Adómentes árbevétel határa

Sinka Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2025.03.07

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 550 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2026-01-08 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adó és Tb változások 2026-tól

Hogyan alakul egy 7 fős ÖCSG esetében az adómentes árbevétel értékhatára 2024-ben?

Demó

A kérdés tehát úgy vetődik fel, hogy 2024-ben az adómentes árbevétel értékhatára 7 x 16.008.000 = 112.056.000 Ft? Vagy csak 4 fő után számított (4 x 16.008.000 = 64.032.000 Ft) az adómentes bevételi értékhatár.

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2024-ben az 1 600 800 forintot.  

Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania.

Az átalányban megállapított jövedelem esetében, a mezőgazdasági őstermelő (családi gazdaság tagja) a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 2024-ben az 1 600 800 forintot meg nem haladó része. Ez a szabály a bevételre átszámolva azt jelenti, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek (személyenként) az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

Viszont, az átalányadózás választásához a törvény bevételi értékhatárt kapcsol: ez őstermelő esetében azt jelenti, hogy az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben legfeljebb az éves minimálbér tízszeres lehet, ezt meghaladó bevétel esetében a tételes költségelszámolást kell alkalmaznia.

A családi gazdaságok tagjaira vonatkozóan további korlátozást ad a törvény: az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást abban az esetben alkalmazhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2024-ben 128 064 000 forintot: ez a felső határ érvényes ha a családi gazdaságnak négy, vagy ettől több tagja van.

[Szja tv. 53. § (1) bekezdés e) pont, Szja tv. 1. számú melléklet 4.26 pont, 6. számú melléklet 3. pont]

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Biztosított őstermelő cégtulajdonos

Egy régi biztosított őstermelőnk céget alapított, ügyvezetőként. Ha ingyen látja el a tevékenységét, akkor is be kell jelentenünk a jogviszonyát? Milyen alkalmazás minőségben tudjuk ezt megtenni?

Mezőgazdasági idénymunka bejelentése

Amennyiben a cégünk mezőgazdasági idénymunkára kíván bejelenteni egy munkavállalót, akinek ezidáig van 109 nap bejelentett mezőgazdasági idénymunkára jelentett napja, és további 11 alkalmi munkára jelentett napja, akkor ezen munkavállaló jogosult a +90 nap mezőgazdasági idénymunkára?

Őstermelő bevallási kötelezettsége

Ha egy mezőgazdasági őstermelő a 2025. évben megszűnt, de a 2026. évben kapott még támogatást, de ekkor már nem minősült őstermelőnek, akkor a támogatás összegét be kell vallani majd a 2026-os bevallásban?

Kapcsolódó cikkek


Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó ÖCSG-tagsága

Érintett gazdálkodó ŐCSG tagság mellett egyéni vállalkozó, mezőgazdasági tevékenységet folytat, csak ŐCSG-ként. Az egyéni vállalkozó tevékenységei között szerepeltek mezőgazdasági tevékenységek, melyeket 2026 májusában töröltek, hogy az iparűzési adóbevallás feldolgozható legyen. Ebben az esetben szükséges az egyéni vállalkozást megszüntetni?

Mezőgazdasági kompenzációs felár

Egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. Őstermelői tevékenységet kíván folytatni, ahol kompenzációs felárra szeretne igényt tartani, s a mezőgazdasághoz kapcsolódó számlák áfatartalmát nem kívánja visszaigényelni, s ezáltal a fordított adózás alá eső vetőmagok áfáját is megfizeti a szállító részére. Hogyan jár el helyesen az egyéni vállalkozó ebben az esetben?