkönyv, vagy feljegyzés mellékleteinek megnevezését.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen megállapításra kerül a parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása, közérdekű védekezést kell elrendelni (Éltv. 50. § (4) bekezdés), a védekezés költségei megtérítésére kell kötelezni a mulasztó földhasználót (Éltv. 50. § (2) bekezdés) továbbá növényvédelmi bírságot kell kiszabni (Éltv. 60. § (1) bekezdés c) pont).

A közérdekű védekezés elrendelése

Ha a jegyző a helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy a belterületi ingatlanon virágbimbós, vagy annál fejlettebb állapotú parlagfűnövény található, az Éltv. 50. § (4) bekezdése szerint határozattal elrendeli a közérdekű védekezést. Megjegyezzük, hogy amennyiben az ingatlanon található ugyan parlagfű, de az még nincs legalább virágbimbós állapotban, nem rendelhető el a közérdekű védekezés. Ilyen esetben célszerű az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának figyelmét felhívni a fertőzöttség tényére, a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos kötelezettségeire és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeire. A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed.

Mivel a parlagfű kiemelten allergén növény, és az emberi egészségre fokozottan veszélyes, a közérdekű védekezésre vonatkozó határozatot a hatóság az Ákr. 84. § a) pontja alapján azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. Az Éltv. 50. § (5) bekezdése szerint a parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő döntés – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is közölhető, továbbá a határozatot közölni kell a Magyar Államkincstárral is. 

A jegyző közérdekű védekezést elrendelő határozata ellen a vármegyei kormányhivatalhoz nyújtható be fellebbezés. 

A jogorvoslati eljárás díját azonban nem az illetékekről szóló törvény, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet állapítja meg. A rendelet 4. §-a alapján az elsőfokú közigazgatási határozat elleni jogorvoslati eljárás díja 10.000,- Ft. A jogorvoslati eljárás díját a másodfokon eljáró hatósághoz, vagyis a kormányhivatalhoz kell befizetni. A jogorvoslati díj befizetését igazoló bizonylatot a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell. Ha az ügyfél a jogorvoslati eljárás díját az első fokon eljáró hatóság számlájára fizette be, az elsőfokú hatóság köteles a befizetett díjat a jogorvoslati kérelem, illetve az ügy összes iratainak a felterjesztésével egyidejűleg a másodfokon eljáró hatósághoz átutalni.
Az Éltv. 60. § (1) bekezdésének c) pontja alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A bírság kiszabására a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, ezért a bírság kiszabása céljából a jegyzőnek a közérdekű védekezés elrendelését követően meg kell keresnie a hatáskörrel rendelkező illetékes vármegyei kormányhivatalt. A növényvédelmi bírság összegét – amely belterületi ingatlanok esetében 15.000,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig terjedhet – az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet szerint a parlagfűvel fertőzött terület méretére figyelemmel kell megállapítani. Amennyiben a földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a kiszabásra kerülő növényvédelmi bírság az irányadó bírságtétel összegének másfélszerese.

A közérdekű védekezés végrehajtása

A közérdekű védekezéssel kapcsolatban a Vhr. rögzíti, hogy a hatóság tárgyév május 31. napjáig annak elvégzésével gazdálkodó szervezetet bízhat meg, ennek hiányában egyedi vállalkozási szerződés köthető a feladat elvégzésére. A közérdekű védekezés végrehajtása során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó a feladat végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 
Ha a parlagfűvel fertőzött ingatlanon kultúrnövény is található, és a parlagfű elleni közérdekű védekezést a kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, akkor a védekezés csak abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A földhasználó részére nem jár kártalanítás a védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért (Éltv. 50. § (7) bekezdés).

A közérdekű védekezés költségének viselése

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának fedezetét a költségvetési törvényben az Agrárminisztérium meghatározott előirányzatából kell biztosítani. A közérdekű védekezés költségeként a növény- és talajvédelmi hatóságnál, illetve a jegyzőnél felmerült vállalkozói díj számolható el (Vhr. 2. § (3) bekezdés). A Vhr. 7. § (1) bekezdése alapján a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek előlegezését a jegyző a védekezést elrendelő határozat meghozatala után igényelheti a növény- és talajvédelmi hatóságtól. A hatóság a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségeket a hozzá érkezett igény szerint a jegyző részére az igénylés beérkezését követő nyolc napon belül előlegezi meg az előirányzat terhére.

A védekezéssel kapcsolatban felmerült vállalkozó díjat vagy – ha a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően eleget tett a védekezési kötelezettségének – az okafogyottá vált kiszállással felmerült költséget a földhasználó viseli. 

A jegyző végzésben kötelezi a földhasználót a közérdekű védekezés költségeinek megfizetésére. Közös tulajdonban álló ingatlan esetén egy végzésben, de tulajdonostársanként külön, a tulajdoni hányad arányában kell meghatározni a fizetendő költséget. A jegyző közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket megállapító végzése ellen szintén a vármegyei kormányhivatalhoz nyújtható be fellebbezés, melynek díja – a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 4. § (5) bekezdése alapján – 5.000,- Ft.
A közérdekű védekezés végrehajtásának költsége adók módjára behajtható tartozásnak minősül. A földhasználó által befizetett vagy az adóhatóság által behajtott és a jegyző részére továbbított összeget a jegyző a beérkezéstől számított nyolc napon belül – a vármegyei kormányhivatal útján –téríti vissza az előirányzatba.