Agrár digitalizáció: adatok, támogatások és jövőbeli kilátások

Körülbelül 150 ezer személy adott be egységes kérelmet az agrárinformatikai nyilvántartási rendszerbe, egy részük gazdálkodási napló vezetésére is köteles – mondta Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója a 2024-es Precíziós Gazdálkodás konferencián. Hozzátette: az érintettek nagyobb csoportja részt vesznek az Agro Ökológiai Programban (AÖP). Az AÖP támogatás mellett az AKG (agrár-környezetgazdálkodási), ÖKO (Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés), Natura 2000 támogatások is jelentős ügyfélkörrel rendelkeznek, valamint a nitrátérzékeny területekre vonatkozó nyilvántartás is további 60-70 ezer ügyfelet érint országosan. Az árut termesztők és előállítók pedig azáltal, hogy permetezésnaplót vezetésére kötelezettek, szintén a rendszer részét képezik, és a számuk vélhetően a 140 ezer környékén van.

A 2024. február eleji adatok alapján több mint 82 ezer gazdálkodási naplót hoztak létre az új elektronikus rendszerben.

Feltöltöttségi adatok és hibajavítások

A legnagyobb területi lefedettséget a permetezésnapló adatok adják, már 4,8 millió hektárra vonatkozóan. Az AÖP terén majdnem elérte a 4 millió hektárt minden művelési ágban a feltöltött terület. Az AKG-nál 900 ezer hektár, a Natura 2000-nél pedig 200-250 ezer hektár adata áll rendelkezésre. Az államkincstár által adott információk alapján az AÖP 90 százalék feletti töltöttségnél tart, míg a Natura 2000 csak 60 százalékot ért el. A rendszerben már majdnem 5 millió hektárnyi permetezési adat található.

Tavaly októberig kevés visszajelzés érkezett a rendszert használóktól, de a bevezetést követően növekedett azok száma. Az ügyfelek aktívan bekapcsolódtak a rendszer használatába, és bár számos hiba előfordult, ezeket a felhasználók észrevették és azokat sikerült kijavítani.

Jelenleg nincs olyan probléma, ami gátolná a benyújtást, azonban a támogatások ellenőrzésekor érdemes figyelemmel kísérni a jogosultságokat.

Havi adatfeltöltésre buzdítanak

Várhegyi Gábor azt javasolta a felhasználóknak, hogy rendszeresen, havonta vagy kéthavonta töltsék fel az információkat a rendszerbe. Megjegyezte, hogy a gazdálkodási naplóban az adatok feltöltése időigényes lehet, különösen egy egész éves adatkör tekintetében. Reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi adatfeltöltés során felszínre kerülő hiányosságokat orvosolni tudják, így a rendszer felhasználóbarátabbá válik a gazdálkodók számára. A támogatási politika terén felhívta a figyelmet arra, hogy a stratégiai terv már most tartalmazza, mely támogatásokhoz kapcsolódik a gazdálkodási napló vezetése. Megjegyezte, hogy az elektronikus permetezési napló vezetési kötelezettséget és a nitrát adatszolgáltatást is ebben a rendszerben alakították ki a támogatási politika változásaival összhangban.

Az előadásban kitért arra is, hogy a hatóságok már most is képesek betekinteni az adatbázisba, és megkeresni egy adott gazdálkodó gazdálkodási naplóját. Bár jelenleg még papíralapon is kérnek információkat, az átmeneti időszak után, amikor a rendszer valóban elektronikus lesz, ez már nem szükséges lesz. Várhegyi hangsúlyozta, hogy

a hatóságok az elektronikus rendszerben lévő információkat is figyelembe véve fogják végrehajtani az ellenőrzéseket, így a határidőket kellő pontossággal kell tartani.

Uniós rendelkezés: növényvédelem és érzékeny területek

A szakember beszélt arról is, hogy Európai Unió SUR (Sustainable Use Regulation) rendelkezése jelentősen befolyásolja a jövőbeli gazdálkodási körülményeket, különösen a növényvédőszerek felhasználásának várható 50 százalékos csökkentését. Emellett fontosnak tartotta az érzékeny területek definíciójának bevezetését, amely eredetileg széles körben érintette volna a területeket, de az egyeztetések során finomítottak ezeken. A szabályozások között említést tett a nitrátérzékeny területek és a Natura 2000 területek kivonásáról a szigorúbb szabályozás alól, valamint minden tagállamnak elkészítendő növényvédelmi cselekvési tervről.

Magyarországon is van növényvédelmi cselekvési terv, amelynek már kétszer megtörtént a felülvizsgálata. Ez kiemelten foglalkozik az elektronikus nyilvántartás szerepével, különösen a növényvédőszeres kezelések rögzítésével és az ehhez kapcsolódó megfigyelések elektronikus nyilvántartásával. Az elektronikus gazdálkodás napló lehetőséget biztosít mind a növényvédőszeres kezelések, mind pedig a megfigyelések területén kapcsolódó adatok rögzítésére. A növényvédőszeres kezelések szabályozásában kiemelendő a független szaktanácsadóhálózat kialakítása, ahol a szakember tájékoztatása szerint Magyarország az európai tagállamok között jól áll.

Az előadásban szó esett a fenntarthatóságot szolgáló eszközökről, mint például a növényvédőszer kijuttatására alkalmas gépek műszaki felülvizsgálata. Bár ez a rendszert már három éve bevezették, az említett gépek számának felülvizsgálata azt mutatja, hogy még mindig lehet hová fejlődni ezen a területen. Az integrált növényvédelem keretein belül nyolc alapelvet határoztak meg, amiket a gazdálkodók és az ellenőrző hatóságoknak is követniük kell. Ezen alapelvek végrehajtását segíti az elektronikus permetezési napló, amely a fenntartható növényvédelmi cselekvési terv részét képezi. A cél elérése érdekében minden tagállamnak jelentős adatszolgáltatási kötelezettsége van a bizottság felé, amely alapján bemutatják, milyen előrelépéseket értek el az adott területen.

Próbálja ki 15 napig díjmentesen a Gazda Jogkövető tudástárat, hogy naprakész legyen a mezőgazdaságot érintő intézkedések terén és hatékonyan használhassa ki az elektronikus rendszer nyújtotta lehetőségeket!