Termőföld bérbeadása napelempark létesítése céljából

dr. Záhonyi Mariann Szilvia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.07.14

Olvasási idő: 3 perc


A napelempark létesítéséhez számos jogi és adójogi természetű kérdés kapcsolódhat. Az egyik leggyakrabban felmerülő felvetés, hogy ha a magánszemély bérbe kívánja adni a termőföldjét egy vállalkozásnak említett célból, ez a bérbeadás milyen adókötelezettséget keletkeztet, azaz: lehet-e alkalmazni a termőföld bérbeadásra vonatkozó kedvező szabályt?

Demó

A válasz egyértelműen az, hogy termőföld napelem park létesítése céljából nem adható bérbe, azaz a tevékenység megkezdése előtt szükséges a más célú hasznosításra irányuló engedélyezési eljárás (vagy egyes esetekben bejelentés) alapján történő művelési ág váltás.

A művelési ág váltásra pedig csak akkor kerülhet sor, ha a beruházás megvalósult és rendelkezésre áll a más célú hasznosítást engedélyező határozatban megjelölt hasznosítási céllal összhangban álló olyan végleges hatósági engedély, amely annak jogosultját a megvalósult létesítmény használatbavételére, üzemeltetésére, vagy az engedélyezett tevékenység végzésére jogosítja.

A fentiek alapján a napelem park üzemeltetésére bérbeadott föld bérleti díja nem a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó speciális szabályok (a termőföld bérbeadásból származó jövedelem egésze külön adózó jövedelem, amit csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel), hanem a bérbeadási tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítani.
Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alkalmazásában a termőföldnek nem minősülő föld bérbeadásából származó bevétel adókötelezettségét, mint önálló tevékenységből származó jövedelem kell meghatározni és az erre vonatkozó rendelkezések alapján szükséges az adókötelezettséget teljesíteni.
Ez alapján az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a jövedelmüket az alábbi két módszer valamelyikének az alkalmazásával állapíthatják meg:

  • tételes költségelszámolás esetén az önálló tevékenység adott évi bevételének mértékéig, az ezen tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt, az Szja törvény 3. számú melléklete szerinti elismert költségek vonhatók le az önálló tevékenység bevételéből;
  • 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén az önálló tevékenység bevételének 90 százaléka minősül jövedelemnek.

Ebben az esetben, a megállapított jövedelmet a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli.

Továbbá abban az esetben, amennyiben a földterület bérbeadása egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, úgy az abból származó bevétel egyéni vállalkozói bevételnek minősül. Az adókötelezettségre, költségelszámolásra a választott egyéni vállalkozói adózási szabályok (vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadózás) vonatkoznak.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó kérdés-válaszok


Örökölt termőföld utáni adózás

2020-ban örökölt termőföld 2023-ban eladásra került. A hagyatéki végzésben szereplő szerzési érték és az eladási ár ismert. Eladásig termőképesség javítást célzó munkálatokra került sor (zöldtrágyázás, trágyázás, vízelvezetés). Számítható-e az adó a 75%-os költséghányad figyelembevételével?

Földhasználatra fizetett összeg adó terhe

A gazdálkodó a lejárt földhasználati szerződés ellenére továbbra is műveli a termőföldet. A tulajdonosnak szerződés nélküli használatra a piaci viszonyoknak megfelelő összeget fizet. Milyen adóvonzata van a szerződés nélküli földhasználati díjnak?

Kapcsolódó videók


Az őstermelőkre vonatkozó új adózási szabályok

Szakmai napunk előadásában dr. Orbán Ildikó (főosztályvezető, NAV) közreműködésével bő egyórás online előadás keretében ismertettük közérthetően, lényeges pontokra fókuszálva a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szja-, járulék- és áfaszabályokat. Tudjon meg mindent az átalányadózás feltételeiről, a 25 százalékos szabályról és az esetleges áfakötelezettségekről!

Őstermelők adózási praktikái 2024-ben – Kérdések és válaszok

Kikre vonatkoznak a darabszámok a sertéstartás kapcsán az új agrárminiszteri rendelet szerint? Őstermelő betöltötte a nyugdíjas korhatárt, de nyugdíjra nem jogosult – miként számoljuk a tb-t? Biztosított-e a 16 évesnél idősebb őstermelő, aki középiskolában tanul – a többi mellett ezekre a kérdésekre válaszolt Nagy Péter jogi referens a Menedzser Praxis szakmai napján.

Őstermelők adózása 2024: már nincs miért tépni a hajukat a gazdáknak?

Keserű tapasztalatokat kellett megélniük az őstermelőknek a termelési tényezők értékesítésére és hasznosítására vonatkozó szabály gyakori módosítása miatt. Dr. Nagy Péter jogi referens előadásában részletesen szólt arról, hogy kezdődött az érintettek kálváriája és milyen csattanóval zárult a történet. A szakmai napon a résztvevők mindent megtudhattak, amit 2024-ben az őstermelők adózásáról tudni érdemes.