Termőföldbérlet elszámolás dokumentálása, adózása
Olvasási idő: 6 perc
A termőföldbérlet dokumentálása során azon termőföld bérleti díjak esetében, ahol valójában a bérleti díjat terményben fizették ki, a termény ellenértékét az őstermelő kiszámlázta a termőföld-bérbeadó részére, majd pedig egy külön dokumentumon megállapodtak, hogy a számla ellenértékét betudják a földbérleti díj ellenértékébe. Ennek eredményeként - amellett, hogy elszámolásra került a földbérleti díj - áfa fizetési kötelezettség is keletkezett a terményértékesítés kiszámlázása miatt.
Egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó tételes adózást választott őstermelő esetében került alkalmazásra egy korábbi adóellenőrzés eredményeképpen a rendhagyó gyakorlat, melynek amellett, hogy elszámolásra került a földbérleti díj, áfa fizetési kötelezettség is keletkezett a terményértékesítés kiszámlázása miatt.
A NAV akkori érvelése az áfa fizetési kötelezettséget azzal indokolta, hogy „birtokba vehető dolog átadása” történik, áfa adóalany minőségben, ezért szükséges az áfa fizetés.
Jelenleg az őstermelő pályázat miatti könyvvizsgálata zajlik, ahol a könyvvizsgáló jelezte, hogy nem ért egyet a kialakított gyakorlattal.
Tekintettel arra, hogy csupán a „vállalkozás eszközével” történik a földbérleti díj kifizetése, ezért terményértékesítést nem szükséges számlázni, csupán a földbérleti díjat kell elszámolni, amivel egyidejűleg annak összegével az anyagköltségeket csökkenteni szükséges. Valóban alkalmazható a könyvvizsgáló által javasolt megoldás, vagy továbbra is az eddig alkalmazott dokumentálás alkalmazása lenne csak megoldható?
Lehetséges válasz a felmerülő kérdésekre
A kérdésben leírt esetben az Áfa tv. 66. §-át kell alkalmazni, amely szerint két önálló ügyletről van szó, így mindkét ügylet teljesítőjét bizonylatolási kötelezettség terheli.
E rendelkezés alapján, ha az őstermelő nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti jogállásában jár el, akkor számlát köteles kiállítani, mivel a terményt ellenérték (ennek fejében kapja meg a földbérletet – mint szolgáltatást –) fejében értékesítette.
Az Áfa tv. 66. § (2) bekezdése alapján a termény képezi a földbérlet ellenértékét, a földbérlet pedig a termény ellenértéke. Az őstermelőnek az áfa alapjaként a földbérlet áfa nélküli értékét kell figyelembe venni, amely után fel kell számítani a terményre vonatkozó áfakulcs szerinti áfát (feltéve, hogy nem alanyi adómentes státusú). A bérbeadó esetén az áfa alapját a termény áfa nélküli értéke képezi, amely után a bérleti díjat terhelő áfa számítandó (áfamentesség esetén áfa felszámítására nem kerül sor).
Amennyiben a termény bruttó (áfával növelt) ellenértéke nem egyezik meg a földbérlet bruttó (áfával növelt, áfamentesség esetén értelemszerűen a nettó és a bruttó összege azonos) értékével, akkor a kisebb értékű ügyletet teljesítő félnek a különbözetet pénzügyileg rendezni kell a másik fél felé.
Természetesen a feleknek dokumentálni kell a különbözet tényét és összegszerűségét, valamint annak rendezésének módját. Álláspontom szerint, ha az őstermelő az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti speciális jogállása alatt jár el, akkor is ugyanez a helyzet, viszont a bizonylatolás némileg eltér.
Az őstermelő speciális jogállása miatt kompenzációs felárra jogosult.
Az őstermelő mentesül a bizonylatolási kötelezettség alól, ha a vevő (jelen esetben a bérbeadónak) kiállítja az Áfa tv. 202. § (3) bekezdése szerinti tartalommal a felvásárlási okiratot (ebben többek között dokumentálja a felvásárlási árat – jelen esetben a földbérleti díjat –, valamint ezen felül fizetendő kompenzációs felárat). A vevő köteles a felárat megfizetni az őstermelő részére, amelyet előzetesen felszámított adóként vehet figyelembe, amely olyan mértékben számolhat el levonható áfaként, amilyen mértékben a felvásárolt termékeket áfa levonására jogosító tevékenységéhez használja.
Amennyiben a vevő nem hajlandó felvásárlási okiratot kiállítani, akkor az őstermelő az általa értékesített termény ellenértékéről köteles kiállítani számlát, amely kiszámlázza a kompenzációs felárat is, de azt a vevő előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe, s ezáltal részben sem számolhatja el levonható adóként. Személy szerint a könyvvizsgáló álláspontjával nem értek egyet.
Amennyiben a termény az őstermelő tulajdonát képezi, akkor az Áfa tv. 9. §-a alapján termékértékesítést hajt végre a termény eladásával, mivel annak következtében a termény tulajdonjogát átruházza a bérlőre.
Az ellenszolgáltatás (fizetés) formáját a felek szabadon határozzák meg, jelen esetben a termény ellenértékét földbérlet biztosítása képezi, tehát visszterhes termékértékesítésről van szó, amelyet az őstermelő teljesít, s a bérbeadó részéről ellenérték (termény) fejében biztosított szolgáltatás nyújtása valósul meg.
